Immár 15. alkalommal került sor felolvasóestre a Bezerédj-kastélyban Sulyok Attiláné könyvtáros szervezésével és moderálásával. Korábban Arany János, Ady Endre, Devecseri Gábor, Fekete István, Galgóczi Erzsébet, Radnóti Miklós, Wass Albert, Gárdonyi Géza, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Rejtő Jenő, Móra Ferenc, Jókai Mór, Márai Sándor élete és művei szerepeltek az összejöveteleken, ezúttal pedig Csukás István műveiből olvastak fel lelkes könyvtárlátogatóink.

Csukás István a kortárs magyar gyermekirodalom egyik legmeghatározóbb alakja volt, a „nemzet mesemondója”. Történetein generációk nőttek fel, legismertebb figurái (Süsü, Gombóc Artúr vagy Pom Pom) a magyar kultúra elválaszthatatlan részét képezik. Könyvei humorukkal és fantáziájukkal mindenkit elvarázsoltak, a mai napig népszerűek. Rövid vélemény egy gyermektől: „Anyu ideadott egy könyvet még a múlt századból. Becsületből kezdtem hozzá, de végül nem tudtam letenni.” Köteteiből nagy sikerű tévéfilmek is készültek.

90 évvel ezelőtt, 1936. április 2-án született Kisújszálláson, egy kovácsmester fiaként. Gyermekkora a háború árnyékában telt. Kevesen tudják, de a békés-tarhosi zenei gimnáziumban tanult hegedülni, és bár a zenei pályát végül elhagyta, műveinek ritmusa árulkodik erről. Először Marton Mária Az ​öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal című életrajzi interjúkötetéből meséltem érdekes részleteket a gyermekkoráról.

1954-ben Budapestre került, ahol jogi, majd bölcsész tanulmányokat folytatott. Ezek az évek az útkeresés jegyében teltek. Diplomát végül nem szerzett, az irodalmi életet választotta. Az 50-es évek közepén már ígéretes költőnek számított, 1962-ben látott napvilágot első önálló verseskötete, az Elmondani adj erőt! − Németh Péterné Gizike két verset adott elő belőle.

Azért kezdett gyerekeknek írni, mert ebben a műfajban érezte a legnagyobb szabadságot és a legkevesebb politikai beleszólást a Kádár-korszakban. Kormos István vette észre, hogy Csukásban megvan az a ritka képesség, amellyel a legkisebbek nyelvén is képes megszólalni. Az áttörést az Egy szürke kiscsacsi kalandjai hozták meg számára, majd 1968-ban megteremtette Mirr-Murr, a kandúr alakját, melyből Járfásné Tibold Ilona olvasott fel.

Hamarosan az ország kedvencévé vált. 1973-ban jelent meg legfontosabb ifjúsági regénye, a Keménykalap és krumpliorr, az ifjúsági detektívregények klasszikusa. Legendás karakterekkel találkozhatunk benne, az egyik legemlékezetesebb a fagylaltos Bagaméri, akit filmen Alfonzó felejthetetlen alakítása tett halhatatlanná. Bagaméri valóságos személy volt, a híres fagylaltost egy kisújszállási cukrász ismerőséről mintázta, akit valóban így hívtak – ő azonban eleinte nem volt hálás a hírnévért. Az 1973-as televíziós sorozat olyan sikeres lett, hogy Hollywoodban megnyerte az Év Legjobb Gyermekfilmje díjat (1975). Fodorné Kecskés Gizella idézte fel ezt a történetet.

A hetvenes és nyolcvanas években ontotta magából a remekműveket, ez volt Süsü, Pom Pom és a többiek aranykora. Pom Pom és Picur a magyar meseirodalom egyik legkülönösebb párosa. A copfos kislány reggel elindul az iskolába, Pom Pom pedig – aki egy alakváltó lény: ha akarja, szőrpamacs, paróka vagy éppen festőecset − elkíséri. Közben elképesztő történeteket mesél a világ legfurább teremtményeiről. E sorozatban bukkant fel Gombóc Artúr, a csokifüggő madár is. A kövér, kék szárnyas szájából hangzik el a magyar irodalom leghíresebb felsorolása a kerek, szögletes, lyukas, mogyorós… stb. csokoládékról (ezt barátja ihlette, aki rajongott az édességekért). A mű sikere elválaszthatatlan Sajdik Ferenc illusztrációitól. Csukás olyan nevekkel gazdagította a magyar nyelvet (Festéktüsszentő Hapci Benő, Radírpók), melyek azonnal beindítják a gyermeki képzeletet, hiszen egy-egy tulajdonságot nagyítanak fel. Úgy tűnik, Pom Pom a legnépszerűbb felolvasóink körében, mert többen választottak ebből a sorozatból. Új, vállalkozó kedvű olvasók is bemutatkoztak: Kövér Emese Festéktüsszentő Hapci Benőről, Edviné Kapui Nikoletta pedig a Lesből támadó ruhaszárító kötélről mesélt nekünk.

A Süsü, a sárkány (1977), a „Híres Egyfejű” figurája szakított a népmesei, gonosz hagyománnyal. Csukás sárkánya magányos, vajszívű lény, aki virágokat ültet a várárokban, fél a vadállatoktól és vágyik a szeretetre. A sorozat sikeréhez Bodrogi Gyula hangja is hozzájárult a bábfilmben, Süsü figurája teljesen összenőtt a legendás színésszel. Az ötlet egy szerb rádiójátékból származott, de Csukás tette az ország kedvencévé. Ő a „fordított” sárkány: nem tüzet fúj, hanem rózsát nevel, és nem elrabolni akarja a királylányt, hanem a barátja lenni. Magányos hős, mivel csak egy feje van, a saját fajtája kitagadja, az emberek pedig félnek tőle a mérete miatt. (A Szabadság téren, a régi tévészékház falán, egy kis mélyedésben ül Kolodko Mihály Süsü miniszobra, amely Bodrogi Gyulát ábrázolja.) Később megírta a Süsüke, a sárkánygyerek kalandjait is. Fodorné Kecskés Gizella lánya, Kamilla elevenítette fel Süsüt − ő a legfiatalabb, 11 éves, de már többször járt nálunk felolvasóként.

1982-ben alkotta meg A nagy ho-ho-ho-horgászt, majd a gyurmafigura Sebaj Tóbiás történeteit. Saját bevallása szerint azért találta ki a híres-neves horgász figuráját, mert imádta a vizet és a horgászatot, bár ritkán fogott halat – éppen mint lelkes főhőse. Körmendy Mária olvasott fel a kalandokból.

Elárultam a hallgatóságnak még néhány érdekességet az íróról. Csukás közvetlen személyiség volt, akit a magánéletben is a meséiből ismert derű és emberség jellemzett. Harmadszorra talált rá az igazira: fiatalon kétszer is elvált, majd feleségül vette Porga Máriát. Vele 40 évig, felesége haláláig boldog házasságban élt. Bár nem született gyermeke, mégis a magyar gyerekirodalom királyává vált. A sors kárpótolta őt, mert meséi révén rengeteg gyermeke lett. „Olyan, mintha a fél ország a kisfiam, kislányom lenne” – mondta.

Gombóc Artúr benne élt: nemcsak a horgászatban hasonlított a karaktereire, hanem a csokoládé és az ételek szeretetében is. A fogyókúrázás és a finomságok közötti örök harcot ő is megvívta. Nagyon jól főzött, és rajongott a magyaros levesekért. A modern kütyüket viszont utálta: számítógépet, okostelefont szinte egyáltalán nem használt, műveit kézzel vagy írógépen vetette papírra. Szakított azzal a hagyománnyal, mely a meséket kizárólag erkölcsi tanulságok átadására használta. A gyerekeket egyenrangú partnerként kezelte. Hősei sosem tökéletesek: Gombóc Artúr falánk, A nagy ho-ho-ho-horgász ügyetlen, Süsü pedig egy gyáva sárkány. Azt üzente velük, hogy hibáinkkal együtt is szerethetők és értékesek vagyunk.

A békés-tarhosi zenei tanulmányai visszaköszöntek könyveiben. Meséi és ifjúsági regényei fantasztikus belső ritmussal rendelkeznek, felolvasva is tökéletesen működnek, ezt tapasztaltuk mi is. Nyelvi leleményesség és különleges ritmus jellemzi írásait. Nemcsak írt, hanem aktívan részt vett a bábfilmek, rajzfilmek és ifjúsági filmek forgatókönyveinek elkészítésében is. Dolgozott a Magyar Televízió gyermekműsoraiban, főszerkesztője volt a népszerű Kincskereső folyóiratnak, és számos színdarabot írt.

Csukás a rá jellemző humorral és szerethető karakterekkel hódította meg a közönséget. A Sün Balázs, egyik legismertebb verses meséje is elhangzott Járfásné Tibold Ilona előadásában. Legnépszerűbb művei azok a mesék és ifjúsági regények, amelyekből legendás televíziós báb- és rajzfilmek készültek. Például a Berosált a rezesbanda (2013) címűből is nagy sikerű ifjúsági filmet forgattak. Ez a mű kései korszakának egyik legvagányabb ifjúsági regénye, melyben visszatért a Keménykalap és krumpliorr lázadó, pörgős „gyerekbanda” hangulatához. Takács Péter idézett egy részletet a könyvből.

Nemcsak regényeket és meséket, hanem bábjátékokat, operalibrettókat és verseket is írt. Élete végéig aktív maradt, nem tette le a tollat. Csukás a kortárs magyar gyermekirodalom egyik tartóoszlopa volt. Egyszerre a széles tömegek kedvence és szakmai körök által is elismert alkotó. Kétszeres József Attila-díjas, életművét Kossuth-díjjal (1999), Prima Primissima díjjal, a Nemzet Művésze címmel és a Magyar Szent István-renddel ismerték el. Azt vallotta: a gyerekeket nem nevelni kell a mesével, hanem partnerként játszani velük. Játékos szemléletét megőrizte több mint száz kötete, melyeken már számos generáció felnőtt. 2020. február 24-én hunyt el Budapesten, de alakjai örökre velünk maradnak.

Végül Lázár Ervinnel való barátságáról mesélt Takács Péter, a Kurta mese kapcsán. Legendás barátság fűzte össze őket össze, 18 éves koruk óta ismerték egymást. Mindketten vidékről származtak, és a Kádár-korszak legnépszerűbb gyermekírói lettek. Híres mondása Lázár Ervinnel kapcsolatban: „A barátság olyan fontos, mint a szerelem, csak sokkal fontosabb.”

Halála után Kisújszálláson és Budapesten is szobrot állítottak hőseinek és neki, de igazi hagyatéka az a több millió elolvasott mesekönyv, mely megtalálható a magyar családok polcain. Nemcsak író, hanem a gyermeki lélek őrzője volt. Tudta, hogy a legfontosabb dolgok az életben – a barátság, a kedvesség és a csokoládé – sosem mennek ki a divatból. Nevét ma már iskola, könyvtár és számos díj viseli.

Csukás nemcsak írt a gyerekeknek, hanem komolyan is vette őket. Ahogyan ő mondta: „A gyerek a legkritikusabb közönség, mert nála nincs udvarias taps – ha unja, feláll és elmegy.” Nála azonban soha, senki nem akart hazamenni az előadásról. Ma már nemcsak könyveiben, hanem digitális formában, hangoskönyvekben és az interneten is élnek a művei. Bagaméri fagylaltja, Süsü éneke és Pom Pom meséi mindig velünk maradnak!

Sulyok Attiláné
Fotók: Sulyok Attiláné, Fodorné Kecskés Gizella

Fotógaléria: Csukás István felolvasóest Ménfőcsanakon, a Bezerédj-kastélyban

Sulyok Attiláné és Fodorné Kecskés Gizella fotói

19 kép