Az urnahelyet 2009-ben alakították ki az altemplom padlózatának középpontjában. A Habsburg-család hagyományos temetkezési helye egyébként a bécsi kapucinus rend kriptája. Ebbe a világon egyedülálló létesítménybe – melynek megépítéséről Anna császárné végrendeletében rendelkezett – csaknem négy évszázada temetkeznek a császári ház tagjai, és Habsburg Ottóé lett a 150. koporsó ‒ ő volt az egyik utolsó, akit itt helyeztek örök nyugalomra. A kriptát az évszázadok alatt nyolcszor bővítették. A temetési szertartásnak régi hagyománya, szigorú rendje van. A holttestet bebalzsamozzák, a szívet kiveszik, és azt külön temetik el. A monarchia fennállása alatt a bécsi Augustinerkirche Loretói-kápolnájában, a Szívkriptában vörösrézből készült urnákba temették a test többi részétől kiválasztott szíveket. Habsburg Ottó édesapját, IV. Károlyt Madeira szigetén, a Nossa Senhora do Monte templomában temették el. Szívurnáját Zita királyné magával vitte száműzetésének minden állomására. Ma az új családi kriptában nyugszik a muri kolostorban, Svájcban.

Habsburg Ottó önmagát bencés diáknak vallotta. A magántanulóként Svájcban megkezdett tanulmányait magyar bencés szerzetesek, osztrák, angol és francia oktatók segítségével folytatta (a bal oldali képen). Édesanyja, Zita a trónfosztás után is uralkodónak nevelte Ottót, aki az osztrák és a magyar érettségi vizsgát is letette, beszélt franciául, angolul, spanyolul, horvátul és latinul is. A pannonhalmi bencés szerzetes-tanárok tanították a magyar nyelv és a magyar történelem ismeretére, készítették fel az érettségire. Tanárai iránt érzett háláját rótta le azzal, hogy 1990-ben, nem sokkal a rendszerváltás után, inkognitóban ellátogatott a Pannonhalmi Főapátságba, és a kriptában virágot helyezett el volt tanárai sírjára. A bencésekhez fűződő bensőséges kapcsolatát jelezte többszöri pannonhalmi látogatása, továbbá az is, hogy tiszteletbeli elnökségi tagja volt a Bencés Diákszövetségnek. Kijelentette, hogy bár nem ott tanult, kicsit mégis hazajött Szent Márton hegyére. Hálás szívvel gondolt a bencésekre, mert annak idején Bárdos Rémig főapát a legkiválóbb szerzetes-tanárokat, Sólymos Vendelt, Blazovich Jákót, Weber Jácintot, Vlasics Róbertet, Bánhegyi Jóbot küldte a királyi család után. Saját bevallása szerint Blazovich Jákónak köszönhette, hogy bár hetven éven át nem tudott hazajönni, mégis megtartotta a magyar nyelvet.

Habsburg Károly Lajos a bérmálási szertartást végző atyákkal, a bal oldalon Solymos Vendel pannonhalmi bencés tanár látható

A gyászszertartások közel két héten át tartottak a világ különböző részein. Mintegy ezren vettek részt a Habsburg Ottóért és az előző évben elhunyt feleségéért tartott gyászmisén július 13-án a híres ausztriai zarándokhelyen, Mariazellben. A mise főcelebránsa Egon Kapellan grazi püspök volt, de többek között Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is a celebránsok között kapott helyet.

Habsburg Ottó és Regina koporsóját július 12-én szállították át Bajorországból a stájerországi búcsújáró helyre, ahol a nagyközönség leróhatta kegyeletét. A család fekete-sárga zászlajával letakart koporsók mellett hagyományőrző egyesületek katonai díszegyenruhás tagjai álltak őrt. Számos püspök, apát és más egyházi személyiség vett részt a szertartásokon az egykori Osztrák‒Magyar Monarchia területéről.

Földi maradványait július 16-án szombaton, Bécsben helyezték végső nyugalomra. A temetést a Szent István-székesegyházban (Stephansdom) bemutatott mise előzte meg. Július 17-én, vasárnap délután Budapesten, a Szent István-bazilikában is gyászmisét mutattak be lelki üdvéért. A mise főcelebránsa Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek volt.

A temetési ceremónia este hét órakor, a Pannonhalmi Főapátság altemplomában zárult, ahol elhelyezték Habsburg Ottó szívurnáját. A Habsburg-családban évszázados hagyományai vannak annak, hogy az elhunyt testétől külön helyezik örök nyugalomra a szívet. A család tagjai közül körülbelül százan rótták le kegyeletüket Habsburg Ottó búcsúztatásának utolsó állomásán. Várszegi Aszták főapát németül és magyarul köszöntötte a vendégeket, és biztosította a családtagokat, hogy a bencés közösség eleget tesz egykori tanítványa végakaratának, és tisztelegve hitvalló keresztény testvérének példás élete előtt, szeretettel őrzik szívét.

Beszédében Asztrik főapát úr megemlékezett arról, hogy Habsburg Ottót pannonhalmi bencés tanárok készítették fel az érettségire Spanyolországban, egyéniségének formálásban Blazovich Jákó bencés tette a legtöbbet. Ottó főherceg később erre így emlékezett vissza: „Ő tanított meg népe szeretetére. Nagy magyar hazafi volt, jóllehet horvát szülők gyermeke. Tőle tanultam meg horvátul. Ő oktatott arra, hogy a népek nem lehetnek egymás ellenségei a Duna medencében.” Habsburg Ottó a bencés diákként tanultakhoz mindvégig hű maradt. Emellett a főapát úr hitvalló katolikus keresztényként, európai műveltségű politikusként, „magyar szívvel érző nagyszerű emberként” és jó családapaként méltatta az elhunytat. A latin nyelvű vesperást követően Várszegi Asztrik megáldotta a szívurnát, és a négy magyar történelmi egyház képviselői, Bölcskei Gusztáv református püspök, Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Markovics Zsolt főrabbi áldó imát mondtak. Károly és György főherceg levitték édesapjuk szívurnáját az altemplomba. Habsburg György személyes kérésére, a szertartás részeként Sebestyén Márta A fényes Nap immár elnyugodott kezdetű csángó esti imádságos énekkel búcsúzott az elhunyttól.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Győr Plusz 2011. július 15-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Bartha Annamária

Felhasznált irodalom:
Győr Plusz, 2011. július 15. 3. o.
Győr Plusz, 2011. július 22. 2. o.
Kisalföld, 2011. július 5. 4. o.
Kisalföld, 2011. július 18. 1. és 3. o.
Pannonhalmi Szemle, 2011. (19. évfolyam) 3. sz. 139. o.

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezésével itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Habsburg Ottó Alapítvány; 2. kép: FORTEPAN / Vimola Károly; 3. kép: FORTEPAN / Szigetváry Zsolt; 4. kép: FORTEPAN / Habsburg Ottó Alapítvány.