2026. május 8-án nyílt meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében Joanna Banek és Joanna Warchoł lengyel képzőművészek 2x Joanna című kiállítása. A tárlat május 29-ig tekinthető meg.

A Nemzeti Emlékhelyek napjára, május 10-re a Magyar Nemzeti Bank megjelentetett új emlékérméje a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz kapcsolódik, amelyet a Munkácsy Mihály-díjas győri szobrász és éremművész Lebó Ferenc alkotott.

Szentmártoni János költő, író, szerkesztő is vendég lesz a Kárpát‑medence magyar irodalmának nemzeti identitásáról szóló tudományos konferencia második részében, ahol a Magyar Napló folyóirat tevékenységéről fog beszélni. A 2000-es első évtized irodalom területén történt evolúciójáról csakúgy beszélgettünk vele, mint a változások kihívásairól és az azokra történő reagálás hajlandóságáról.

Mi kell a slam poetryhez? Alapvetően röviden és matematikailag szöveg + előadás = hatás. Ennyire egyszerű lenne? Ha arra gondolunk, hogy a műfaj „atyja” Slampapi, azaz Marc Smith, aki az 1980-as években – megunva a hagyományos felolvasóestek merevségét – egy energikusabb, pezsgőbb közösségi formát akart, akkor igen. Ez ennyire egyszerű!

A Zempléni-hegység rengetegében, Mogyoróska falutól kőhajításnyira, Regéc falutól bakugrásnyira szebb időket is látott vár romjait találjuk egy hosszúkás, szarv alakú (innen a szláv eredetű név, Regéc) sziklamagaslaton. Több helyen csak párkánymagasságig maradtak meg a falak, de a felújításnak köszönhetően a keleti rész romos reneszánsz palotaszárnya a pincétől a padlásig kiegészítést nyert, így ma már modern tárlat segíti élménnyé tenni időutazásunkat, amely egyrészt a vár történetébe kalauzol, másrészt II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkorába.

1986. május 8-án Győrben, a Széchenyi téri Vastuskós házban megnyitották és átadták rendeltetésének Patkó Imre hagyatékát. A megye ezáltal egy rendkívül értékes múzeumi közgyűjteménnyel gyarapodott, amely a mai napig állandó kiállításként látogatható.

Legutóbbi nemzeti ünnepünk alkalmából Lázin Beatrix, a Győri Nemzeti Színház magánénekese az operairodalom legszebb szerepeiben nyújtott magas színvonalú és emlékezetes alakításaiért, értékes és sokoldalú művészi munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Pályája indulásáról, kiteljesedéséről, terveiről beszélgettünk a népszerű művésznővel.

„Kevesebb külső fénnyel, de benső örömmel ünnepeltük meg a Győri Királyi Ítélőtábla megnyitását. Átéreztük ennek a napnak horderejét, mely a mi városunkat egyszerre egy nagy kerület hivatalos központjává tette” − írta a Győri Közlöny 1891. május 7-én arról, hogy megkezdte működését a Győri Királyi Ítélőtábla (a képeslapon balra a középső épület).

A Kisalföld napilap 1980. május 5-i számában arról értesülhettek az olvasók, hogy a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár bibliobuszt kapott a 19. számú Volán Vállalattól.

1909. április 29-én jelent meg a Dunántúli Hírlapban, hogy a jénai Zeiss-gyár optikai, mechanikai és fizikai műszergyárat kíván létesíteni Győrben.

Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes, zenész, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója, akinek évtizedeken át végzett szorgalmas munkája, derűs kitartása, egész életútja példaértékű. 1947. február 10-én született Szekszárdon, jövőre töltötte volna be a 80. esztendejét. Szerénységét és küldetéstudatát legméltóbban a saját szavai fejezik ki: „Én már tudom, hogy csak akkor érek valamit, ha be tudom illeszteni magam abba a kulturális folyamatba, amely előttem is zajlott, és remélem, hogy utánam is zajlani fog.”

A Bencés Kiadó gondozásában, a közelmúltban jelent meg Várszegi Asztrik püspök, emeritus pannonhalmi főapát könyve a rend egyik legnehezebb időszakának hiteles történetével: „Az én feladatom az, hogy átvezessem a rendet a Vörös-tengeren” címmel egy húsz éve foglalkoztatott elképzelése öltött háromszáz oldalba sűrített testet Legányi Norbert korábbi főapát küzdelmes pannonhalmi időszakáról.

Nagyon fontos, hogy a most felnövő generációk is megismerjék Tupakkát, a zöld lificet, Zsiga föstőt, Duzma Dözmőt, Lattipát és a többieket. Miért? Mert Lázár Ervin, akinek 2026. május 5-én volt a 90. születésnapja, kedves figuráival az élet titkáról tanít. Bár már csak lélekben lehet velünk, de a meséin keresztül mégis kapcsolatba kerülhetünk a melegszívű és igazi manóbaráttal rendelkező íróval.

A születésnapon összegyűltek mind, ott volt Szigfrid és a kisfiú, Mikkamakka és a Négyszögletű Kerek Erdő lakói, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika, Tupakka, Mumus és Zöld Lific, Bab Berci és a Hétfejű Tündér… Nem tudom felsorolni azt a rengeteg csudálatos lényt, s ilyen-olyan embert, akik mind az ünnepeltet várták, ahogy én is. Aztán belépett Lázár Ervin, s a nagy üdvrivalgás közepette körbejárt, megölelgetett néhány manót és tündért, majd szerencsémre, kezében egy pohárral hozzám fordult. A zsivaj elcsendesedett, én pedig kissé megszeppenve köszöntöttem, és bele is fogtam a kérdezésbe.

A Nobel-díjas ír költő, drámaíró William Butler Yeats 1865. június 13-án született egy Dublin melletti kis faluban, Sandymountban. A 20. századi irodalom egyik kiemelkedő és különleges alakja. Képzeletbeli interjúnkban a költészetét átszövő nagy ívű világképéről, az emberről, Írországról és a szerelemről beszélgettünk.