Megkezdték a Kioszk épületének lebontását

Az 1900-as évek elején a Kioszk épülete volt a kezdődő győri idegenforgalom központja. A szomszédos Ausztriából sokan jártak át Győrbe a Schultz vendéglős kitűnő paprikás csirkéjét megkóstolni. A Kioszknak egy patinás, szépen gondozott étterme volt, gyönyörű kerthelyiséggel, az emeletén pedig a győri úri világ kaszinója működött.

A második világháború alatt az épület megrongálódott, majd miután felújították, újból vendéglő lett belőle, és a Kisfaludy Színház kamaraszínháza kapott benne helyet. Az egyik mellékszárnyában a TIT megyei központja volt, az emeletén pedig a Megyei Könyvtár működött. A kamaraszínház megszűnésével ismét vendéglő lett a nagyteremből.

A szakemberek 1965-ben megállapították, hogy az épület állaga egyre romlik, ezért elkerülhetetlen a lebontása. A tanács vezetői, valamint a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat vezérigazgatója, Rózsa Miklós között 1966-ban megkezdődtek a tárgyalások, hogy a győri Kioszk helyén a budapesti vállalt egy reprezentatív vendéglátó kombinátot építsen. A Hungária Vállalat ezt elvállalta, azonban azt kérte a tanácstól, hogy az épületet adja kezelésbe, gondoskodjék a lebontásáról, vállalja a közművesítési korrekciókat, azonkívül a parkosítás és a közvilágítás költségeit. A tanács mindenbe beleegyezett, hatalmas költségek árán három helyre kitelepítették a Kisfaludy Könyvtárat. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat megbízásából a Győri Tervező Vállalat mérnöke, Horváth Andor elkészítette az új Kioszk terveit.

A Győr megyei Állami Építőipari Vállalattal a vendéglátók 1970. június 4-én megkötötték a szerződést, és a november 26-án aláírt különszerződés értelmében az építők elvégezték a még hátralévő bontási munkálatokat, hogy az építésre mielőbb sor kerüljön. Az építőket azonban meglepte a Hungária Szálloda és Étterem Vállalattól érkezett levél, melyben arról számolt be, hogy a körteraszos, új Kioszk kivitelezését bizonytalan időre leállítják. Ekkor derült ki, hogy milyen felesleges volt a sietség. Ám a vállalat is szerette volna az ígért módon felépíteni az épületet, így arra kérte a városi tanácsot, hogy adjanak neki juttatást és hitelt az idegenforgalmi alapból, s akkor újra megállapodhatnak. A városi tanács azonban erre nem volt hajlandó.

Végül Győr város Tanácsa, a lebontott épület helyén tátongó lyukat a HUNGARHOTELS költségén 150.000 forintért befüvesítette és gyermekjátszóteret létesített a területen.

1972 júniusában a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat képviselői bejelentették, hogy az 1973−1974. évre rendelkezésükre áll a Kioszk felépítéséhez szükséges összeg. A megállapodások szerint 1973-ban a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat Horváth Andor eredeti tervei alapján elkezdte az építkezést.

Végül a lebontás után hét évvel, 1977. május 17-én adták át a három év munkával, 25 millióból felépült, tízszögletű Jereván Kioszkot.

A tervező így írt az első szezonról a Tervező Vállalat kiadványában: „A délelőtti órákban a strandoló diákok fagylaltozóhelye, délben a söröző és a kávézó a nyugdíjasoké, az ínyencfalatokat kedvelő középkorúaké, délután és este a táncoló ifjúságé, éjszaka a mulatni vágyó mindnyájunké.”

A folyóirat és a képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1970. augusztus 7-i lapszáma, valamint a Győr. Kioszk képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom:
Kisalföld, 15. évf. 121. sz. (1970. május 26.) p. 8.
Kisalföld, 16. évf. 168. sz. (1971. július 18.) p. 3. 
Kisalföld, 16. évf. 209. sz. (1971. szeptember 5.) p. 7.
Kisalföld, 17. évf. 232. sz. (1972. október 1.) p. 6.
Laczó Balázs, Sudár Ágnes: Ez már a mi 50 évünk: Fejezetek a 750 éves Győr utolsó fél évszázadából. Győr, 2021. p. 8−13.