Leül velem szemben, és rögtön eszembe jutnak sorai: „Homloka érchegy, haja deres erdő./ Orcája kardéllel megírt kép.” A felsőiszkázi fiúból elismert költővé és képzőművésszé érett férfi vállán nemcsak saját sorsa nyugszik. Meg lehet-e úszni ép bőrrel, ép lélekkel a történelmet? „Csontját újmódi barbárok megtörték,/ de nem a szívét, a szíve ép.” Továbbkérdezek, s ő szikár derűvel mesél fájdalomról, szerelemről, küldetésről...

Száz éve, 1925. július 17-én született a költő, Nagy László. A centenárium éve számos lehetőséget kínál – konferencia, tanulmánykötet, kiállítás, megemlékezés és sok más rendezvény – az ünneplésre, a megemlékezésre, közelebb kerülni szellemiségéhez.

Azért szeretek fiókkönyvtárban dolgozni, mert közelebbről ismerjük az olvasókat, és ők is minket. Ebből fakadóan nem csupán mi ajánlunk köteteket nekik, hanem látogatóink is hajlamosak felhívni a figyelmünket egy-egy nekik tetsző, bevált könyvre. Most is ez történt.

Ültessünk össze néhány régi(módi) írót, dobjuk fel témaként a betűtípusokat vagy az írógépeket, és elég nagy valószínűséggel megjósolható, hogy hangos, érvekkel és élményekkel túlzsúfolt adok-kapok kerekedik a dologból. Amolyan verbális sportmérkőzés.

2011. július 4-én Németországban, a család otthonául szolgáló bajorországi Pöckingben elhunyt Habsburg Ottó. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a szívét a testétől külön, Szent Márton hegyén helyezzék örök nyugalomra.

A Kónya-díjat 10 éve alapította édesapjával együtt ifj. Kónya Lajos, aki Győr belvárosában dolgozik szerény, de értékes titkokat őrző műhelyében. 2025-ben július 5-én szombaton adta át a 10 éve alapított elismerést a Széchenyi István Egyetem vonóhangszeres hallgatói közül kiválasztott „Év tanulójának”. Ennek apropóján beszélgettünk a díj és az alapító család történetéről, a hegedűkészítés rejtelmeiről.

A Győri Nemzeti Színház nemrégiben véget ért évadában nem számított ritkaságnak a kaposvári egyetemisták fellépése: összesen tizenegyen képviselték a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusának színművész hallgatóit. Közöttük egy magas, jókötésű fiatalember, aki előbb Hevesről került Somogyország fővárosába, majd onnan tette le névjegyét a kisalföldi vármegyeszékhely színházában. A 24. életévét augusztus 6-án betöltő Maczky-Kő Bálinttal beszélgettünk ez utóbbi, a pályafutását minden bizonnyal meghatározó időszakról.

1935. július 14-én, vasárnap nyitott meg a győri közönség várva várt kultúrháza a (mai) Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán. A városban a magyar színházi kultúra már a 18. században elkezdett kibontakozni.

Ezzel a címmel rendezték a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szakmai konferenciáját, 56. Vándorgyűlését, amelynek az idei évben Debrecen adott otthont 2025. július 9-12. között. A hagyományokhoz híven aktuális könyvtárszakmai előadások, előremutató beszélgetések, inspiráló, példaértékű kezdeményezések bemutatói és közösségerősítő programok tették tartalmassá a találkozót.

2025. július 21. – augusztus 3. között tartják meg az LVII. Győri Nemzetközi Művésztelepet három külföldi és három magyar művész részvételével a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum meghívására.

Wall Creeping címmel 2025. július 19-én 17 órakor nyílik a Torula Művésztérben az a csoportos kiállítás, amelyen Bécsből és Pozsonyból is érkező művek láthatók. A kiállítás az egyes műhelyek saját programjaiból kiindulva közös tematikus metszéspontokat keres, de fókuszában elsősorban az érzéki gondolkodás fejlesztése és az autonóm művészi kifejezés áll.

Hihetünk abban, hogy egy dedikált könyvnek küldetése van: vall az írójáról, segít felrajzolni annak kapcsolati hálóját, közegét, amelyben él, de árulkodhat a címzettjéről is. Már a dedikálás – az új könyvhöz kapcsolódó örömteli bemutató, a szerzővel való találkozás és a megtisztelő gesztus, amellyel átadja munkája gyümölcsét – is egy ünnepi rítus. Lássuk, milyen kincseket rejtenek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcai, és azok miről árulkodnak!