Megkezdte működését a Győri Királyi Ítélőtábla
Napi sajtó: Győr, 1891. május 5. − Nagyné Bakai Zsuzsanna írása
„Kevesebb külső fénnyel, de benső örömmel ünnepeltük meg a Győri Királyi Ítélőtábla megnyitását. Átéreztük ennek a napnak horderejét, mely a mi városunkat egyszerre egy nagy kerület hivatalos központjává tette” − írta a Győri Közlöny 1891. május 7-én arról, hogy megkezdte működését a Győri Királyi Ítélőtábla (a képeslapon balra a középső épület).
Az ítélőtáblák szétosztása a Tisza-kormányzat évtizedek óta tervezett reformja volt. Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter 1889-ben ismertetett programjával indult el a folyamat, több vidéki város jelentkezésével. Városatyáink akkor úgy döntöttek, ha Győr az ítélőtábla felállításának jogát megkapja, akkor az épülete számára ingyen telket adnak, valamint egyszerre 100.000 forintot vagy 30 éven keresztül 6−6 ezer forintot juttatnak a tábla működtetéséhez.
1890 májusában született meg a kormányzati döntés, hogy a székhelyi státust Győr nyeri el. Az intézmény elhelyezésére három helyszín merült fel: a Győri I. Takarékpénztár épülete, a Wehle-féle ház az Országház úton, valamint az újvárosi Nádor-épület. A javaslatok ellenére az intézmény új épületet kapott, mely a mai Városház tér 3. alatt 1891 nyarára készült el. Az építkezés a helyi sajtó kitüntetett figyelmét élvezte.
Az 1891. május 5-i nyitóünnepséget a Győri Közlönyben 4 oldalon át, részletekbe menően ismertették. Az ünnepély „Veni Sanctéval”, ünnepi szentmisével kezdődött a kármeliták templomában. A királyi tábla bírói kara Erdély Sándor elnök, a város és a vármegyegróf Batthyány Lajos főispán vezetése alatt jelentek meg. Mise után a megjelentek a törvényszéki palotába vonultak át. Az eskütételek után Erdély Sándor nagyhatású megnyitóbeszédet tartott.
Az ünnep zárókövét a Vigadó dísztermében megtartott bankett jelentette. Az első köszöntőt a főispán modta a király tiszteletére, majd Zechmeister Károly polgármester ünnepi beszédével köszöntötte az „igazság apostolait”. Batthyány Lajos főispán, Perlaky Elek országgyűlési képviselő és dr. Kautz Gusztáv királyi tanácsos ünnepi beszédét egyaránt közölte a lap.
A beszédek közti szünetekben a karzaton a zenészek „a szebbnél szebb nótákat húzták”, miközben a jelen lévő hölgyek pezsgőt, süteményeket fogyaszthattak.
A táblabíróságok működését 1950. december 31-ével szüntették be. A Győri Ítélőtábla 2005. január 1-én született újjá, a Domb utcai épületet 2006-ban adták át.
A folyóirat és a képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Közlöny 1891. május 7-i lapszáma, valamint a Győr. Deák Ferencz-utca képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Nagyné Bakai Zsuzsanna
Fotó: Szabó Béla
Felhasznált irodalom:
Győri Közlöny, 1891. május 7.
Biczó Zalán: A győri ítélőtábla története. Győr, 2007. p. 42., 52.,125.
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021. p. 87.
2026.05.05