1300

A Városi Kultúrház – A ''hajléktalan kultúrintézmények'' reménysége az 1930-as években

Várostörténeti puzzle 127. rész – Antaliné Hujter Szilvia írása

gyor-varosi-kulturhaz

Győrött már az 1900-as évek elejétől napirenden volt egy városi kultúrház építésének ügye. A város élénk zenei életének már régóta szüksége lett volna egy nagy befogadóképességű, jó akusztikájú hangversenyteremre, mely nagy érdeklődésre számot tartó, a jó nevű vendégművészek fellépésére is alkalmas lehetett volna.

Először, más városok példája alapján, kultúrpalotában gondolkodtak, mely otthont adhatna a kultúrintézményeknek. Győrött erre nem volt pénz, 1914-ben, mikor felmerült a Lloyd nagytermének átépítése, a sajtó így összegezte a kultúrház megépítésének eddigi elmaradását: „Meg kellett a városnak csinálni az egészségi intézményeket, és biztosítani kellett a kereskedelem és ipar forgalmát. A csatornaépítés, vízműbővítés, villanytelep-létesítés, gázmű megvétele, az árvédelmi munkálatok, az utak jó karba helyezése, a város levegőjének védelme parkok létesítésével, mind a város messze jövő életére kiható, de egyszersmind a város anyagi erejét igénybe vevő létesítmények lekötötték erőit.

Győri Hírlap, 1914. május 25.:

gyor-varosi-kulturhaz

Az 1920-as években és az 1930-as évek elején zenei rendezvények helyszínéül, jobb híján, továbbra is a zeneiskola nagytermét, az Apolló mozit, a nagyobb rendezvények esetében a Lloydot használták. Ez utóbbinak volt a városban a legnagyobb helyisége, de az igényekhez képest ez a nagyterem is kicsinek bizonyult, pódiuma nem volt, ruhatára a szemtanúk szerint botrányos. Nem véletlen, hogy az 1930-as években a kultúrház ügyének legfőbb szorgalmazója a Győri Ének- és Zeneegylet lett, mely bizottságot hozott létre a cél érdekében.

Az 1920-as évek végén a város több kultúrintézménye is megfelelő elhelyezésre várt. A bencés rend páratlanul gazdag múzeumi gyűjteménye helyhiány miatt a nyilvánosság számára nem volt hozzáférhető. A városi közkönyvtár – melynek helyiségei alkalmatlanok voltak – jobb helyet keresett magának. Győrnek színházszerető lakosai voltak, de éppen nem volt színházépülete. 1928-ban zárták be biztonsági okokból a Radó téri régit, mely 1798-ban épült többnyire kőből, gyakorlatilag ártérben. Bár az új színház építése az 1800-as évektől újra és újra napirendre került, a városi költségvetésből csak a régi rendszeres felújítására futotta, mígnem 1927-ben végleg életveszélyessé nyilvánították, majd lakat került rá. Ettől kezdve a szerződő színtársulatok a Lloydban, az Apolló moziban, a Katholikus Körben, a Vasas Otthon nagytermében játszottak. 1929-ben pályázatot írtak ki egy új színházépület tervezésére, melyre impozáns tervek készültek. A gazdasági válság éveiben azonban a város nem kezdett építkezésbe, így a színházkérdés továbbra is megoldatlan maradt.

1929 decemberében a Dunántúli Hírlap arról ír, hogy a 60 ezer fős Győr további fejlődéséhez halaszthatatlan a kultúrház vagy kultúrpalota megépítése. Felhívja a figyelmet, hogy az építési költség nem csupán a városra hárulna, mivel az állam és a város kulturális egyesületei is támogatnák anyagilag, ez utóbbiak az ismeretterjesztő előadások, a szabadegyetemi órák, a kulturális felolvasások, a vallásos és politikai összejövetelek, a szépművészeti kiállítások számára keresnek megfelelő helyiségeket. A bérbeadásából pedig jövedelemhez juthatna a város. A kultúrpalota építéséhez két helyet is javasolt a cikk. Az egyik a Royal szállóval szemközti tömb, de ezt még ki kellene sajátítani a városnak. A másik a Vilmos császár út és a Munkácsy út kereszteződésében levő városi telek, melyen akkoriban tüzelőanyag telep üzemelt.

Pénzügyi források

A szűkös anyagi források nagy részét két alapítványra építhette a város. Győrben még az 1900-as évek elején a szabadkőművesek megalapították a Philantrophiai Páholyt, a tagok közt számos közismert személlyel. A szabadkőművesek az oktatásban a felekezeti jelleget akarták visszaszorítani, a hangsúlyt inkább a természettudományos nevelésre helyezték. 1900-ban megalakították a Győrvárosi Diák-Otthon Egyletet, majd a szabadkőműves nevelési törekvések jegyében 1911-ben adták át a Bisinger sétányon a Győrvárosi Diákotthont.

A Győrvárosi Diákotthon az 1910-es években:

gyor-varosi-kulturhaz

1920-ban belügyminiszeri rendelet oszlatta fel a szabadkőműves páholyokat. 1932. június 19-én a Győrvárosi Diák-Otthon Egylet is kimondta feloszlását a következő elhatározásokkal: egyrészt a Bisinger sétányon lévő házát (ez idő szerint a női felső kereskedelmi iskola használta) Győr város közönségének adja át, azzal a kikötéssel, hogy az épület mindenkori bérleti díja örök időkre a szegény sorsú, jó diákok tanulmányi segélyezését szolgálja. Másrészt kimondta, hogy a 73375 pengőnyi készpénz vagyona „Győr város tulajdonát képező kultúrház létesítésére fordíttassék és használtassék fel”. Mivel ez az összeg önálló építkezésre nem volt elegendő, megoldást kellett találni a kikötés szerinti hasznosításra. Felmerült elsőre az 1930-ban átadott szociáldemokrata támogatással létrehozott Vasas Otthon megvétele. A magas ár és célszerűtlen kialakítás miatt erről a tervről hamar letettek. Másik lehetőség volt a Lloyd épület megszerzése és átalakítása, mely kivitelezhetőnek tűnt, de a tulajdonosok túlzott követelése miatt ez sem valósult meg.

Felsődunántúli Újság, 1933. május 8.:

gyor-varosi-kulturhaz

Sziklai Jenő szegedi színigazgató is olyan ötlettel állt elő, melyekhez a Diákotthon Egylet pénzével is számolt volna. Szeretett volna egy nyári színházat építeni a Bisinger sétányon. Saját költségén meg is bízta Wälder Gyula műépítészt, műegyetemi tanárt a színkör terveinek elkészítésével. A tervek azonban tűzbiztonsági szempontokból aggályosak voltak, és átdolgozásra szorultak. Sziklai Jenő végül egy szezonra, az 1934 tavaszán lebontott színház helyére, a Radó szigetre 16 ezer pengő költséggel 900 személyes nyári színházat épített deszkából és vászonból, melyet a Nemzetközi Vásártól hozott el. 1934 októberében már felszólították a deszkaszínház lebontására.

A kultúrház szempontjából körvonalazódott a megoldás, a már a Diákotthoni Egylet feloszlását kimondó közgyűlési jegyzőkönyvben is lefektetett gondolat: a Bálint Mihály-féle alapítványi ház átalakítása és felhasználása lehetőleg a múzeummal összekötött kultúrház céljára.

A másik alapítványtevő, Bálint Mihály 1841-ben született, a Győri Szeszgyár Rt. egyik alapító tagja volt. 1904-ben egy új színház felépítéséhez 240 ezer koronát adományozott a városnak, valamint Győrre hagyta a Czuczor utca 17. sz. alatti ingatlanát. (Más fontos adományaival támogatta a városi iskolai oktatást, illetve a szegény tanulókat. 1910-ben a Győri Evangélikus Szeretet Otthon építéséhez 60 ezer koronát hagyott az egyháznak. Az első világháború alatt a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak támogatása érdekében alapítványt hozott létre. Végrendeletében a városi irodalmi és művészeti élet fejlesztésére, a szegények gyámolítására és a népkonyha működtetésére, az evangélikus iskola szociálisan rászoruló tanulóinak segélyezésére, valamint a hátrányos anyagi helyzetben lévő középiskolások javára jelentős összegeket hagyományozott.) 1904-ben Győr díszpolgárává választották. Még életében, 1913-ban utcát neveztek el róla. 1921-ben hunyt el.

A Benes Pál festette Bálint Mihály portré:

gyor-varosi-kulturhaz

Bálint Mihály hagyatéka volt a Czuczor Gergely utca és Árpád utca sarkán álló egyemeletes épület, melyben egy tejcsarnok üzeme működött, valamint a Vegyvizsgáló Állomás, emeletén bérlakásokkal.

Az 1900 körüli felvételen már látszik a Bálint Mihály-féle ház Árpád úti homlokzata:

gyor-varosi-kulturhaz

1925 körüli felvétel az Árpád úti homlokzatról, a tűzfalon lévő felirat: „Sopron, Győr és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. Győr város tejellátása, sajt és vajkészítése nagyban”:

gyor-varosi-kulturhaz

A tervpályázat

Szauter Ferenc polgármester maga is a kultúrházért kialakult társadalmi mozgalom támogatója lett. A helybeli mérnökegylet előzetes tervek elkészítését javasolta az átalakítás lehetőségének, célszerűségének és a költségek nagyságának megállapítására. Érintkezésbe léptek a Zeneegylettel. 1933. december 18-án a zenei és építészeti szakértők bevonásával pontról pontra megtárgyalták az átalakítás lehetőségeit. A kívánalmak figyelembevételével a mérnökegylet január 31-i lejárattal tervpályázatot írt ki a kultúrház építkezéseire, illetve az átépítésére. A pályázaton csak a mérnökegylet győri osztályának tagjai vehettek részt. A tervezési program szerint a közel 1400 m2 telken álló ház átalakításával gondoskodni kellett 600 személy befogadóképességű hangversenyteremről, melyet szükség esetén színi és mozgófénykép előadásokra is lehet használni, a szükséges élőcsarnokkal, ruhatárakkal és egyéb mellékhelyiségekkel, egy 80 m2 nagyságú felolvasóteremről, színházi öltözőkről, néhány egyleti szobáról, gondnoki és házmesteri lakásról és múzeumi helyiségekről.

Városok Lapja, 1934. január 1.:

gyor-varosi-kulturhaz

A kultúrház megvalósítása mögé egymás után sorakoztak fel a kultúrintézmények és egyesületek. A Győri Ének- és Zeneegylet a zenei élet helyszínének biztosítékát látta a tervben. (Győri Hírlap, 1934. január 21.) Felajánlott 15 ezer pengő kölcsönt is a városnak, de kiderült, hogy az egylet pénztárosa elsikkasztotta az egylet vagyonát.

gyor-varosi-kulturhaz

A Kisfaludy Irodalmi Kör bár az ideiglenes rendezvényeit a városháza közgyűlési termében tarthatta meg, egyesületi munkaszobát viszont kért a majdani kultúrházban.

Győri Hírlap, 1934. február 4.:

gyor-varosi-kulturhaz

A Bálint Mihály-féle épület felkeltette a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat érdeklődését is, amely ebben látta évek óta húzódó gondjainak megoldását. Az 1933. december 19-iki választmányi ülésen Höfer Vilmos társulati alelnök kifejtette, hogy a „kiállítási terem kérdése annyira időszerű, hogy immár a kiállítás rendezése is lehetetlenné válik”. Azt javasolta, hogy a választmány kérje a polgármestertől „a Bálint Mihály alapítvány Czuczor Gergely utcai házának Kultúrházzá való átalakítását úgy, hogy az udvart üvegtetővel fedjék be, amivel egy állandó kiállítási hely nyerhető”. A Képző- és Iparművészeti Társulat kérelmét figyelmen kívül hagyták a kiírt 1934-es tervpályázat során, mivel az eljövendő intézményt színházi bemutatók, mozielőadások és hangversenyek tartására tervezték, a felső szinten pedig a létesítendő városi múzeumot akarták elhelyezni.

Az 1934. január 31-én lejáró tervpályázatra hat pályaterv érkezett. A hét tagból álló bírálóbizottság Lakatos Kálmán építész tervét 300 pengős, Stadler Dezső építész tervét 200 pengős, Fekete Kálmán mérnök-építőmester és Polgár Rudolf építész tervét 100-100 pengős díjakkal jutalmazta. A terveket az érintett egyesületeknek és a nagyközönségnek bemutatták.

gyor-varosi-kulturhaz

gyor-varosi-kulturhaz

Lakatos Kálmán 1. díjat nyert pályázatának alaprajzai:

gyor-varosi-kulturhaz

gyor-varosi-kulturhaz

A tervek bemutatása után a Diákotthon Egyesület is megerősítette szándékát, hogy 75 ezer pengővel támogatni fogja az átépítést. A városi közgyűlés március 12-én egyöntetűen megszavazta a kultúrház megépítését. Mivel még ebben az évben be akarták fejezni az átalakítást, sürgősen meg kellett szerezni a minisztérium jóváhagyását. Közben a kedvező kölcsönök beszerzése is folyamatban volt.

Győri Hírlap, 1934. március 24.:

gyor-varosi-kulturhaz

Győri Hírlap, 1934. november 8.:

gyor-varosi-kulturhaz

Városok lapja, 1935. április 15.:

gyor-varosi-kulturhaz

Az építkezés

1934. július 9-én abban a reményben kezdték meg az átalakítási munkálatokat, hogy húsz munkahét után avathatják is a kultúrházat. A 150 ezer pengős költségvetésű építkezést Káldy Barna építőmester vezette a bontástól az átadásig.

Megkezdődtek a bontási munkák:

gyor-varosi-kulturhaz

Az építkezés vezetője a tervpályázat nyertese, Lakatos Kálmán győri építészmérnök lett. A meglévő régi épület és az elég rossz méretű telek megkötöttségei kétségtelenül sok nehézséget okozhattak az amúgy is nem megfelelő helyen (zártsorú saroktelek) álló épület átépítésénél.

1936-ban a Tér és forma szaklapban az alábbiak szerint mutatta be az épületet Markovics Sándor: „A tervezőnek sikerült a zavaró körülményeket áthidalva, egységes harmonikus hatású és a célkitűzést szolgáló tervet készíteni. Kétségtelenül hátránya azonban az építkezésnek az, hogy az épület mindkét homlokzatával keskeny utcára néz, s a zártsorú építkezés folytán nem keltheti azt a monumentális hatást, amit ilyen rendeltetésű épülettől általában várni szoktak. A tervező az egész épület magasságán átvonuló és eredetileg műtravertin burkolattal tervezett, de sajnos csak kőporos homlokzatképzéssel kivitelezett ritmikus modern profilirozású pillérsorral tagolta halványkék színű homlokzatát.

gyor-varosi-kulturhaz

A kötöttségekből származó külső megjelenésért bőséges kárpótlást nyújt a belső megoldásnak úgy esztétikai, mint gyakorlati használhatóság szempontjából való megfelelése. A Czuczor utcából nyíló tágas, modern bejáraton át jó megvilágítású, tágas és levegős előcsarnokba lépünk. Külön bejárat van a színház pénztárcsarnokából is megközelíthető emeleti múzeumi és kiállítási helyiségek részére, melyek a megtartott régi márványlépcsőn érhetők el. Az előcsarnokból és a tágas pénztárcsarnokból nyílik a színháztermet az eredeti „L" alakú beépítés felhasználásával ,,L" alakban mintegy 30 méter hosszúságban körülvevő foyer (előcsarnok). A tágas és jól világított foyerban nyert elhelyezést a büfé, a ruhatár és kiállítási vitrinek sora. Ugyancsak az előcsarnoknak az Árpád út felől külön utcai főbejárata is van.

Az előtér (Tér és forma, 1936):

gyor-varosi-kulturhaz

Az épület magva az erkéllyel együtt 600 ülőhellyel ellátott nagy színházi terem a régi épület nagy udvarának beépítéséből keletkezett. A színpad felé tölcsérszerűen szűkülő alaprajzú nézőtér hossza 19.30 méter, szélessége 13.60 méter, a színpad 10 méteres rivalda nyílással nyílik a nézőtérre a süllyesztett zenekar fölött. A színpad mögött húzódó folyosóról nyílnak a külön kis zárt udvarra tekintő öltözők.

A színpad (Tér és Forma, 1936):

gyor-varosi-kulturhaz

A monumentális hatású és nemes egyszerűségű nézőtér mahagóni fával burkolt színpadi nyílással és a két proscénium páhollyal, valamint az ugyancsak mahagóni burkolattal ellátott erkély mellvéddel és az 1.50 méter magasságig szintén mahagóni sima burkolatú oldalfalakkal igen kellemes harmóniába olvad a narancsvörös szövettel bevont oldalfalakkal és a vörös bársonnyal kárpitozott fekete faszékekkel. A szellőző nyílásokkal tagolt hófehér mennyezet és a reflektorok fényében csillogó nehéz ezüstszürke színházi függöny oly kellemes hatású, hogy a néző a főváros valamelyik előkelő színházába képzelheti magát.

A nézőtér 1936-ban:

gyor-varosi-kulturhaz

Feltűnést keltett a színház rejtett világítása és új Linestra nevű világító testjei, a helybeli villamos vállalkozó, Sugár Árpád végezte a modern technikai szereléseket. A központi gőz- és légfűtés, valamint a szellőztetés munkálatait Tárnok Árpád Béla cége végezte.

A színház

A kultúrház átadása nem egy időponthoz köthető. Az átalakítást végül 229 ezer pengőből sikerült megvalósítani. Az egyes „funkciók” avató rendezvényei egymás után következtek. Először a színház vette birtokba, de az emeleten ekkor még munkák folytak. 1935. július 14-én megnyitotta kapuit a már évek óta kényszermegoldások nehézségeivel küszködő győri színészet előtt. Július 18-án ünnepi díszelőadás keretében avatta fel Sziklai Jenő színtársulata a Hunyadi László nyitányának akkordjaival és Katona József Bánk bán 2. felvonásával a kultúrház színpadát.

A színházavató plakátja:

gyor-varosi-kulturhaz

Győri Hírlap, 1935. július 19.:

gyor-varosi-kulturhaz

A képtár

A város még 1934 őszén kultúrházkezelő bizottságot hozott létre az alpolgármester Koller Jenő vezetésével, mely a szükséges felszerelésről és a működtetésről gondoskodott, ez tárgyalt a múzeum ügyében is. Az emeleten a nézőtér légteréből fennmaradó területen, azaz a régi épület utcai szárnyaiban nyert volna elhelyezést. A külön múzeumi bejárótól és előcsarnokból megközelíthető múzeumi helyiségek három nagy teremből álltak volna. Időközben a bencés Lovas Elemér, a Rómer-gyűjtemény kezelője kifogásokat emelt a múzeum rendelkezésére bocsátott helyiségekkel szemben, így a múzeumalapítás sem történt meg. A város az így felszabadult helyiséget a Magyar Mérnök- és Építészegylet győri osztályának adta bérbe azzal a kikötéssel, hogy az emeleten lévő kis előadóterem és a hozzá tartozó mellékhelyiségek használati jogának fejében az egylet köteles a társkulturális egyesületeknek – köztük a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak is – díjtalanul helyet biztosítani. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1935. november 14-én nyíló tárlatával tulajdonképpen otthonra lelt a Kultúrházban.

Győri Hírlap, 1935. november 15.:

gyor-varosi-kulturhaz

A kultúrházkezelő bizottság intézkedett a Bálint Mihály relief és emléktábla felállításáról, valamint előkészületeket tett filmvetítések elindításához, nem véletlen, hogy már a tervpályázat is feltételül szabta a moziüzemeltetés lehetőségét.

A mozi

Még 1920-ban a belügyminisztériumtól Győr három mozira kapott engedélyt, ebből kettő üzemeltetési jogát bérbe adta (Apolló és Elite mozi). A harmadik moziengedélyt a város nem hasznosította, a Kultúrház elkészültével a visszavonás terhe mellett viszont használni kellett. A sok szálon bonyolódó probléma része volt a dekonjunktúra és a konkurenciaharc is, a vitákat lezáró polgármesteri döntés az lett, hogy 1935. október 1-jétől a város a kultúrházban kipróbálás jelleggel gyakorolja mozijogát. Október 5-én a Halló Budapest című filmmel indított a Kultúrház Filmszínház.

Győri Hírlap, 1935. október 4.:

gyor-varosi-kulturhaz

Az első hónapok megmutatták, hogy a technikai üzemeltetés megfelelő, de hiányzott a gyakorlott szakember, és a másik két mozival sem sikerült a tervezett filmkölcsönzési együttműködés. Végül a közgyűlés a felek megegyezésével kialakított megoldást szavazta meg 1936 szeptemberében, miszerint a város felfüggeszti a kultúrházi mozi működését, a jövedelemkiesés ellentételezésére a másik két mozi ezért 6000 pengőt fizet neki.

A hangversenyterem

Az 1935-ben átadott kultúrház első zenei eseménye, bérleti hangverseny keretében Szigeti József hegedűestje volt 1935. október 21-én.

Győri Hírlap, 1935. október 22.:

gyor-varosi-kulturhaz

A nagyterem akusztikája egészében jól sikerült, de kisebb módosításokat és a külső zajok kizárását még sokan javasolták, ezeket ki is javították. 1935. november 14-én Győrből, a Kultúrházból közvetítette a rádió Liszt művét, a Les Preludes-öt és Kodály szerzeményét, a Psalmus Hungaricus-t, Boldis Dezső vezényletével. A fúvósokkal megerősített zenekar, több helyi énekkarból felállt 150 tagú kórus és Székelyhidi Ferenc énekművész lépett fel. A nevezetesebb hangversenyek közé tartozott még 1938-ban a két Kodály hangverseny is, a május 8-i Halmos László szervezésében, ezzel az Éneklő Ifjúság is birtokba vette a Kultúrházat. Kivételes esemény volt az 1940. január 17-i, amelyen Bartók felségével, Pásztory Dittával együtt viharos ünneplésben részesült, Amerikába távozásuk előtti utolsó koncertjeik egyike volt a győri.

A kultúrház fenntartása

1936-ban is még csak nyáron működött színház Győrben, a jobb kihasználás miatt sürgették, hogy télen is legyenek színházi előadások. A Kultúrházba végül a múzeum nem költözött be, mivel hosszú távon nem tartották alkalmasnak a felajánlott helyiségeket, de a régóta vajúdó múzeumkérdés végleges megoldásáig, az érdeklődésre való tekintettel, a Városi Kultúrház kiállító helyiségeiben történeti kiállításokat is szerveztek. 1937. június 9-én nyílt meg a győri könyv múltját bemutató tárlat, 1728-tól, a Streibig-nyomda megtelepedésétől kezdődően. A könyvkiállítást kéziratok és íróarcképek egészítették ki. A kiállítás másik részét a győri metszetek, térképek és régi városképek bemutatása képezte. 1938-ben a bencés múzeum régiségtár gyűjteményeit állították ki, hogy a többi tanintézet is hozzájuthasson a régiségek megismeréséhez. Csaknem az összes iskola diáksága megnézte a kiállítást. 1943. március 6-án, a Győr város szabad királyi városi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett történeti kiállítást Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg.

Az épület 1945-ben, a bombatámadások után:

gyor-varosi-kulturhaz

Már 1945 szeptemberében meg tudták indítani a színházi évadot. Győri Munkás, 1945. szeptember 23.:

gyor-varosi-kulturhaz

gyor-varosi-kulturhaz

Az épület később is kulturális célokat szolgált. 1978-ig itt üzemelt a Kisfaludy Színház, ám ebben az évben megépült a Nagyszínház, így az eredeti funkciónak megfelelően 1978-tól a Megyei Művelődési Központnak, 1987-től a Bartók Béla Művelődési Központnak, 2008-tól a Bartók Béla Művelődési Központ Nonprofit Kft.-nek, majd 2013-tól a Nemzeti Művelődési Intézet Győr-Moson-Sopron megyei irodájának adott otthont. 2015-től a városi fenntartású Vaskakas Bábszínház működik falai közt. Két nagy felújításon esett át az épület, 1984-ben, majd 2002-ben.

A Megyei Művelődési Központ felújítása (Kisalföld, 1984. november 9.):

gyor-varosi-kulturhaz

A 2002-es regionális központ számára történő átépítés Czigány Tamás tervei alapján valósult meg. A szerkezeti alapstruktúra megtartása mellett nőtt a nézőtér és a színpad, átalakult az épület közlekedési rendszere, és általánosan 1 szinttel megemelték az egész épületet. A ház főbejárati frontjára, a szűk járdát kibővítve, árkád került, ami csökkentette az előadások előtti-utáni zsúfoltságot, és egyben helyet adott egy rámpának a mozgáskorlátozottak számára. Az eredeti színpadszint helybenhagyásával növelték a nézőtér emelkedését, így biztosították a jó látásviszonyokat. A nézőtér befogadó képessége a karzattal együtt 451 fő lett. 2003. március 14-én, ünnepélyes keretek között adták át a teljesen felújított épületet.

A 2002-es felújítás utáni épület, és a Vaskakas bábszínház épülete napjainkban:

gyor-varosi-kulturhaz

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Markovics Sándor: Kultúrház Győrben. In: Tér és Forma, 1936. p. 234-236.
Grábics Frigyes: A Győri Városi Kultúrház. (Felépítése és első évei) Honismereti pályázat. Kézirat. Győr, 1985. (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár)
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár helyismereti hírlapgyűjteménye és Digitális Könyvtára
Internetes oldalak:
Ki tervezte: kitervezte.hu
Modern Győr: moderngyor.com
Régi Győr: facebook.com

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató
- 97. rész: Bierbauer Lipót (1841-1917)
- 98. rész: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József
- 99. rész: A győri püspök muzsikusai és a Richter család
- 100. rész: Benes Pál gyáros, győri festőművész
- 101. rész: 150 éve született a győr-gyárvárosi templom építésze, Árkay Aladár

- 102. rész: Gázlámpák Győr utcáin
- 103. rész: A győrszigeti Kohn Adolf és Társa Olajgyára története alapításától 1910-ig
- 104. rész: A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József
- 105. rész: Vátzy Olga M. Terézia (1896-1976) Szent Orsolya Rendi nővér, zárdafőnöknő
- 106. rész: Egy híres győri festőművész: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898)

- 107. rész: Goldmark Károly éjszakája a győri evangélikus templomban
- 108. rész: A „Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés” és más régi földmozgások
- 109. rész: Dr. Albert Ferenc, egy világhírű győri hegedűvirtuóz pályaíve

- 110. rész: A Győri Gőzhajózási Társaság története – 1. rész
- 111. rész: A Győri Gőzhajózási Társaság története – 2. rész

- 112. rész: Erődből gyárváros – Győr városföldrajza az 1970-es évekig
- 113. rész: Kelen Imre, a Győrből indult nemzetközi hírű karikaturista – 1. rész
- 114. rész: Gyárvárosból regionális központ: Győr városföldrajza az 1970-es évektől
- 115. rész: Kelen Imre, a Győrből indult nemzetközi hírű karikaturista – 2. rész
- 116. rész: Laktanya a város szívében
- 117. rész: A győri Rába-sziget a 19. században – A ''közgyönyörködtető sétatér''
- 118. rész: Gőzmozdonyok a város szívében: a Rába-parti szárnyvasút
- 119. rész: A Radó-sziget a 20. században

- 120. rész: A győri vasútállomás átépítése a 19. század végén
- 121. rész: Adyváros első évei – örömök és kihívások
- 122. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – I. rész
- 123. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – II. rész
- 124. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – III. rész
- 125. rész: A ''monumentális'' Baross híd építésének története
- 126. rész: Liszt Ferenc győri hangversenye

2020.01.16