3589

Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története

Várostörténeti puzzle – 75. rész

Győr szívében, a Rákóczi Ferenc utca, a Széchenyi tér, valamint a Gyógyszertár köz által határolt tömbben található az az épület, melyben több évszázadon át...

…patika működött, egészen 1950-ig. A győriek régebben Patika- vagy Gyógyszertárháznak hívták, az útikönyvek régi tulajdonosaik alapján Torkos- vagy Mányoki-háznak említik. A ma élők legtöbbje már csak a földszintjén levő Ofotért üzletre emlékezhet, ma egy bank működik falai közt.

A 16. században Torkos István városbíró, majd az 1703-as telekkönyv szerint Mányoki Ádám birtokában volt az itt álló lakóház. Utóbbi rokona volt annak a Mányoki Ádámnak, aki II. Rákóczi Ferenc udvari festőjeként a fejedelemről több portrét is készített. A művész maga is többször megfordult rokonánál Győrben.

Fruhmann Antal 1845-ben készített metszetén látható a még egyemeletes épület:

Érdekes módon ezzel a házzal is összefonódott egy ideig az egykori jezsuita patika története. Az 1620-as években Dallos Miklós püspök, majd Draskovics György győri püspökök telekvásárlásai révén a főtér déli oldalára letelepülhettek a jezsuiták. Ők 1654-ben gyógyszertárat is létrehoztak kolostorukban „Megváltó” néven. A levéltári dokumentumok szerint ennek első jezsuita gyógyszerésze 1655-től Andreas Pfeuffert volt. Széchényi György kalocsai érsek és győri püspöknek köszönhetően 1667-ben készült el az új rendi kolostor, ennek „szeglet teremeiben” elhelyezett patikájukat a jezsuiták az 1691-es alapítólevél tanúsága szerint nyilvánossá tették. Az addig csak a folyosóról megközelíthető helyiségre az utca felé is kaput nyitottak.

A rend feloszlatása, azaz 1773 után Joannes Tumler volt jezsuita vette meg a Megváltó patikát, amely az 1770-es években átköltözött a tér túloldalára, a Mányoki-házba. A gyógyszertár 1805-ben Schrottenbach József tulajdonába került, majd Pasperger Antal gyógyszerész lett a tulajdonosa, miután beházasodott a családba. Némethy (máshol Némethi) Pál patikus 1854-ben tőle vette bérbe, annak 6 évig volt bérlője.

Győr másik régi gyógyszertára az itt állomásozó nagyszámú várőrséghez köthető, ebből lett később Győr városi gyógyszertára. 1654-ben „a bécsi nagyméltóságú hadi tanácstul” „Kresz Károly József gyógyszerész megszerzé a várőrségi patikát 1000 ezüst forintért.” A konkurencia harc azonban tovább folytatódhatott, emiatt keletkezhetett III. Károly rendelete 1715-ben. (Forrás: Szávay: Győr)

A Jogkönyv alapján végigkövethetők a patika tulajdonosai 1773-tól. A korai városi gyógyszertár pontos helyét a dokumentumokból biztosan nem lehet meghatározni. Egyes kutatók (pl. Nemák Lajosné) feltételezik, hogy a XVII. században már a Patikaházban volt, mások a mostani Baross úti gyógyszertár környékére teszik. Annyi biztosan ismert, hogy több tulajdonosváltás után, 1829. február 14-én, 18 000 forintért Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész vette meg Buchberg Jánostól. A Mányoki-házon ma egy tábla található, felirata hirdeti, hogy e házban született Liezen-Mayer Sándor győri festőművész. Az ő édesapja volt Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész. Amennyiben itt is lakott valameddig, a tulajdonában levő városi gyógyszertár valószínűleg nem ebben az épületben volt.

Valló István írásából tudjuk, hogy az 1831-es kolerajárvány idején három patika volt a városban, a fent említett, egykori jezsuita, Megváltó néven – ennek alapítását ő 1630-ra tette –, az 1654-es alapítású városi gyógyszertár, amely a járvány idején Liezen-Mayer Ferenc tulajdona volt, valamint az 1767-ben alapított újvárosi Aranysas gyógyszertár.

A negyedik gyógyszertár felállításáról Kovács Pál Hazánk című lapja számolt be 1847. szeptember 4-én, amely Anwander János jóvoltából a Fehérvári utcában nyílt meg.

Közben Fruhmann Antal tervei alapján 1850 körül kétemeletessé építették át az egykori Mányoki-házat, amely Balogh Kálmán földbirtokos tulajdonába került. A Győri Püspökség acélmetszetén már a megmagasított épület látható a Nigl-féle kávéház mellett.

Némethy Pál gyógyszerész – aki Pasperger Antaltól bérelte az egykori jezsuita Megváltó patikát – kérelmet nyújtott be a városhoz egy új gyógyszertár alapítására 1860-ban.

Győri Közlöny, 1860. augusztus 19.:

A város jóváhagyása után az engedély megszerzéséért a helytartótanácshoz kellett folyamodni, az meg is adta Némethynek a patika alapítási jogát. Bár első körben a belváros helyett Nádorvárosra adta ki a működési engedélyt, módosító kérelmek után végül a belvárosban állíthatta fel Némethy személyi jogú gyógyszertárát.

Győri Közlöny, 1862. január 12.:

Érdekes módon az újonnan alapított és „ízletesen” bebútorozott „Angyalhoz” patika maradhatott a régi helyiségében, és a „gyökös” Megváltó gyógyszertár pedig átköltözött a szemben levő Apátúr ház földszintjére. (Az egykori Megváltó gyógyszertár később a főtér másik épületébe is továbbköltözött, míg végül visszatért eredeti helyére, ami akkor már bencések rendháza volt.)

Győri Közlöny, 1861. július 7.:

Ráth Károly levéltáros 1863-ban a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent, II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel kapcsolatos tanulmányában az egykori jezsuita patika költözéseit is megemlíti.

A győri gyógyszertárak történetével kapcsolatban, a meglevő források ellenére is, még számos nyitott kérdés van, többek közt a névhasználat körül is. Liezen-Mayer Ferenc a belvárosban levő, Angyalhoz címzett gyógyszertárat vette meg, a városi gyógyszertár a későbbiekben azonban már a „Magyar czímer” elnevezést használta. Ugyanakkor Némethy Pál 1860-ban az Angyalhoz névvel alapított egy új patikát. (Ezzel talán az egykori városi patika nevét elevenítette fel?)

Az aktuális állapotokat rögzítette az 1876 Legújabb nagy-győri naptár: a szigetivel együtt immár 6 gyógyszertár volt a városban.

Már a saját korában sem volt könnyen áttekinthető a kialakult helyzet, ezért 1875-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium bekérte Győr sz. kir. várostól a „Magyar czímer” és az „Angyal című” gyógyszertár felállítására vonatkozó összes adatot és okmányt, hogy ezek alapján tisztán lássa a tulajdonviszonyokat. (A Magyar Czímer ekkor a városi, reáljogú gyógyszertár elnevezése volt.)

Az új „Angyal” tulajának hirdetéseiből megismerhetjük a korszak „sükeres” szereit is.

Győri Közlöny, 1862. július 31.:

Győri Közlöny, 1863. július 30.:

Győri Közlöny, 1868. február 27.:

Győri Közlöny, 1873. november 30.:

Némethy Pál szaktudását a korabeli ellenőrzésekről szóló dokumentumok is megerősítik, népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a Győri Közlöny egyik karcolatában megjelent, vele kapcsolatos vidám versike.

Győri Közlöny, 1886. március 25.:

1875-ben az Angyalhoz gyógyszertár Hagelman Lajos tulajdonába került, tőle vette meg Keserű József 21000 forintért.

Győri Közlöny, 1887. december 1.:

Hölgyek és urak Milleniumi naptára 1896-os évre:

Keserű Józseftől Keserű Aladár örökölte meg az üzletet, amely 1940-ben belügyminisztériumi engedéllyel Keserű József veszprémi gyógyszerész tulajdonába került.

Imre Béla újságíró egy cikkében idézte fel a Keserű patikához fűződő gyermekkori emlékeit, az ablakában látható piócatartályokat és a Keserű úr megbízásával történő piócagyűjtéseket.

1950-ig, az államosításig volt itt a patika, amikor a gyógyszerellátás átszervezése miatt kiköltöztették Nyúl községbe. Helyén Ofotért üzlet nyílt.

Konok Tamás felvétele az 1960-as évekből (FOTO:FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó):

Utcakép 1971-ből (a megyei könyvtár gyűjteménye):

2016 nyarán (a szerző felvétele):

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr. In: Arrabona 45/1. Győr, 2007. p. 379-396:
Bogcha-Novák Zoltánné: A győri „Széchényi” múzeumpatika. In: győri tanulmányok, 5. Győr, 1983. p. 235-245.
Szőgyi G. Vilmos: Hölgyek, urak Milleniumi naptára 1896-os évre. Győr, 1895.
Imre Béla: A Mányoki-házban járt Rákóczi festője. „Szellemidézés” a győri belvárosban. In: Kisalföld, 1997. augusztus 23.
Józsa Alajos. Győr-Moson vármegye gyógyszerészetének kialakulása és fejlődése az 1600-as évektől 1950-ig. Gyógyszerész-doktori értekezés. Budapest, 1987.
Ladocsi Béláné: A „várőrségi” patikától a Lenin u. 4. sz. alatti 2. sz. patikáig. Honismereti pályázat. Győr, 1978.
Legújabb Nagy-győri Naptár 1876. szökő évre Győr sz.kir. Város és Győr-sziget lakosainak czimtárával. Győr, 1875.
Nemák Lajosné. Régi magyar patikák. Bp. Corvina, 1976.
Ráth Károly.: Ii. Rákóczi György erdélyi fejedelem mozsara és a legrégibb győri gyógyszertárról. In. Győri Történelmi és Régészeti füzetek. 1863. 2. füz.
Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896.
Valló István: Az 1831. évi kolera története Győrött. In: Győri Szemle, 1930. 4-6. sz. 2. közlemény. p. 142-161.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

2016.08.11