2521

A győri Schlichter villa története

Várostörténeti puzzle 128. rész – Bedő Mónika írása

schlichter-villa-gyor

A Győrbe látogatókat a vasúti- és buszpályaudvar között egy gyönyörűen felújított saroktornyos épület látványa fogadja. Az 1991-ben műemlékké nyilvánított eklektikus épület egykori tulajdonosa és építtetője az építési vállalkozó Hlatky-Schlichter Lajos volt. Az ő nevéhez fűződik Győrben számos ismert középület, többek között a közkórház, az állami főreáliskola, továbbá a városháza, az első takarékpénztár, a Királyi Ítélőtábla, a Gráb- és az Ágyúgyár épületének építése.

schlichter-villa-gyor

Hlatky-Schlichter Lajos 1853-ban Győrben született. Édesapja Schlichter Károly, édesanyja Schmikl Terézia. Az apa szerény kőműves kisiparos volt, de anyagilag tehetős lehetett, mivel fiát a budapesti, majd a müncheni egyetemre küldte építészmérnöki diplomát szerezni. Tanulmányai befejeztével 1876-ban átvette édesapja vállalkozását. Az akkor mindössze 23 éves fiatalember kiváló érzékkel figyelt fel a köz- és az ipari építkezésekben rejlő lehetőségekre. A vállalkozás teljes vertikumát építette ki a téglagyártástól a kivitelezésig. Szaktudásával gyorsan fölé nőtt a nagyobb tőkeerővel rendelkező helyi konkurenciának. Az általa épített épületek ma is bizonyítják kivitelezői szaktudását.

Megnősült, felesége Horváth Eleonora (1854-1910) volt, gyermekeik Károly, Gyula és Lajos.

Győri Közlöny, 1889. május 19.:

schlichter-villa-gyor

A Schlichter család tulajdonában volt a Vasútsor 8., 10., 12. sz. házhely. Hlatky-Schlichter Lajos 1892-ben levélben kérvényezte, hogy az építendő ingatlanra a tanács 1890. 86. sz. határozata alapján 20 éves adómentességet kapjon. E rendelet szerint, aki az 1891-ben megkezdett építkezést 1892 év végéig befejezte, adómentességet kaphatott. Schlichter Lajos az építkezés elhúzódását azzal indokolta, hogy a Baross híd építése miatt nem tudta időben elkezdeni és befejezni sem a munkát.

1893. szeptemberben építési engedélyt kért és kapott, hogy a Vasútsoron lévő raktára helyébe a saját tervei alapján egyemeletes lakóházat építsen. A telek adottságai már építése idején is kiválóak voltak, hiszen az akkor kiépülőfélben lévő Nádorváros északi részén, közvetlenül a Bécs-Budapesti vasútvonal mellett, a Vasút sortól délre épült fel.

schlichter-villa-gyor

A közvetlenül mellette lévő telekre egyszoba-konyhás, mellékhelyiséget magába foglaló toldalékot szándékozott építeni, amelyre kért és kapott is engedélyt.

Helyszínrajz – a tervrajzon is szerepel:

schlichter-villa-gyor

Az engedély a kép jobb felső sarkában:

schlichter-villa-gyor

Schlichter Károly és fia lakóházának tervrajza, Vasútsor 10., Győr, 1893. szeptember 6.:

schlichter-villa-gyor

A beadványi terv ekkor még nem tartalmazta a pincerészt, nincs utalás a lépcsőház melletti kiszögelésre sem. Ezek – a jelentősebb homlokzati módosításokkal és a belső változtatásokkal együtt – az építkezés közbeni módosítások eredményei. Az említett változtatásokkal együtt a villaépület együttese 1894-ben készült el. 1897-ben ez a lakóház még egy kocsiszínnel és két fáskamrával bővült, majd ennek folytatásában 1902-ben egy kisebb irodaház épült fel.

schlichter-villa-gyor

Az építkezés lefolyásáról még a győri napilap is tudósított (Győri Közlöny, 1893. november 23.):

schlichter-villa-gyor

A Schlichter villa a századfordulós képeslapon:

schlichter-villa-gyor

A ház 1900-ban kapta a Zrínyi utcai alápincézett keresztszárnyait. Még 1894-ben az építtető felajánlotta a Révfaluban állomásozott csendőrszakasz számára a Vasútsor 12. sz. alatti ingatlanát, miután az a döntés született, hogy számukra a város nem építtet új laktanyát.

Győri Hírlap, 1894. október 18.:

schlichter-villa-gyor

Végül az őrs állomáshelyének átalakítására Schlichter Lajossal kötött szerződést a csendőrség.

Győri Hírlap, 1897. július 28.:

schlichter-villa-gyor

Dunántúli Hírlap, 1899. február 26.:

schlichter-villa-gyor

Dunántúli Hírlap, 1899. június 18.:

schlichter-villa-gyor

A Zrínyi utcai csendőrlaktanyáról itt található kép (a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona).

schlichter-villa-gyor

A teljes felújítás 1900 áprilisában lett kész, melyről a korabeli napilap is beszámolt (Dunántúli Hírlap, 1900. április 26.):

schlichter-villa-gyor

1912-ben a villa egyemeletes toldalékkal bővült, melyet a lépcsőház Zrínyi utca felőli oldalán építettek meg, és ugyanakkor lett kész a pince is. Az épület különleges jellegét a 45 fokban ráépített saroktorony adja.

Az épület belső kialakítása is igényességről árulkodott. A padlót szép mintás terazzo burkolat borította. Az emeleten található ajtók közül kiemelkedőek azok, melyek közül néhánynak szemöldöke művészi faragású, és melyek emberi, állati és növényi formaelemekkel, díszített párkányzattal rendelkeztek. Az egyes ablakok belső faburkolatai, a színes ólombetétes lépcsőházi ablakok, a díszműkovács munkái közül az ajtórácsok, a lépcsőkorlátok mind arra engedtek következtetni, hogy aki ezeket készítette, nagy szakmai ismerettel és tudással rendelkezett.

Az emeleten található egykori ebédlő és szalon stukkódíszes mennyezetét B. Pauly Erik festőművész 1898-ban készített képei díszítik. A Berlinben született, később Münchenben tanult művész 1892 óta Budapesten élt. Munkásságának emlékét jelentős középületek, templomok belső dekorációi őrzik, többek között ő alkotta meg a millenniumi történeti épületcsoport – Vajdahunyad várának – teljes belső dekorációját.

Az épület főbejárata a ház északkeleti – autóbusz-pályaudvar felőli – oldalán található, ezen felül még egy kijárat is nyílik a belső udvarra.

A villát a Schlichter család 1939-ig lakta, az év augusztusában az épület az akkori Posta Takarékpénztár bérleményébe került, mely azt zálogházként használta. Ekkor alakították ki a két szolgálati lakást az emeleten, melyet a zálogház vezetője és altisztje használt. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás után az épület a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) bérleményébe került, de továbbra is zálogházként üzemelt. Ebben az időben kisebb átalakításokat végeztek az épületen, többek között a veranda földszinti részét is ekkor falazták be.

A győri vasútállomás építésekor készült 1956-os fotón jól látható a villa, valamint a hozzá tartozó irodaház és a Zrinyi úti pattantyúsházak képe. (A képen jobbközépen található a villa-együttes.)

Fortepan 79660. sz. kép (Fortepan/Adományozó: UVATERV):

schlichter-villa-gyor

1965-ben a Volán-pályaudvar építésekor került lebontásra az épülethez tartozó irodaház, kocsiszín és fáskamrák, csupán a lakótömböt keretező épületek maradtak fenn.

A villát az 1990-es évek végéig bérelte a budapesti székhelyű Bizományi Vállalat (BÁV). Az épület karbantartásának kötelessége a Győri Ingatlankezelő Vállalatra (IKV), majd annak jogutódjára, az INSZOL Győri Önkormányzati Ingatlanközvetítő és Szolgáltató Rt.-re hárult.

Az épület felújítására 1988 óta több tervpályázat is készült, de a megvalósításra nem sikerült pénzt és közreműködőt szerezni. Az épületegyüttes 1991-ben műemlék jellegű védettséget kapott.

Az épületegyüttes házai a 2000-es évek eleje óta használaton kívül, üresen álltak, állapotuk gyorsan romlott. A tulajdonos önkormányzat állagmegóvási munkálatokat sem végzett rajtuk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2005 tavaszán a Schlichter-villa a Frigyes laktanyával együtt megkapta az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának „Citromdíját”.

A Leier Hungária Kft. 2012-ben 240 millió forintért megvásárolta a villát, és hozzáfogott a felújításhoz, amely 2014-ben készült el. 2015-ben felépült a Leier Üzletközpont, melyet a földszintes pattantyúsházak helyére – amit a villa hajdani építtetője, Schlichter Lajos felvonulási épületnek használt és három álhomlokzattal takart el a Zrínyi utca felől – épített a Leier cégcsoport. A teljes műemléképület-együttes felújítása 1 milliárd forintba került.

A felújított Schlichter villa:

schlichter-villa-gyor

schlichter-villa-gyor

schlichter-villa-gyor

schlichter-villa-gyor

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Knoll Judit: A Schlichter-ház története és építészeti érdekességei. Győr, 1996.
Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek. Bp., Tarsoly K. 2001.
Laczó Balázs: Kétszintes házat épít a Leier. In: Kisalföld, 2015.02.07.p.7.
Laczó Balázs: Nyitásra kész a Leier Üzletközpont. In: Kisalföld, 2012.05.25.p.7.
Sudár Ágnes: Leieréké a Schlichter-villa. In: Kisalföld, 2012. 05. 25. p. 7.
Pomaranski Luca: „Túlvédett” a Schlichter-villa környéke? In: Kisalföld, 2007. 12. 04. p. 7.
Laczó Balázs: Ledőlt a fal a Zrínyi utcában. In: Kisalföld, 2015. 02. 05. p. 1.,6.
Laczó Balázs: Schlichter-villa: nem kell a freskó. In: Kisalföld, 2012. 09. 28. p. 5.
Pomaranski Luca: Ráday megtartaná a házakat. In: Kisalföld, 2008. 07. 04. p. 4.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A felújított Schlichter villáról a fotókat Csendes Richárd készítette.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató
- 97. rész: Bierbauer Lipót (1841-1917)
- 98. rész: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József
- 99. rész: A győri püspök muzsikusai és a Richter család
- 100. rész: Benes Pál gyáros, győri festőművész
- 101. rész: 150 éve született a győr-gyárvárosi templom építésze, Árkay Aladár

- 102. rész: Gázlámpák Győr utcáin
- 103. rész: A győrszigeti Kohn Adolf és Társa Olajgyára története alapításától 1910-ig
- 104. rész: A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József
- 105. rész: Vátzy Olga M. Terézia (1896-1976) Szent Orsolya Rendi nővér, zárdafőnöknő
- 106. rész: Egy híres győri festőművész: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898)

- 107. rész: Goldmark Károly éjszakája a győri evangélikus templomban
- 108. rész: A „Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés” és más régi földmozgások
- 109. rész: Dr. Albert Ferenc, egy világhírű győri hegedűvirtuóz pályaíve

- 110. rész: A Győri Gőzhajózási Társaság története – 1. rész
- 111. rész: A Győri Gőzhajózási Társaság története – 2. rész

- 112. rész: Erődből gyárváros – Győr városföldrajza az 1970-es évekig
- 113. rész: Kelen Imre, a Győrből indult nemzetközi hírű karikaturista – 1. rész
- 114. rész: Gyárvárosból regionális központ: Győr városföldrajza az 1970-es évektől
- 115. rész: Kelen Imre, a Győrből indult nemzetközi hírű karikaturista – 2. rész
- 116. rész: Laktanya a város szívében
- 117. rész: A győri Rába-sziget a 19. században – A ''közgyönyörködtető sétatér''
- 118. rész: Gőzmozdonyok a város szívében: a Rába-parti szárnyvasút
- 119. rész: A Radó-sziget a 20. században

- 120. rész: A győri vasútállomás átépítése a 19. század végén
- 121. rész: Adyváros első évei – örömök és kihívások
- 122. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – I. rész
- 123. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – II. rész
- 124. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – III. rész
- 125. rész: A ''monumentális'' Baross híd építésének története
- 126. rész: Liszt Ferenc győri hangversenye
- 127. rész: A Városi Kultúrház – A ''hajléktalan kultúrintézmények'' reménysége az 1930-as években

2020.02.20