Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok, Egri csillagok, A kőszívű ember fiai az örök klasszikusok, amelyeket összeköt filmrendezőjük, Várkonyi Zoltán. Egy személyben volt színész, rendező, menedzser, színházigazgató, tanár, és gyakorlatilag már életében legendává vált. 110 évvel ezelőtt, 1912. május 13-án született Budapesten.

„Nagy álmok kellenek, s nem szabad félni tőlük.” 75 éves korában, 2022. április 21-én hajnalban elhunyt Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett alapítója, hosszú ideig igazgatója.

Katona József Bánk bán című drámáját 188 évvel ezelőtt, 1833. február 15-én – az író halála után – mutatták be először Kassán.

2021. október 9-én, délután 4 órakor a győri „Színházat mindenkinek” elnevezésű csoport tagjai ismét vendégül láthattak egy színművészt a Komédiás Étteremben, hogy kötetlen beszélgetés és egy csésze kávé mellett diskuráljanak színházról, előadásokról, szerepekről: a meghívást ezúttal Mihályi Orsi, a Győri Nemzeti Színház művésze fogadta el.

Ahogy nincsen karácsony – profán hasonlattal – Kevin és a Reszkessetek, betörők! nélkül, úgy elképzelhetetlen A diótörő nélkül is. Csajkovszkij mesebalettje korhatárok nélkül varázsol el mindenkit, amelynek a premierje 1892. december 18-án volt a szentpétervári Marinszkij Színházban.

80 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án született Rákosligeten minden idők egyik legkiválóbb, legsikeresebb és legnépszerűbb magyar buffo basszusa, Gregor József, akinek szép hangja mellé remek színpadi érzék és színészi tehetség is társult.

„Én soha nem játszottam a szerepeimet, hanem mindig AZ voltam. Én senki sem voltam, ezért tudtam mindenki lenni a színpadon.” Jászai Mari 170 évvel ezelőtt, 1850. február 24-én született Ászáron. Édesapja Krippel József, az Esterházy-birtok uradalmi ácsa volt, édesanyja Keszey Julianna. A családnak öt gyermeke született, négy fiú és egy lány.

160 évvel ezelőtt, 1859. március 19-én adták elő első alkalommal Charles Gounod (1818-1893) Faust című ötfelvonásos operáját a párizsi Théâtre Lyrique színpadán. A szövegkönyvet Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) Faustjának első része alapján Michel Carré (1819-1872) és Jules Barbier (1825-1901) írták. Az ősbemutató valódi „mérföldkővé vált a francia opera történetében”. Gounod a Fausttal, ezzel „a klasszikus stílusú dalművel a francia opera egyéni kifejezésmódjának követendő példáját teremtette meg”.

100 évvel ezelőtt, 1918. május 24-én mutatták be a Magyar Királyi Operaház színpadán Bartók Béla (1881-1945) egyetlen operáját A kékszakállú herceg vára címmel. A premieren az olasz karmester, Egisto Tango (1873-1951) vezényelt. Az egyfelvonásos opera szövegkönyvét Balázs Béla (1884-1949) írta, saját, azonos című misztériumjátéka alapján.

Giuseppe Verdi (1813-1901) egyik legnépszerűbb operáját, a La Traviata-t 1853. március 6-án mutatták be a velencei Teatro La Fenice-ben. A szövegkönyvet Francesco Maria Piave (1810-1876) ifjabb Alexandre Dumas (1824-1895) A kaméliás hölgy című regénye és az abból készült dráma alapján írta.

Igazi mesével találkozni ritka pillanat, pedig olyan a szívnek, mint oázis a sivatagban. Bölcs tanításokkal gazdagít, és helyreállítja bennünk a feje tetejére állt világot. Titkon sok felnőtt vágyik gyógyító varázslatukra. Ezért is öröm, hogy szeptember 30-tól a Győri Nemzeti Színházban huszonhárom év után újra látható A padlás című „félig mese-félig musical”. Ezúttal a Kisfaludy Teremben elevenedik meg Rádiós és barátai története.

Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, zenész, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója 1947. február 10-én, éppen 70 esztendeje született. Öröm végigtekinteni életútján, évtizedeken át végzett szorgalmas és elhivatott munkája, derűs kitartása példaértékű. A nagyszerű művész most is rendszeresen koncertezik az általa vezetett Sebő-együttessel, születésnapja alkalmából február 11-én, A népzene ünnepén a Müpában fognak muzsikálni.

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit az uralkodó, Ferenc József jelenlétében a Magyar Királyi Operaház. A 19. század második felében a Nemzeti Színház egyaránt játszott drámákat, népszínműveket, operetteket és operákat. A sok műfaj és művész miatt azonban túlzsúfolttá vált, ezért az 1870-es évekre időszerűnek tűnt a műfajok szétválasztása mellett új teátrumok megnyitása, azon megfontolásból is, hogy „az újonnan épített színházépület egy-egy város gazdasági erejét, pezsgő kulturális és társasági életét hirdette polgárai és a nagyvilág számára”.

85 éve, 1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán Budapesten a legendás Gundel család tagjaként. Édesanyja Gundel Katalin volt, édesapja Latinovits Oszkár, aki nem sokkal a születése után elhagyta a családot, és ez örök életre mély nyomokat hagyott a fiúban. Édesanyja még egyszer házasodott, hozzáment Frenreisz István orvoshoz, ebből a házasságból újabb két gyermeke született: Bujtor István és Frenreisz Károly.

Berkes Kálmán Liszt-díjas klarinétművész-karmester, a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője 2016. március 15-én Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült. Ez a nagyszerű elismerés adta az alkalmat, hogy hivatásáról és terveiről kérdezzük a győri komolyzenei élet kiemelkedő személyiségét.

„Életem legboldogabb napjai azok voltak, amelyeket falvakban, parasztok közt töltöttem.” Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára az akkor Magyarországhoz tartozó Nagyszentmiklóson (ma Sînnicolau Mare, Románia) született 1881. március 25-én. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

75 éve született Plácido Domingo spanyol operaénekes-tenor, karmester, operaigazgató, a legendás „Három Tenor” egyike, aki még a mai napig is aktív (Luciano Pavarotti 2007-ben meghalt, José Carreras pedig betegséggel küzd, immár csupán kevés fellépést vállal).

Luciano Pavarotti 1935. október 12-én született Modenában. Édesapja pék volt, emellett pedig amatőr énekes. A kis Pavarottit eleinte inkább a futball érdekelte, de szívesen hallgatta otthon édesapja operagyűjteményének darabjait. Énekelt a helyi operakórusban és a templomi kórusban is.

Október 11-én, vasárnap délután 16 óra 30-kor játssza legközelebb a RÉV Színházi és Nevelési Társulat a Rómer Házban a Kovács János felnövekedése és bukása 14 stációban elmesélve című „programot”, amely valójában Győr első interaktív színházi előadása nemtől és kortól független nézőknek. Egyelőre „látatlanban”, a társulat tagjaival jártuk körbe a témát.

Mi is kell egy fergeteges színházi estéhez? Egy számos helyzetkomikumot tartalmazó színdarab, egy humorral és jó ízléssel megáldott rendező, valamint tehetséges színészek, akik tudnak, és mernek is komédiázni. Minderre nyílik lehetőség az október 3-i Primadonnák premierjétől a Győri Nemzeti Színházban.