Műfajilag a varázsmese, illetve Gimesi Dóra feldolgozása a népmese-fantasy besorolást kapta, de igazából mindegy is, a lényeg, hogy Tengely Gábor Blattner-díjas rendező, Darvas Emőke segédrendező és Pallai Mara dramaturg segítségével egy mesevilágba utazhatunk, ahol a misztikus tündérföld és a halandó embervilág ősidők óta szemben állnak egymással. Hogy miért, mikor és hogyan kezdődött az ellenségeskedés, senki nem tudja – és mi sem tudjuk meg. Így jogos a kérdés, egymásba szerethet-e, boldog lehet-e egy emberfiú és egy tündérlány, miközben mindkét világ ellenük van?

Rózsakirály (Vitányi-Juhász István) életéért cserébe Varjúhájnak, a tündérek uralkodójának (Szukenyik Tamás) ígéri birodalmából azt a kincset, amiről nem tud. Miután hazatér segédeivel, Berkenyével, a rendszerhű katonájával (Bora Levente) és Bojtorjánnal, a rendszerellenes, mindig háborgó harcosával (Bársonyosi Dávid), megtudja anyjától, az anyakirálynétól (Rab Viki), hogy távolléte alatt fia született. Ekkor azonban megjelenik a tündérek uralkodója, hogy Rózsakirály ígéretére hivatkozva magával vigye az újszülött királyfit, Rózsát (Urszinyi Ádám), aki rózsa formájú anyajeggyel a mellkasán 16 évig szolgálja a tündérek királyát.

Mi sem természetesebb, mint hogy Rózsa és Ibolya, a tündérkirály lánya (Bánky Sára) egymásba szeretnek. Mikor Ibolya eladósorba kerül, férjhez kell mennie, hogy átvegye az uralkodást apjától. Mostohája azonban (Dunai Júlia) sokkal szívesebben látná saját magát a trónon, mint Ibolyát, így szövetségeseivel, Nadragulyával (Sebestyén Bernát), Sáfrány tündérinassal (Bársonyosi Dávid) és Páfrány tündérszolgával (Bora Levente) minden tündér fortélyt bevetnek. Ennyi akadály ellenére sikerül-e Rózsának kiállnia a lánykérés próbáit, esetleg elszökniük a fiataloknak, illetve szerelmük közel tudja-e hozni egymáshoz a két, nagyon is különböző világot? Az előadás végére – ahol Dunai Júlia és Bánky Sára láthatók még Berkenyéné és Bojtorjánné szerepében is – mindezek természetesen kiderülnek.

Fejes Kitty és Fitos Dezső (Harangozó-díjas) koreográfiájának köszönhetően mozgásban rendkívül dinamikus előadást láthatunk. Varjas Zsófia jelmezei érdekesen mosódnak össze a mai korral és a meseszerűséget idéző stílussal. A színpadon látható díszlet (Horváth Bálint és Tengely Gábor) modern, minimalista elemekkel operál, építkezésre, felújításra előkészített állványzatok tárulnak a szemünk elé, mintha azt az üzenetet hordoznák magukban, hogy talán épül egy jobb világ. A mozgóképek, a fények és a smink (Varga Vince, Szondi György és Kazi Balázs) ízlésessége és Tarr Bernadett kellemes dallamai rendkívül élvezhetővé teszik az előadást.

A Rózsa és Ibolya meglehetősen bonyolult népmese, nem csoda, ha az idők folyamán sokféleképpen variálódott, formálódott. Az ismert motívumok mellett azonban az egyes változatai összevegyültek más mesetípusokkal is, a lényeges mondanivaló azonban, ami napjainkban is időszerű, mit sem változott.

Az előadást 4 éves kortól ajánlják. Érdekes, egyedi darab fantasztikus teljesítményekkel és dinamikával, amely ráadásul nem nélkülözi a humort sem.

Bári Edit
Fotók: Baranyai Edina (Vaskakas Bábszínház)

Fotógaléria: Rózsa és Ibolya – A Vaskakas Bábszínház új bemutatója

Baranyai Edina fotói (Vaskakas Bábszínház)

8 kép