2924

Párizs Győrben – Balog Lajos Baross úti divatáruháza

Várostörténeti puzzle – 70. rész

1940 áprilisában a Lloyd Általános Kereskedelmi Testület adott helyt Wolf Gyula papír- és könyvkereskedő és Balog Lajos női ruhakereskedő 35 éves jubileumi ünnepségének. Balog Lajos ismert és elismert nőiruha-kereskedő 1890 óta dolgozott kereskedőként és, 1905-től saját céget működtetett Győrben. (A címlapképen a győri Baross út az 1910-es években)

Balog Lajos (Színházi Élet, 1925. 20. szám):

Első üzletét a Deák Ferenc utca 10. szám alatt nyitotta meg, az erről szóló hirdetés a Dunántúli Hírlapban jelent meg (1905. július 30.).

A cég fennállása alatt többször költözött. Az első, Baross úton nyitott üzletből 1910-ben a kölcsönsegélyező palotájába, majd onnan a végleges helyére, a Baross út és Arany János utca sarkán (Baross út 19.) álló üzlethelyiségbe tette át székhelyét. Már akkor is kitűnt az üzlet a megjelenésével, ízlésesen megtervezett kirakata a budapesti portálokkal is sikeresen vette fel a versenyt. A Színházi Élet 1925-ben megjelent 20. számában egész oldalas cikket közölt Balog Lajos győri kereskedőről, aki egyenesen Párizsból hozatta vásárlói számára modelljeit.

A korabeli üzlet kirakata (Színházi Élet, 1925. 20. szám):

Ahogy a kirakat, úgy az üzlet berendezései is folyamatosan megújultak. 1926-ban a Dunántúli Hírlap levelesládája egy panaszos írást közölt arról, hogy a nagy múltú cég pesti asztalosokkal készíttette el az üzlet és a portál új berendezését. Ugyanebből az írásból ismerjük azt is, hogy a tulajdonos kikötötte, az asztalos munkán kívül minden más munkát helyi iparosokkal kell elvégeztetni. Így a festőmunkákat Molnár István, a kárpitosmunkákat Berger József, a villanyszerelési munkákat a Győri és Reichenfeld cég, a kőművesmunkákat Czéh Lajos, a tükröket a Lőwy-cég, a gázfűtés berendezését pedig Győr városa készítette el.

Dunántúli Hírlap, 1926. március 10.:

1934-ben egy újabb nőiruha-kereskedés nyílt a Baross út és Arany János út sarkán (Baross út 17.), pontosan szemben Balog Lajos üzletével. Az új boltot a kereskedő fia, Balog Miklós nyitotta, aki az iskolai tanulmányok befejezése után hat évig a fővárosi üzletekben sajátította el a szakma fortélyait. Az új bolt kirakatát fővárosi iparművészek rendezték be.

Győri Hírlap, 1934. október 4.:

Balog Lajos a vevők számára divatbemutatókat is rendezett, melyekre a belépés díjtalan volt.

Győri Hírlap, 1936. március 13.:

Balog Lajos minden évben ellátogatott Párizsba, hogy ott szerezze be a szezon legsikeresebbnek ítélt modelljeit, melyeket a hazai szalonokban elkészíttetett. Így a párizsi modellek alapján elkészült tavaszi kabátok, komplék, kosztümök és ruhák a nagyközönség részére is elérhetővé váltak. Az érdeklődőknek már nem kellett Budapestre vagy Bécsbe utazniuk, hogy felfrissíthessék ruhatárukat. Azonfelül, hogy árban megfelelőek voltak, a vevők a pénzüket is helyben költötték el.

Győri Hírlap, 1935. március 3.:

Balog Lajos az évtizedek alatt a többszöri portálátépítésekkel szó szerint úttörő munkát végzett a kereskedők között. A felújítási és átépítési munkálatok alatt az árusítás mindig zavartalanul folyt.

Győri Hírlap, 1936. július 30.:

Az utolsó átépítést 1936-ban végezte. Az akkor még korszerű helyiséget kívánta a legszebb Váci utcai vagy kärtner-strassei üzlethelyiséggel azonos szintűre fejleszteni. A tervezéssel Horváth Lajos budapesti iparművészt, míg a kivitelezéssel a győri iparosokat bízta meg.

Győri Hírlap, 1936. szeptember 15.:

Balog Lajos 1940-ben ünnepelte munkásságának 50 éves jubileumát. 35 éven keresztül, 1905-től működtetett saját céget. Ebből az alkalomból a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület 1940. április 20-án vacsorát rendezett, melyre a testület elnöksége meghívta a tagokat, a barátokat és tisztelőket. A vacsorát a testület Czuczor Gergely út 32. szám alatt lévő helyiségében tartották. Vele együtt ünnepelt Wolf Gyula papír és könyvkereskedő, aki szintén 35 éven keresztül vezette a saját üzletét.

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 19.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 20.:

A rendezvényről a korabeli sajtó is tudósított. A vendégek között számos kamarai elöljáró tűnt fel.

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 21.:

Bedő Mónika

Forrás: Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményének dokumentumai alapján. A képeslapok a könyvtár digitális gyűjteményében találhatók.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola

2016.07.07
62