Tömpe István egykori kormánybiztos, pénzügyminiszter-helyettes, bankelnök, 1996 és 1998 között a MÁV Rt. elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja volt. Miniatúrák című könyve betekintést enged a szerző életútjába, megismertet munkahelyeivel, valamint megosztja az olvasóval gazdasági, illetve társadalompolitikai nézeteit.

Manapság egyre közelebb kerülünk a tökéletesen komfortos és ideális élethez, ahol az embernek már nem kell foglalkozni az egészségével és egyéb problémáival, hisz ezeket mind megoldják a gépek és algoritmusok. Egy ilyen furcsa jövőképet fest le nekünk Itó Projekt könyve is, amely egy kétpólusú világban játszódik.

Cieger András 1867 szimbolikus világa című tanulmánykötete a kiegyezés idejébe kalauzolja el az olvasót. A korszakot végigkísérte az egyezmény negatív, illetve pozitív megközelítése, mely pártpolitikai csatározások tárgya is lett. Sokat vitatott kérdés, hogy ezzel a felemelkedéshez avagy a bukáshoz vezető útra léptünk-e.

Általában kétféle típussal találkozom a remek könyvek kategóriájában: vannak azok, amelyek lassan indulnak be, oldalakat, rosszabb esetben fejezeteket kell elolvasnunk ahhoz, hogy igazán megragadják a figyelmünket, vagy magukba szippantsanak, és vannak azok, amelyek az első mondattól kezdve annyira megkapóak, hogy nem tudjuk egykönnyen letenni. Az Égből hullott három alma az utóbbi kategóriába tartozik.

Hogyan lett a vidéki származású kovács-tanítónő gyermekből Olaszország és a világ egyik meghatározó politikusa a XX. században, aki mint diktátor írta be nevét a történelembe? A monográfia szerzője, Ormos Mária erre keresi a választ Mussolini című művében.

A Csillagainkban a hiba John Green legnépszerűbb és sokak szerint legjobb könyve is. Kiadásának éve 2012, és annak ellenére, hogy a belőle készült film 2014-ben került a mozikba, rengetegen a mai napig is ugyanúgy rajonganak érte, mint megjelenésének idején.

Sheila Heti regényének címét Kína egyik legrégebbi szent kiadványának, a Változások könyvének címe ihlette. A konfucianizmus meghatározó könyvét ősidők óta jóslásra, jövendőmondásra használták, és használják ma is, tulajdonképpen az egyszerű kérdés-felelet analógiára alapozva. Három pénzérme feldobásából (vagyis abból, hogy fej vagy írás felére esett az érme) megalkotható a különböző jósjelek sokasága, amelyek tömény formába öntött életvezetési tanácsokkal látják el a kérdezőt.

Chuck Palahniuk Kísértettek című könyve vegyes visszhangot kapott: egyes kritikák zseniálisnak, egyedinek tartják, mások sematikusnak, hiteltelennek és elnagyoltnak. Mindez mit bizonyít? Hogy jó. Minden műalkotás, amely ennyire megosztja a közönséget, jó kell, hogy legyen, mert annyira hatásos, hogy senki sem tudja kivonni magát a bűvköréből. Már csak ezért is érdemes elolvasni, hogy megtudja az ember, ő melyik táborba tartozik.

Ismét egy fantasy könyvsorozatot elemeznék ki, ami nagyon közel áll a szívemhez. Joe Abercrombie Az első törvény című trilógiája egy fiktív világban játszódó, több szálon futó cselekményt mutat be, ami egy – nagyjából középkort mintázó – kegyetlen és nagyon realisztikusan leírt földön játszódik.

Hogyan ért véget a boldog békeidők korszaka, hogyan zuhantunk a Nagy (I.) világháborúba, s milyen – a mai napig tartó – következményekhez vezetett? Erről olvashatunk Schmidt Mária Új világ született 1918-1923 című könyvében.

1549 nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia trónján a tizenegy éves VI. Eduárd ül, a tényleges hatalmat azonban – kormányzóként – nagybátyja, Edward Seymour, Somerset grófja gyakorolja. Az országban, sokak bosszúságára, rendületlenül folytatódik a protestáns vallás térhódítása a régi vallással szemben, a legnagyobb gondot azonban a Skócia ellen vívott értelmetlen és sikertelen háború jelenti, amely egyre nagyobb gazdasági válságba taszítja az országot, hatalmas az infláció, elértéktelenedik a pénz, ez pedig elégedetlenséget szül a szegényebb rétegek körében.

A Majtényi György, Szabó Csaba és Mikó Zsuzsanna szerkesztésében és a Libri kiadásában megjelent Kommunista kiskirályok című könyv a szocialista korszak egyes vezetőinek súlyosan kifogásolható tevékenységeiről rántja le a leplet.

A 2007-ben megjelent Csontváros című könyvével robbant be a köztudatba Cassandra Clare, akinek a műveit lelkesen olvassák a fantasy műfaj kedvelői, különösen a tinédzserek és a fiatal felnőttek.

Joseph S. Nye, Jr. Véget ér-e az amerikai évszázad? című műve rendkívül árnyaltan elemző könyv. A témát idő- és térbeli kitekintéssel taglalja, valamint komparatív utalásokat tesz a történelem nagy birodalmaira: a spanyolokra, a portugálokra, a hollandokra és a britekre, de az ókori Róma is górcső alá kerül.

Az Esti mesék lázadó lányoknak a legrosszabb papír- és festékhalmaz, amit 2018-ban olvastam, ezt nyugodtan kijelenthetem, még akkor is, ha a feminista társadalom ismét ki fog vetni magából. Hála Istennek... Már első átforgatás után éreztem, hogy ez lesz a következő darabja a „vállalhatatlan könyvek” kategóriámnak.

Artemisia királyi családjában nem úgy történnek a dolgok, ahogyan más fejedelmi famíliában dukál: nincs átok, nincs sötét lelkű varázsló, nincs gonosz boszorka, nem a birodalmat vagy egy királyleányt kell megmenteni, ennél sokkal nagyobb a baj: a kicsiny királyfiról kiderül, hogy nem olyan, mint a többiek.

A 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok vendégeként köszönthetjük Csender Leventét, aki A különleges Meditittimó kalandjai című idén januárban kiadott mesekönyvével érkezik hozzánk. A bemutatón Dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér) beszélget vele a meséről, különleges főhőséről és még sok minden másról. Ennek apropóján kérdeztem a történetről és annak születéséről a József Attila-díjas írót, pedagógust.

Anélkül, hogy szociológiai mélységekbe ásnánk, el kell fogadnunk a tényt, hogy manapság van valami vonzó az egyedüllétben. Ha valaki magányos farkasként keresi a helyét a világban. De lehet, hogy csak a vakolat-lepattogzott oldalát nézem a dolognak, s inkább egy másik rész felől kellene tekintenem rá. Mert akkor azt mondhatnám, hogy manapság van valami vonzó a szabadságban.

Tóth Gábor Ákos új, Forrásvidék című regényének borítója azt sugallja, hogy a könyv lapjain kitör az olajláz az Őrségben. A magyar apától származó Leonardo Kubából érkezik az őrségi kis magyar faluba, azzal a megérkezésekor még titokban tartott tervvel, hogy felkutatja az olajlelőhelyeket.

Mind a filmforgatókönyv-író, mind pedig a regények szerzője fantáziájából merítve hoz létre műalkotást. Ennek különleges formája a történelmi alapozású adaptáció. A történész feladata a fellelhető dokumentumok alapján valósághű képet adni az adott korról vagy történelmi személyiségről. El kell választani a mesét a megtörtént eseményektől és a historiográfiailag helytálló tényektől.

„Ádám és Éva (története) nehéz kérdéseket vetett fel a nyelv elsajátításáról az idők kezdetén, a nemi kapcsolatokról, a fajról, a halandóságról” – írja Stephen Greenblatt a könyv kezdetén, majd néhány példát is sorol ezekre: „Miféle Isten tiltaná meg teremtményeinek a jó és gonosz közötti különbség megismerését? Hogyan lehettek volna engedelmesek azok a teremtmények ilyen tudás nélkül? És mit jelenthetett a halálos fenyegetés azoknak, akik sosem találkoztak a halállal, és nem tudhatták, mi az?”

Érdekes könyvet vehet kezébe az olvasó, ha rábukkan Giles Milton A történelem bizarr lábjegyzetei című munkájára. Már a tartalomjegyzék fürkészése is indokoltan kelti fel a figyelmet, hiszen csupa extrém dolgot tartalmaz: természeti katasztrófákat, szerencsétlenségeket, rejtélyes bűnügyeket, hírhedt politikai személyiségek ritkán említett rokoni kapcsolatait és számos egyéb meghökkentő furcsaságot, melyeket akár hihetetlennek is vélhetnénk, ha megbízható források nem támasztanák alá őket.

1986. február 28-án este gyilkosság áldozata lett a moziból, feleségével kettesben, testőrök nélkül hazafelé tartó svéd szociáldemokrata miniszterelnök, Olof Palme. A világpolitika színterén is aktív, ellentmondásos megítélésű politikus erőszakos halála megrázta a svéd közvéleményt, és különösen amiatt vált egyfajta máig ható nemzeti traumává az eset, mivel a gyilkosságot mindmáig nem sikerült felderíteni.

Gyerekkorom óta rajongok a mitológiáért, azóta, hogy először betettem a lábam falunk könyvtárába, és megláttam egy fekete borítós könyvsorozatot, amelyek közül néhány az ókori világ hőseivel, csodáival és megannyi legendájával foglalkozott. A legbővebben a görög, római és egyiptomi kultúrákról értekeztek, de emlékeim szerint legalább említés szintjén szó volt a sumerekről, keltákról és a különböző északi népekről is.

Mi az élet értelme? Mi vár ránk holnap, pár hónap vagy mondjuk 50 év múlva? Ezek és az ezekhez hasonló kérdések már évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget, és bár ez idő alatt rengeteg elmélet született, konkrét válasszal egyetlen filozófus, vallási vezető vagy politikus sem tudott szolgálni.

Magáért beszél – így tettem le néhány hónapja a Nílust. Nem találtam kapaszkodót rajta, hozzáfűzni sem mertem semmit. Magában beszél – így veszem kézbe ismét – ráadásul sokakért. Na, ebből a nézőpontból már érdekes bemutatni Kemény István legújabb könyvét!

Rengetegen gondolkodtunk már azon, tudnak-e az állatok beszélni, érezni, és úgy általában van-e önálló történetük, kultúrájuk. David-Clement Davies Tűzhozó című regénye egy fiatal szarvasgida, Rannoch szemszögéből mutatja be egy csorda életét, mindennapjait és hatalmi harcait.

Japánról a legtöbb embernek a szamurájok, nindzsák, a karate és a kamikazék ugranak be rögtön. Az első három a popkultúra globális elterjedésének és népszerűségének következménye, míg a negyedik széles körű ismertségéről maguk a japánok gondoskodtak a második világháborúban. A világégést követően Japánt és a japán kultúrát – érthető módon – nem övezte túlzott közszeretet, a tendencia azonban alig néhány évtizeddel a világégést követően gyökeresen megfordult.

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

David Gilmour nálunk kevéssé ismert. Ha egyáltalán. Pedig szülőhazájában, Kanadában meglehetős népszerűségnek örvend mint író, újságíró és televíziós személyiség egyaránt. A 80-as évek elején a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál szervezői közé tartozott, később filmkritikusként tevékenykedett a CBS csatornánál, huzamosabb ideig volt péntek esti kulturális műsora, valamint művészeti magazinsorozatot is készített.