Jo Nesbø Macbeth-je – a Hogart Shakespeare projekt többi regényéhez hasonlóan – magyarul a Kossuth Kiadó Shakespeare újra című sorozatában jelent meg.

Merre tartasz gyógyító szakma? – az erre a kérdésre adandó válasz is kiolvasható a medicina történetéről írott terjedelmes kötetből. A tudományok gyarapodása megkövetelte azok rendszerezését, így születtek különböző enciklopédiák. Ezek a szakemberek számára továbbképzési lehetőséget jelentettek, a laikusok számára pedig látókörük bővítésére adtak módot.

Hú… Nem vagyok prűd. Na jó, kicsit az vagyok, de megbotránkozni ritkán szoktam, mióta A szürke ötven árnyalata (végképp felfoghatatlan, hogy rossz könyvből készült silány filmnek még a harmadik részét is leforgatták…) kritikán aluli mélységekbe vetette az erotikusnak nevezett irodalmat, én marha meg elolvastam, félreértelmezett könyvtárosi kötelességből. Be kell azonban látnom, hogy Houellebecqhez képest James sok szempontból a fasorban sincs…

Michael Herr Jelentések című könyve arról az időszakról szól, amikor a szerző az Esquire magazin haditudósítójaként dolgozott Vietnámban. Az eredetileg 1977-ben megjelent kötet mérföldkőnek számít az irodalomban, az úgynevezett új újságírás irányzatának úttörő képviselője. Ez az irányzat a ’60-as és ’70-es években öltött formát; szubjektív nézőpont jellemzi, a személyes tapasztalatnak köszönhetően a szöveg nagyon intenzív.

A Benjamin Black írói álnév a Man Booker-díjas John Banville-t takarja. A fekete szemű szőke az 1953-as Elkéstél, Terry! című Raymond Chandler-regény folytatása, amely a Raymond Chandler Hagyaték felkérésére, annak engedélyével született. A könyv lapjain ugyanaz a Philip Marlowe elevenedik meg, amelyet Chandlertől megszokhattunk. Stephen King azt írta a könyv kapcsán, hogy Raymond Chandler valahol mosolyog. Teljes mértékben egyetértek. A fekete szemű szőke ragyogó példája annak, hogyan érdemes egy karaktert „feléleszteni”.

Sebastian Fitzek visszatérő vendég nálam: annak idején az Ámokjáték című túsztárgyalós-átvágásos krimiszerűséget olvastam tőle, és meglepő módon tetszett. A meglepetés a szerző nemzetiségének szólt. Valahogy a német irodalommal – talán a német nyelvvel való meglehetősen kétes kapcsolatom okán – igen szkeptikus vagyok.

Mi az a Dzsihád? Hogyan alakult az al-Kaida 9/11 előtt? Mitől omlottak össze kártyavárként a tornyok? Íme öt tényirodalmi alkotás a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról az Olvasóterem.com válogatásában, amelyek válaszokkal szolgálhatnak.

Az Éjféli iskolák azokról a dolgokról szól, amelyek ébren tartanak, és azokról, amelyek kivárják, míg elalszunk, hogy aztán álmainkban éhesen ránk vessék magukat.

A mai amerikai irodalom egyik legkarakteresebb írója, Paul Auster 2006-os regénye igazán rejtélyes címet kapott: Utazások a szkriptóriumban. A mindössze 120 oldalas kisregény felfogható egyfajta művészi életút kivonataként, megragadva az író, mint teremtő-alkotó belső lényegét.

Sorsfordítók a magyar történelemben címmel könyvsorozat látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Szerzői a kor avatott szakértői, vékony kötetekben rajzolják meg az adott korszak arcélét. Az egyes periódusok jeles államférfiúinak tevékenysége jelöli ki az epocha vezérfonalát (nem kronológiai a sorrend, hanem a művekhez való hozzáférés alapján történik a válogatás), a többit folyamatosan ismertetem. Ez alkalommal egy olyan politikusról lesz szó, akit a társadalom alsó rétegéből repített a sors a legmagasabb pozícióba, s aki évtizedekig meghatározta Magyarország életét és lehetőségeit.

Sorsfordítók a magyar történelemben címmel könyvsorozat látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Szerzői a kor avatott szakértői, vékony kötetekben rajzolják meg az adott korszak arcélét. Az egyes periódusok jeles államférfiúinak tevékenysége jelöli ki az epocha vezérfonalát (nem kronológiai a sorrend, hanem a művekhez való hozzáférés alapján történik a válogatás), a többit folyamatosan ismertetem. Három olyan államférfiról lesz szó az alábbiakban, akiket eredendő társadalmi helyzetük nem predesztinált vezető posztra, a körülmények sajátos alakulása folytán azonban mindhárman a kormányrúdnál találták magukat.

Gordon Zsigmond kalandjainak lezárása óta nem olvastam a soron következő Kondor-köteteket, így a Szent Korona-trilógia záró darabjáról is csak fülszövegnyi információm volt előzetesen. Kondor Vilmosra a magyarországi krimi megalapozójaként szokás tekinteni, holott a harmadik Gordon Zsigmond-történet, A budapesti kém már letér a krimi ösvényéről, és egy műfajjal, a kémregénnyel kísérletezik. A Szent Korona-trilógiával Kondor pedig egy újabb műfaji kitérőt tesz, a történelmi kalandregény zsánerébe merül alá. A korona ügynöke a koronát védelmező család, a Wertheimerek első generációjának történetét meséli el, így harmadik kötetként tulajdonképpen az elsőnek is tekinthető.

Nem szeretem a képregényeket. Na jó, kivéve a Garfieldot. Plusz a Kázmér és Hubát. A legjobb, az már csaknem filozófia. És az Asterixet is szeretem. Meg persze a Lucky Luke-ot. Szóval tényleg nem szeretem a képregényeket, mert a történetmesélés egy lebutított ágának tartom, amely vizuálisan akarja adagolni a szellemi táplálékot, ezáltal olyan a viszonya a klasszikus prózához, mint az intravénás táplálásnak a rántott velőhöz.

Mark Haddon 2003-ben A kutya különös esete az éjszakában című regényével robbant be a felnőttirodalomba. A brit regényíró és költő korábban gyerekeknek szóló írásairól és a BBC tévécsatornának írt gyerekműsorairól volt ismert. A 2006-ban írt Valami baj van második nagykönyv próbálkozása, bár azt hiszem, a próbálkozás kifejezés immár sértő a tehetségére nézve. Hiszen 2003-ban és 2004-ben két rangos brit elismerést is elnyert első regényével.

Sorsfordítók a magyar történelemben címmel könyvsorozat látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Szerzői a kor avatott szakértői, vékony kötetekben rajzolják meg az adott korszak arcélét. Az egyes periódusok jeles államférfiúinak tevékenysége jelöli ki az epocha vezérfonalát. Ma három különböző kor három nagy formátumú alakját mutatom be a kötetek alapján (nem kronológiai a sorrend, hanem a művekhez való hozzáférés alapján történik a válogatás), a többit folyamatosan ismertetem.

Sok történelmi non-fiction kötet után éheztem már a való világ gondjaitól mentes világra, így fejest ugrottam egy alternatív univerzumba, hogy egy kitalált személy gondjait vegyem nyakamba. Kincaid A kárhozott című fantasyjéről jókat hallottam, így megfelelő választásnak tetszett.

Az 1971-ben született J. D. Barkernek ez a második regénye, ehhez képest pedig szokatlanul kiforrott stílus jellemzi, ami engem már az első oldalakon megfogott. Írt popkulturális témájú cikkeket, tevékenykedett szellemíróként, illetve megjelent több – elsősorban horror témájú – novellája, majd 2014-ben első regénye, a Forsaken.

Sorsfordítók a magyar történelemben címmel könyvsorozat látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Szerzői a kor avatott szakértői, vékony kötetekben rajzolják meg az adott korszak arcélét. Az egyes periódusok jeles államférfiúinak tevékenysége jelöli ki az epocha vezérfonalát. Ma az Árpád-kor két nagy formátumú uralkodóját mutatom be a kötetek alapján (nem kronológiai a sorrend, hanem a művekhez való hozzáférés alapján történik a válogatás), a többit folyamatosan ismertetem.

Tóth Krisztina Zseblámpás meséi megfelelnek a mese örök időktől való céljának: világképet alakítani, generációs tapasztalatot és tudást átadni. Gyermekeknek szóló urbánus legendákról, világmagyarázó történetekről van szó. Akárcsak előző kötete, a Felhőmesék, tanít és szórakoztat egyszerre, gyerek és felnőtt olvasó egyaránt élvezheti.

Guillame Musso regénye érdekes lelki utazás, egy fiatalember küzdelme önazonosságáért, elvesztett lelki egyensúlyáért, szerelmi történet és izgalmas thriller is egyben.

Azt, hogy Bruce Dickinson a komplett könnyűzene egyik legsokrétűbb egyénisége, eddig is tudtuk, hiszen szinte már közhely, mennyi mindent képes belezsúfolni az életébe. A nemrég Mire való ez a gomb? címmel itthon is megjelent önéletrajza pont olyan, amilyenre a kivételesen mozgalmas életpálya alapján következtethetünk: sokszínű, szórakoztató, izgalmas olvasmány.

Murai András és Tóth Eszter Zsófia könyve történelmi utazásra csábít: a közelmúlt historiográfiai események fókuszába vezet. 1968 az ifjúsági lázadás címen vonult be az adott korba, kulcsesemények sorozata rázta meg a "szabad„ (a vasfüggöny nyugati oldalán lévő) jóléti társadalmakat, de a rengés hullámai áthatoltak a kelet-európai régióba is. Egyaránt fémjelzett életmódbeli forradalmat, és hordozta a nagyobb politikai szabadság szellemét. Nyugaton és keleten mégis mást jelentett a fiatal generáció lázadása.

Naomi Alderman A hatalom című tudományos-fantasztikus regényében eljátszik azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha a hatalom egy nap hirtelen és visszafordíthatatlanul a nők kezébe kerülne...

Juhász Tibor Salgó blues című, karcsú novelláskötetéhez a Scolar L!ve szerkesztőjének illett volna mellékelnie egy doboz antidepresszánst vagy egy üveg whiskyt, esetleg mindkettőt. A tábla csokoládéról se feledkezzünk meg, hiszen jól jön minden hangulatjavító, amikor tizennégy novella acélbetétes bakancsban rugdos a legmocskosabb salgótarjáni falraköpködős reménytelenségbe, aztán a vécékefét is megforgatja a fejünk fölött.