A forint bevezetése

1946 elején már belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok jelentek meg. A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír, és a piros nyomdafesték is elfogyott. Finn és francia importból végül sikerült kellő mennyiségű vízjeles bankjegypapírt szerezni. 1946-ban 10 és 100 forintos címletű bankókat gyártottak. A gyenge nyomdatechnika miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni, a papírjuk is gyorsan kopott, emiatt rövidesen újak kerültek bevezetésre, így forgalomban ezek viszonylag rövid ideig maradtak.

A forint védelmében számos rendszabályt hoztak. Szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba feketézés, csempészet, üzérkedés és általában a forint elleni megnyilvánulások esetére. Az árak ellenőrzésére a lakosság köréből Forintvédő Bizottság alakult, a spekulánsok és feketézők ellen pedig felállították a Gazdasági Rendőrséget.

A városházán, 1946. augusztus 2-án megtartotta alakuló ülését a győri Forintvédő Bizottság, Mészáros Ödön elnöklésével. Az ülésen megjelentek a demokratikus pártok, a szakszervezetek, a Szociáldemokrata Nőbizottság, a Lloyd, a Parasztszövetség és a rendőrség kiküldöttei, valamint vendégként dr. Borbély Endre főispán.

Molnár Ferenc ismertette a Forintvédő Bizottság feladatát, és hangsúlyozta, hogy a forint értékállósága érdekében a hatóságokon kívül az egész társadalom megszervezésére is szükség van. Javaslatára a városban kerületenként bizottságokat szerveztek, melyek feladata azt volt, hogy a forint értékállandósága ellen irányuló minden kísérletről jelentést tegyenek a Forintvédő Bizottságnak, ez a szerv pedig a jelentéseket eljuttatta az illetékes hatósághoz.

A forint első időszakának sikere meglepetésként hatott. A pozitív fogadtatás egyik kulcseleme az augusztus elején mesterségesen teremtett árubőség volt. Emelték a fejadagokat, megszűnt az áruhiány és a gyors drágulás. A sikerhez a propaganda is hozzájárult: az újságok, a rádió, a plakátok, a filmhíradók az új, stabil pénz előnyeiről számoltak be. A külföldi segélyek és a különböző egyházak támogatásai is nagy segítséget jelentettek. Az emberek fizetőeszközbe vetett bizalma fokozatosan kezdett visszatérni, és a forint bevezetése végül sikertörténet lett.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Független Kisgazda 1946. július 30-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom:
Győri Munkás, 2. évf. 172. sz. (1946. augusztus 3.) p. 3.
Babos József: Forinttól Forintig: száz év magyar papírpénzei 1848−1947. Sopron, 2021. p. 230.
Garami Erika: 75 éves a forint. In: Budapesti Levéltári Mozaikok, 2021/21. sz. (régi sorozat 48. sz.) p. 11−12.

A címlapkép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Konok Tamás id.