„Hogyan szabaduljunk az oktatás Halál-völgyéből?” Ken Robinson milliós nézettségű briliáns TED előadása világosan, remek humorral, ugyanakkor megható mélységgel mutatott rá a kreativitást háttérbe szorító oktatás válságára. Cikkünkben a nemzetközi nap alkalmából a kiváló szakértő ma is érvényes meglátásait és megoldási javaslatait szeretnénk feleleveníteni.

2026. január 22-én került sor a Városháza Dísztermében a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által, A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért- és a Győr Közművelődéséért Díjakat. Az ünnepélyes rendezvényen az elismerések átadását az Újvárosi Művelődési Ház harmonikusan és színvonalasan megszerkesztett műsora övezte.

1895. január 23-án tűz ütött ki Győrben, a Neubauer és Fia Kálvária utcai gyárának fafeldolgozó üzemében. A tűz éjjel 11 órakor keletkezett a gyaluműhelyben. A rossz nyelvek szerint az éjjeli őr pipázott a gyár udvarán, és az általa eldobott gyufa okozta a tüzet – bár ezt sohasem sikerült bizonyítani.

Nyolchónapnyi megfeszített munkával sikerült megmenteni a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat, amelyet kenyérbogár-fertőzés sújtott. A rovarmentesítési eljárás mellett minden más fertőzést is feltérképeztek és kezelés alá vettek, a teljes bútorzatot fertőtlenítették. A könyvtár munkatársai, segítő szakértői korszerű módszerekkel folytatják az állományőrzés évszázados feladatát és a megelőzést.

1941. január 21-én XII. Pius pápa báró Apor Vilmos gyulai apátplébánost győri megyéspüspökké nevezte ki.

Kevés olyan mesehős van, akinek karaktere kiállta az idő próbáját, és a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. Január 18-án Micimackót ünnepeljük. A dátum nem véletlen: ezen a napon született Alan Alexander Milne angol író, aki megalkotta a világ egyik legismertebb és legkedveltebb medvebocsát.

1899. január 17-én arról számolt be a Győri Hírlap, hogy a város nagyra becsült polgára, Angyal Armand népdala pályanyertes zenemű lett.

A Honvédelmi Minisztérium magazinja, a Magyar Honvéd című havilap januári száma kiemelten foglalkozik Győr múltbeli katonai vonatkozásaival. 5 színvonalas cikkben, 45 tartalmas oldalon keresztül járja körül a témát, a történelmi tényeket vizsgálva és gazdag képanyaggal illusztrálva. A magazin a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér két nagy szolgáltatási helyén is olvasható.

A magyar kultúra napja alkalmából 2026. január 22-én ünnepi gálát és díjátadó rendezvényt tartottak Sopronban, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Munkácsy-termében. Az eseményt a Győr−Moson−Sopron Vármegyei Kormányhivatal szervezte, méltó keretet adva a magyar kultúra értékeinek és alkotóinak ünnepléséhez.

A Röpirat a nemzetnevelés ügyében egy vékony papírkötéses, cérnával összefűzött kötetecske csupa megfontolásra váró súlyos gondolattal, amelyeket 1942 nyarán (július–szeptember) az akkor már emigrációban élő Márai Sándor mintegy segélykiáltásként vetett papírra a kultúra védelmében.

Január idusán két nagyszerű este fényeiben fürödhettünk a zimankós, szürke napok órái után: kiemelt, felkavart és megörvendeztetett a Fekete-fehér ösvények, Fejérvári Zoltán zongoraestje a Richter Teremben, nemkülönben pedig a Romance és a Székely fonó a Győri Nemzeti Színházban.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárába (9023 Győr, Herman Ottó u. 22.) hat új folyóirat érkezett, amelyek a tudománytól az életmódig kínálnak friss és értékes olvasnivalót a látogatók számára – közülük három a Kisfaludy Károly Könyvtárban (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.) is hozzáférhető.

Örömmel állapíthatták meg a győri színházlátogatók, hogy a két nagyszerű énekesnő, Bellai Eszter és Lázin Beatrix mellé új, tehetséges fiatal lírai szoprán hang csatlakozott: tizenöt évi ausztriai tanulmányok, családalapítás után hazatért a péri származású Hagen Orsolya, és a közeli jövőben már az ötödik szerepére készül a Győri Nemzeti Színházban. A még mindig fiatal művésznő vargabetűket sem nélkülöző életútjáról beszélt nekünk.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

Nemrégiben találkoztam először Kertész Erzsi könyveivel, amelyek egyszerre maiak, és ugyanakkor valami derűs, békebeli alaphangulatot hordoznak. Az első kötet, amit ajánlani szeretnék tőle, egy kislányról szól, aki elhatározza, hogy problémamegoldó irodát nyit a kerti faházikójukban. A kedves humorral átszőtt történetben természetesen még a leghajmeresztőbb gondok is megszelídülnek.

2026. január 2-án elhunyt Kiss Benedek Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának tagja.

A főváros mellett Győrben, a Rómer Házban és tizenegy vidéki helyszínen (Békéscsaba, Debrecen, Eger, Szombathely, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém) zajlanak majd a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál vetítései 2026. január 29. és 31. között, melyek után szakértői beszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők.

Berg Judit könyveit nagyon sokan ismerik, de hátha valaki most találkozik először a meséivel, kisgyermekének olvasnivaló után kutatva. Neki ajánlanám jó szívvel Panka és Csiribí történeteit, kezdve a Micsoda idő! című kötettel, amelyben megismerhetjük a két kis erdei tündért, és bekuckózhatunk derűs világukba.