Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a spanyol El Escorial kolostor királyi könyvtárát, mely 1984 óta az UNESCO Világörökség része.

Kevés olyan közéleti és tudományos témát találni manapság, amely olyannyira nagyszámú közönséget tudna megmozgatni, mint a migráció, a népvándorlás kérdése. E téma mai világunk talán egyik legaktuálisabb és az egyik legkevésbé „értelemzett” társadalmi-gazdasági folyamata, melynek helyes megértése, szakszerű kezelése minden ember számára fontos feladat.

Január 24-én elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa. Számos önálló kötet és monográfia szerzője volt, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója, a Pécsi és a Miskolci Egyetem tudományszervező egyénisége, Miskolc díszpolgára.

A Bibliák mellett tehát a kalendáriumok voltak a legelső könyvek, amelyek megjelenhettek falun. Aztán elég sokat kellett várni arra, hogy a folyóiratok és végül a napilapok is otthonra találjanak a falvakban. De az idő a művelődésnek dolgozott, hogy aztán napjainkban, az internet és az okostelefonok korában éppen ellenkezőjére forduljon a folyamat, és értéküket vesszék a papírra nyomtatott szövegek.

Sandro Botticelli Tavasz című képe több kutató szerint a lélek útjának allegóriája. Egy olyan korszak üzenetét hordozza, amelyben az ember újra a természettel való szerves egységet kereste, amely meríteni tudott annak bölcsességéből, és így jól ismerte a megújulás erejét. Talán az időtlen mondanivaló miatt ragadja meg az emberek figyelmét már évszázadok óta a gyönyörű reneszánsz festmény. A neoplatonikus tanításokat rejtő alkotás a firenzei Uffizi Képtárban látható.

Tízéves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg január 22-én a Liget Budapest projekt keretében felépült Magyar Zene Háza, amely immár a nagyközönséget is várja koncertekkel, interaktív állandó kiállítással, zenepedagógiai foglalkozásokkal és számos egyéb programmal.

Az I’d Do Anything For Love (But I Won’t Do That) című sláger a rocktörténelem egyik legelképesztőbb visszatérését jelentette Meat Loaf számára 1993-ban – a három és fél oktávnyi hangterjedelmű amerikai énekes és színész, aki leginkább a Bat Out of Hell című albumairól és olyan filmekben játszott szerepeiről ismert, mint a Rocky Horror Picture Show vagy a Harcosok klubja, 2022. január 20-án, 74 éves korában tette le örökre a mikrofont.

Január 21-én, délután 17 órai kezdettel került sor az Egyetemi Hangversenyteremben (Zsinagóga) a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért és a Győr Közművelődéséért Díjat. Az ünnepélyes rendezvényen az előző évekhez hasonlóan az elismerések átadását harmonikusan megszerkesztett kulturális műsor követte.

1835. január 24-én mutatták be a párizsi Théatre Italienben Vincenzo Bellini (1801-1835) A puritánok (I puritani) című háromfelvonásos történelmi operáját, amely a zeneszerző tizedik, egyben utolsó zenedrámája. A szövegkönyvet Carlo Pepoli gróf (1796-1881) írta, a librettó forrásául közvetlenül Jacques Ancelot és Joseph-Xavier Boniface Tétes Rondes et Cavaliers című, 1833-ban bemutatott színműve szolgált. Pepoli közvetett forrásként még felhasználta Walter Scott Old Mortality című írását is. A történet 1648-ban, az angol polgárháború végén játszódik.

Mielőtt bemegyünk az erdőbe, álljon itt a könyv alcíme: A Vízöntő és a Kolinda históriája, meg egyéb történetek. Az, hogy valamiféle folktörténettel akadt dolgunk a két zenekar krónikáján keresztül, még messze nem fedi le a könyv tematikáját, ami egyrészt végigviszi jól kitalált, íves szerkezetét, másrészt azonban lényegesen tágasabb ösvényt tapos, és ezt az alcím legfeljebb csak sejtetni bírja.

Colin Farrell alakítja Pingvint az HBO Max készülő Batman-sorozatában – számolt be róla elsőként a Variety.com. A filmsztár nemcsak színészként, hanem executive producerként is szerepel a stáblistán. Farrell a Robert Pattinson főszereplésével készült, és 2022 márciusában debütáló The Batman című produkcióban játszotta el először a gonosz karaktert.

Miközben a fiatal férfi izgalomtól remegő kézzel hajolt levele fölé, a szoba némaságát csak papíron szántó tollának hangja törhette meg. Megszokhatta már, hogy szegénységének mély bugyrai időnként méltósága feláldozására kényszerítik, most azonban olyasvalamiért könyörgött, amely mindennél fontosabb volt számára: a szerelemért…

„Látjátok feleim...”? címmel az első magyar nyelvű szövegemlékről és díszmásolatáról készített dokumentumfilmet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Az alkotást a magyar kultúra napján, január 22-én mutatta be az M5 kulturális csatorna.

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) tagjai Áldáskérés címmel tartottak ünnepi műsort a magyar kultúra napja tiszteletére 2022. január 19-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubhelyiségében. Az alkotócsoportot szerető és tisztelő közönséget a járványhelyzet sem tartotta vissza a rendezvényen való megjelenéstől.