Eső előtt hazaérni
Egyértelműen elmondható Szentmártoni János új kötetéről, hogy a hazatérés könyve: a 2024. november 16-án, a 23. Győri Könyvszalonon, a Győri Nemzeti Színház Pódiumszínpadán bemutatott Eső előtt hazaérni a leltár és a számvetés oldaláról egyaránt megközelíthető verseket tartalmaz.
A szerzővel Zsille Gábor, a Magyar Napló Kiadó, egyben a kötet szerkesztője beszélgetett. A kiadvány 10 év „termését” fogja egybe, ahol mindegyik vers nagyjából „ugyanarra a fókuszra gravitál”, így állt össze szervezőerőként a hazaérés mint koncepcionális téma. Szentmártoni Jánost 2010-ben, 35 éves korában (Európában a legfiatalabbként) a Magyar Írószövetség elnökének választották, egészen 2019-ig töltötte be a pozíciót. 2023-tól a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkáraként tevékenykedett, jelenleg pedig a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó felelős kiadója, ügyvezetője.
Szentmártoni János – több évtizedes irodalmi tevékenységéből eredően – rendkívül igényes, alapos szerző. Verseit nem sokszor dolgozza át, hisz abban, hogy ahogyan „kijönnek” rajta keresztül, úgy kell megszületniük, így csak apró változtatásokat eszközöl rajtuk, csupán finomhangolásokat végez. Az Eső előtt hazaérni 4 ciklusból áll – az egyikben van egy „gerincvers”, amelyből egy egész ciklus épül fel. Ez valahol vezérgondolat is volt a koncepció tekintetében. „Mi történik akkor, amikor az ember lélekben is hazatér?” ‒ ennek a gondolatnak eredt a nyomába, mert elfáradt már a „vándorlásban”. Ez a kötet egyúttal számvetés is – ahogyan Zsille Gábor fogalmazott – „az életútjának delén”, és mostanra Szentmártoni János életében „fizikailag” is megtörtént (a gödöllői dombságra költözése által) a haza(t)érés.
Számára azonban valahol elszomorító is ez a megérkezés; azt tartja, hogy a versek valamennyire elő(re)jelzik a jövő megvalósulását. A fizikai megérkezéskor egy időben lélekben még nem érkezik meg az ember: „Sok év kellett ahhoz, hogy a lelkem odaérkezzen, ahol a test már (ott) van.” Ennek a kettőnek az egymásba érése lehet az igazi megérkezés, hazatérés. A – jó barát – Zsille Gábor szerint a kötetből nagyszerűen kirajzolódik Szentmártoni János szellemi horizontja a maga vetületi és mélységi teljességében, az az út, amelyet ő az irodalomban eddig bejárt.
Szilvási Krisztián
Fotók: Márné Tóth Krisztina