A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – II. rész

Várostörténeti puzzle 123. rész – Vargáné Blága Borbála írása

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

1783-ban a győri evangélikus gyülekezet központi elemi iskolája – a szabadhegyi népiskola „anyaintézménye” – megkezdte a működését. A szabadhegyi evangélikus iskola történetének első részét Polgár Mihály tanító 1892-1893-as működésével zártuk le, az iskola létének eseményeit innen folytatjuk tovább.

1893-ra elkészült az építendő új iskola terve, költségvetése. Azt hamarosan eldöntötték, hogy az iskola építésénél a szabadhegyi iskolai alapot az építés költségeire felhasználják.

A szabadhegyi evangélikus szülők egy része kérelmezte, hogy az új iskola ne a régi helyén épüljön (Malomsor), ahol téli időszakban sok tanuló számára a távolság miatt hozzáférhetetlen, hanem a városrész közepe táján. Javasoltak is telket megvételre. A malomsori gazdák viszont azt szerették volna, hogy a jelenlegi helyén legyen, és ígéretet tettek, ha itt épül meg az új iskola, akkor hajlandók az építéshez szükséges téglát, meszet, homokot, cserépzsindelyt, épületfákat ingyen biztosítani.

Az iskola építésével kapcsolatos ügyekben eljáró bizottság megnézte a helyszínen a telkeket, házakat, érdeklődtek az árakról, majd arra jutottak, ha nem a gyülekezet jelenlegi telkén építik meg az iskolát és tanítólakot, akkor tetemes kiadásokra lehet számítani. Ezért úgy határoztak, hogy a gyülekezet telkén, a régi helyen épül fel az új iskola.

Holczhammer István (1903-tól Hollós) tanító (működése: 1894-1921 – 27 év)

1894. március 11-én a győri evangélikus egyházközség közgyűlésén a szabadhegyi népiskolai tanító megválasztása ügyében gyűltek össze. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a gyűlést a tanácsterem helyett a templomban kellett megtartani.

A 27 pályázó közül kiválasztott négy jelöltből Holczhammer István győri születésű debreceni tanító kapta a legtöbb szavazatot (290 szavazatból 151-et), így ő lett a szabadhegyi népiskola új tanítója.

Szolgálati bizonyítványának másolata, debreceni vélemény róla:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A saját érdemein túl a győzelmét elősegítette, hogy a Holczhammer név több okból is jól csengett Győrben. Egyik – azonos nevű – nagybátyja ötven évig volt a győri leányiskola szeretve tisztelt tanítója, másik nagybátyja, Holczhammer Pál néhány évvel azelőtt összes vagyonát, mintegy 4000 Ft-ot szánt egy alapítványra, melynek célja a győri evangélikus szegény iskolások felruházása volt.

Iskolaavatás és a tanító beiktatása

1894. szeptember 16-án délután 3 órakor kettős ünnep volt: a győrszabadhegyi ágoston hitvallású evangélikus új iskola avatása és a most megválasztott tanító, Holczhammer István ünnepélyes hivatalba iktatása.

I’só Vince lelkész végezte a győri Schlichter Károly és Fia cég által épített malomsori iskola felavatását, megható alkalmi beszéd kíséretében.

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Ezután Holczhammer István tanító hivatalos esküt tett dr. Beliczay Elek iskolaszéki elnök és valamennyi megjelent előtt. Az avatási ünnepséget lakoma zárta köszöntőkkel.

Az új malomsori iskola leírása (Egyház és Iskola, 1894. október 6.):

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

1895-től 1910-ig a szabadhegyi iskolagondnok Bolla Sándor volt.

Statisztikai kimutatás az iskola tanulóinak létszámáról 1894 és 1917 között:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Az evangélikus iskola tanítótestülete az 1897/98. tanévben:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A jobb nevelés és oktatás érdekében a tanítótestület javaslatára az iskolaszék 1898-ban kiadta a Rendtartási és fegyelmi szabályokat, melyeket a tanulók között is kiosztottak, illetve az osztályokban kifüggesztettek. Ez nyilván a szabadhegyi tagiskolára is vonatkozott.

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Az 1899/1900. tanévben az osztályok:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Az 1899/1900. iskolai évben használt tankönyvek jegyzéke:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Osztályösszevonás

A következő, 1900/1901. tanévben Szabadhegyen változás történt. Nem I-VI. osztály szerepel a Szabadhegy-külvárosi vegyes népiskolánál, hanem I-III. csoportba vonták össze az osztályokat (ezen belül „A” és „B” csoport volt), külön a fiúknál és a lányoknál.

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Az „A” csoportokban a „tanoncoknak” kevesebb tantárgyból kellett készülniük, és az adott tantárgy alapjait sajátíthatták el. A „B” csoportba járó gyerekek több tantárgyat tanultak, és az adott tantárgyakat is nagyobb mélységben ismerhették meg. (Ez egészen az 1912/13. tanévig így működött, a következő iskolai évtől azonban visszatértek az I-VI. osztályos tanítási gyakorlatra.)

Tankönyvek az 1900/1901. tanévben:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A III. csoport tantárgyai:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Az iskolai leckerend:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Ismétlőiskola

Ma az embernek az ismétlőiskoláról a bukott diákok jutnak eszébe. Ebben az időben az ismétlőiskolának más funkciója volt. Azok jártak ide, akik az elemi iskolát követően (általában anyagi okokból) nem folytatták a tanulmányaikat felsőbb iskolákban, illetve mint iparos tanulók ipariskolába sem jártak. Az innen kikerülő fiatalokat igyekeztek olyan hasznos ismeretekre oktatni, amelyeket a mindennapi életük során hasznosítani tudnak majd. Az ismétlőiskola minden év novemberében kezdődött, és március végéig tartott, majd az áprilisi nyilvános vizsgával ért véget.

Ismétlőiskola az 1900/1901. tanévben:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Iskolaépítés – új helyen

Egy évtized múltán megint felmerült egy új iskola építésének terve. A malomsori részen álló Szabadhegy-külvárosi iskolát a városrész ellenkező felén lakó evangélikus családok gyermekei a nagy távolság miatt (különösen a téli időszakban) csupán egészségük kockáztatásával tudták látogatni – vagy egyáltalán nem. A gyermekek szülei panaszkodtak emiatt, és ez vezetett végül oda, hogy az iskolafenntartó győri ágoston hitvallású evangélikus egyházközség megvásárolta a katolikus és református iskolák közötti üres telket (Városranéző szer 26. sz.), és téglaépítésű, cseréptetős iskolát, illetve kényelmes tanítói lakást építtetett oda Lakatos András győri vállalkozóval.

A tanítói lakrész 2 szobából állt, volt folyosó, előszoba, konyha, pince, éléskamra. A ház, udvar és kert területe 1193 négyszögöl volt. Az egyházközség a régi malomsor utcai építményt a 4 hold szántófölddel együtt 15000 korona örökáron eladta az új épület költségeinek fedezésére.

Az új iskola ünnepélyes felszentelésére 1905. október 15-én, vasárnap délután 3 órakor került sor, az egyházközség képviselői és nagyszámú érdeklődő közönség részvételével.

Győri Hírlap, 1905. október 17.:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A győri ágostai hitvallású evangélikus népiskola értesítője az 1905/1906. iskolai évről:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A tanítói fizetés javítása

Hollós István szabadhegyi tanító fizetését az 1906. március 25-én kiállított hiványban így határozták meg:
• 1200, azaz ezerkétszáz korona évi törzsfizetés, negyedévi részletekben előre fizetve;
• az országos törvény értelmében járó évötödös korpótlékok;
• a Sok János-féle alapítvány kamataiból minden polgári év végén 100, azaz száz korona;
• H. Szabó Márton és felesége, Hudi Zsuzsanna-féle 800, azaz nyolcszáz korona alapítvány jövedelme;
• a temetéseknél szokásos 2 korona stóla.

Az iskola felszerelése 1907-ben:
• iskolai padok: 16 db
• asztal: 1 db
• szék: 1 db
• orosz számológép: 1 db
• fekete tábla: 2 db
• könyvszekrény: 1 db
• szószék: 1 db
• vizeskanna és pohár: 2 db
• kályha: 1 db

Szemléltetőeszközök:
• Falitérképek (1-1 db): 1. Európa, 2. A föld öt része, 3. Magyarország, 4. Osztrák-Magyar Monarchia, 5. Győr megye, 6. Győr város, 7. Földrajzi előismeretek
• Földgömb: 1 db
• Állatvédő képes térkép: 1 db
• Fonomimikai fali olvasótábla: 5 db
• Természettani szemléltető falitáblák: 20 db
• Mértékek és súlyok faliképe: 1 db

Az 1905-1911 közötti évek iskolai naplói szerint a szabadhegyi népiskolába a következő utcákból jártak a tanulók: Zichy Ottó utca, Malomsor, Kakashegy, Városranéző szer utca, Fehérvári út, Veszprémi országút stb.

A tanév a Szabadhegy-külvárosi vegyes iskolában a központi iskolától eltérően „a helyi viszonyokra való tekintettel” nem szeptember elején, hanem általában szeptember közepén kezdődött. A családok anyagi helyzete szűkös volt, ezért sokszor a gyermeküket is igénybe vették, iskola helyett elküldték dolgozni, pénzt keresni. Az őszi és tavaszi munkák idején nagyon sok gyermek hiányzott.

Szabadhegyen az év végi záróvizsga általában június első hetében zajlott, többnyire délután 3 órakor. A Boczor János-féle alapítvány kamatait felhasználva a szabadhegyi záróvizsgakor rendszeresen több tanuló részesült könyvjutalomban.

Időnként előfordult, hogy járvány miatt szünet volt az iskolában, illetve a záróvizsga maradt el emiatt (pl. 1899. június 4-én.).

Ingyenes tanítás

Az 1912/13. tanévtől az elemi iskola mindenki számára ingyenes volt, csupán könyvtári illeték címén kellett befizetni 50 fillért – ez szolgált a könyvek gyarapítására.

Az 1913/14. iskolai év a csendes munkálkodás jegyében folyt, zavaró körülmények (pl. járvány) nélkül. Az iskolai év zárásakor még nem sejtették, hogy a szünidő alatt megrendítő események indulnak el, és a következő tanév már a világháború jegyében zajlik...

Az iskola működése az első világháború idején

Az 1914/15-ös tanévben a Szabadhegy-külvárosi vegyes iskolában szeptember 14-én kezdődött meg a tanítás, de a katonai beszállásolás itt is akadályozta a folyamatos munkát. Október 26-án a katonai hatóság kiüríttette az iskolát, és november 19-ig igényt tartott rá. Ettől fogva december 9-ig folyt a tanítás, majd ismét szünetelt január 21-ig hasonló ok miatt. A folyamatos tanítás január 21-én kezdődött, és innentől megszakítás nélkül zajlott a záróvizsgáig.

A következő, 1915/16-os tanévben a katonai beszállásolás miatt október 10-én kezdődött a rendszeres oktatás, amely zavartalanul tartott a május 14-i záróvizsgáig. A tanításban nem a gyorsaságra, hanem a fokozatos, a fejekben/szívekben nyomot hagyó tudásátadásra törekedtek. A tanítást imával és énekkel kezdték és végezték. A vallás-erkölcsi oktatással együtt most is gondot fordítottak a hazafias nevelésre, ami ebben az időszakban különösen aktuális volt.

Az 1916/17-es tanév is még a világháború válságos körülményei között zajlott. A tanítás a katonai beszállásolás miatt október 23-án kezdődött, és innentől megszakítás nélkül tartott május 28-ig, a záróvizsga napjáig.

A háború befejezése után, 1918-ban igen sok volt az iskolai mulasztás, részben a ruházat hiánya miatt, részben, mert otthon szükség volt a gyerekek segítségére. Az 1918. évi VIII. néptörvény a népiskolai tanítók fizetését rendezte, így a helyzetük javult.

Küzdelem a vallástanításért

Közben olyan gondokkal is kellett foglalkozni, hogy az egyik politikai párt ki akarta küszöbölni az iskolából a vallástanítást. Püspöki és esperesi leirat ez ellen tiltakozásra hívta fel a gyülekezeteket. A győri evangélikus egyházközség nevében az iskolai bizottság elnöksége 1918. május 12-re eljuttatta tiltakozását dr. Raffay Sándor püspökhöz Budapestre, aki a különböző felekezetű iskolafenntartóknak ez ügyben tartott kongresszusán képviselte az egyházkerületet.

Szabadhegyi „akció”

1919 telén kevés volt a fűtőanyag, ezért ebben az évben az iskola úgy határozott, hogy a tanítás félnapos lesz. Hollós István szabadhegyi tanító a tüzelőanyag-hiány miatt 1919 decemberében beszüntette a tanítást, és erről szóbeli jelentést tett a tanfelügyelőségnek. A tanfelügyelőség kérte az iskolaszéket, tegyen róla, hogy a tüzelőanyag-hiány megszűnjön, és a karácsonyi szünet után a tanítás folytatódjon.

Az iskolai bizottság rossz néven vette, hogy Hollós István önkényesen a maga kezébe szerezte meg az irányítást a tüzelőanyagra tett kiadások tekintetében, és a szabadhegyi protestáns temető fáiból is vágatott a tüzelés céljára. Nehezményezte azt is, hogy a tüzelőanyag hiányáról, a fával kapcsolatos beszerzéseiről és a tanítás beszüntetéséről az evangélikus iskola igazgató-tanítóját, Benedek Vincét csak utólag értesítette.

Véleményük szerint ha előzetesen jelentést tesz, akkor módjukban lett volna a tüzelőanyag hiányán enyhíteni. Ezután a bizottság utasította az igazgatót, hogy az egyházközség fájából kellő mennyiséget küldjön ki a szabadhegyi iskola számára, hogy a karácsonyi szünet után folytatódhasson a tanítás.

Panasz a tanítóra

A királyi tanfelügyelő 1920. május 4-én a szabadhegyi iskolában tett helyszíni szemléjét követően elégedetlen volt. Jelentése szerint a tanítási időben a tanító nem volt a gyerekekkel a tanteremben, hanem a kertből jött elő. A nagyobb fiúk a tanító gyümölcsfáit permetezték. A tanterem gondozatlan volt, az általános tanítási eredményt (elmélet és gyakorlat) hézagosnak, magát a tanítást rendszertelennek látta. Nem talált a gyerekek adatait tartalmazó felvételi naplót. A fegyelmezéssel sem volt elégedett, és hiányolta, hogy az iskolában nem volt magyar koronával ellátott címertábla (jelentése után Benedek Vince igazgató küldött).

A győri egyházmegyei iskolavizsgáló bizottság tagjai ezek után szintén körülnéztek a szabadhegyi elemi népiskolában, és a gyerekek tanulmányi előmenetelét gyengének találták. Ennek okát a gyerekek mulasztásaiban keresve, a szabadhegyi szülőket felszólították, hogy ne fogják vissza gyermekeiket az iskolától. A szülők viszont közölték, hogy a gyermekeik nem mulasztanak, hanem másik iskolába járnak, mert Hollós István tanító keze alatt semmit sem tanulnak.

Hollós István nyugdíjazása

Az iskolai bizottság mindezek alapján felszólította Hollós István tanítót, hogy azonnal adja be a nyugdíjaztatási kérelmét, ellenkező esetben fegyelmi eljárást indítanak ellene. Hollós István 1920. július 5-én hivatalos levélben állásáról lemondott, és nyugdíjaztatását kérte, ezután szabadságon volt. Hivatalos nyugdíja 1921. szeptember 1-től kezdődött.

1921. januárban úgy döntött az iskolai bizottság, hogy a ruha vagy cipő hiánya miatt mulasztó tanulóknál télen a mulasztást igazoltnak veszik. Az iskolában visszatértek az egész napos tanításra.

A Hollós István nyugdíjazásával megürült tanítói állásra újra pályázatot kellett meghirdetni. A városrészben élő evangélikus szülők kívánsága az volt, hogy az új szabadhegyi tanító megválasztásánál az iskolaszék engedjen nekik nagyobb befolyást, mint eddig, legyen módjuk a pályázókat Szabadhegyen meghallgatni. Az iskolai bizottság javasolta a közgyűlésnek, hogy a szabadhegyi hívek kívánsága szerint járjon el.

Győr iskolai jegyzőkönyvek, 1921. március 31.:

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A szabadhegyi tanító kötelességei és javadalma

A leendő győrszabadhegyi kántortanító részére szánt meghívólevél (hivány) az alábbiakat tartalmazta:

I. Kötelessége:
1) A mindennapi és ismétlőiskolásoknak az egyházkerület által megállapított tanterv szerint való lelkiismeretes tanítása és szeretetteljes bánásmóddal való nevelése.
2) Vasárnap és ünnepnapokon délután az iskolában a hívekkel és növendékekkel ének és imából álló könyörgés tartása.
3) A szabadhegyi városrészben előforduló temetéseknél a kántori teendők végzése.
4) A szabadhegyi konfirmandusok előkészítése.
5) Nagyobb növendékeivel a házikertészet és gyümölcsfa nemesítés gyakorlati tanítása.
6) Amennyiben az egyházközség szükségesnek tartja s behívja, a megválasztott tanító köteles a győri kántori állást elvállalni, s az azzal járó összes teendőket végezni.
7) Végül pedig általában megkívánjuk, hogy egyházi törvényeink 197. és 206. §-ainak követelményei szerint feddhetetlen életet éljen, evangeliomi anyaszentegyházunknak buzgó híve legyen, lelkészeinkkel és tanítótársaival jó egyetértésben élve, őket egyházépítő törekvéseikben mindenképpen támogassa és nemcsak az iskolában hivatásához hű és odaadó munkásság által, hanem nyilvános és magánéletében is az igazi evang. keresztyén népnevelőnek élő példája legyen.

II. Javadalma:
1) Az ujonnan épült az iskolával kapcsolatos tanító lakás 2 szoba, előszoba, konyha, éléskamra, pince, padlás, fás kamara és ¼ hold kert szabad használata.
2) 1200 azaz egyezerkettőszáz korona a törzsfizetés, havi részletekben előre fizetve.
3) A Sok Jánosné-féle alapítványból minden polgári év végén a kamatoknak egy-egy tanítóra eső része, ami eddig 100 azaz egyszáz korona volt.
4) A H. Szabó Márton és felesége Hudi Zs.-féle 800 koronás alapítvány jövödelme.
5) Temetésenként 4 korona stóla.”

Pályázók a tanítói állásra

A győrszabadhegyi kántortanítói állásra 1921. májusig 12 fő pályázott. A bizottság a legjobb oklevelű pályázók közül június 12-re személyes bemutatkozás céljából meghívott öt tanítót. A kiválasztott pályázóknak délelőtt a győri evangélikus templomban énekelniük és orgonálniuk kellett, délután pedig Szabadhegyen egyenként kb. tíz perces tanítást tartaniuk vallástanból.

Az iskolaszék azon volt, hogy a szabadhegyiek kívánságának eleget tegyen, és a tanítóválasztásnál azok egységes véleményét a legnagyobb mértékben figyelembe vegye. A szabadhegyiek azonban nem jutottak egységes véleményre. Május 6-án kelt levelükben sok aláírással ellátott átiratot küldtek, amelyben Egyed Lajos tanító mellett foglaltak állást, június 14-én újabb átirat érkezett tőlük, szintén sok aláírással (többen ugyanazok), melyben Bodor Ferencet támogatták. Az ellentétek kiegyenlítése céljából volt egy közös értekezlet, de itt sem sikerült a szabadhegyieknek egyetértésre jutni, így az iskolai bizottság, mentesülve az ígérete alól, magához vette az irányítást. Két jelöltre szűkítette le a választást: az első helyre Egyed Lajos tanítót választotta, aki a legjobb orgonistának és kiváló tanítónak bizonyult, a második helyre Supper Ödön tanítót jelölte, aki a legjobb bizonyítványokkal rendelkezett.

Egyed Lajos kántortanító (működése: 1921-1928 – 7 év)

Az iskolaszék szavazással Egyed Lajos (1889-1932) kántortanítót választotta. Érkezése előtt az iskolát és a tanítói lakást kifestették.

Győr jegyzőkönyvek, 1921-23 (1921. december 4-én tartott rendes közgyűlés, részlet):

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

A reformáció emlékünnepének szabadhegyi műsorára (1921. október 30. du. 3 óra) Egyed Lajos tanító meghívta az egyházközség elnökségét és az iskolaszéket. A műsorban elhangzottak gyülekezeti énekek, szavalatok, imádság, alkalmi beszéd (Egyed). Két ének dallamát maga Egyed Lajos szerezte (Mennyben lakó én Istenem; Istenem, ki engem teremtettél). Az énekeket a gyerekek két szólamban adták elő, a műsor a Himnusz éneklésével zárult.

Egyed Lajos tanító és osztálya (1923/24. tanév):

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Az 1921/22. tanév végén, a június 1-2-án tartott képviselőválasztás alkalmával a szabadhegyi iskola épületét is igénybe vették. 1922 szeptemberében az iskolai bizottság indokoltnak látta a szegény gyermekek tankönyvvel való ellátását. 1923 nyarán az elnökséghez kérés érkezett (valószínűleg a tanító részéről), hogy a szabadhegyi gazdasági oktatáshoz az iskola kapjon egy megfelelő nagyságú gyakorló területet. Az elnökség a városnál bejelentette az igényét két erre alkalmas földterületre.

Egyed Lajos tanítót 1923-ban vitézzé avatták (Evangélikusok Lapja, 10. évf. 40. sz., 1924):

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

1924-ben megjelent a Vallási és Közoktatási Minisztérium július 1-i rendelete, amely az iskolakötelezettség fenntartása mellett megszüntette a népoktatás ingyenességét. Az elemi iskolai tandíjat 4-15 arany koronában, a felvételi díjat 50 arany fillérben állapította meg.

1926-ban új módszerű abc könyvet vezettek be, és Egyed Lajos tanító szeptember 19-én a szabadhegyi iskolába a könyvhöz illő fali olvasótáblák beszerzését igényelte meg (kemény kartonon, áruk 150000 korona).

1927-re az első világháború okozta sebek lassan gyógyulni látszottak, az elemi iskola tanulóinak a háború alatt megcsappant létszáma növekedésnek indult, és az egyházközségen belül is történtek személyi változások, a megüresedett állások betöltésre kerültek. Így vált lehetővé, hogy a külvárosi részeken, így Szabadhegyen is bevezették a bibliaórákat, amelyeket vasárnap délutánonként tartottak az evangélikus elemi iskolában.

A távol lakó tanulók számára rossz volt téli időben vagy tavaszi esőben az utat az iskolába kétszer megtenni (délelőtti és délutáni tanításra), ezért az iskolai bizottság az 1926/27-es tanévben néhány heti próba után új tanítási rendszert vezetett be: az egyhuzamban történő félnapos tanítást.

Egyed Lajos befejezi a tanítást

1927. február 1-től vitéz Egyed Lajos szabadságon volt, a szabadhegyi népiskolában Kovács Zoltán okleveles tanító helyettesítette. 1928-ban, tizenkilenc év tanítói szolgálat után (ebből 7 évet töltött Győrben) nyugalomba vonult vitéz Egyed Lajos győrszabadhegyi tanító, hogy ezután minden erejét az iskolán kívüli népnevelésnek szentelje. Évek óta sikeresen munkálkodott a leventeügyben, az ő leventecsapata volt a város legkiválóbb társasága, amely veretlenül tartotta a legjobb csapatnak járó díszzászlót. „A város legkisebb és legszegényebb” iskolájában tanított, az elemi iskolások tornaversenyén mégis az ő diákjai győzedelmeskedtek, az összes iskola elől elvitték az első díjat.

1928. augusztus 12-én az egyházközség nevében nagytiszteletű Túróczy Zoltán egyházi elnök búcsúztatta el. Nyugdíjazása után azonban néhány évvel sajnos öngyilkos lett (halántékon lőtte magát), 1932. március 5-én, 42 évesen elhunyt. Mivel a Győrszabadhegyi Hitelszövetkezet igazgatója is volt, drámai halálhíre után voltak olyan kósza híresztelések, melyek feltételezték, hogy tettének oka valamiféle pénzügyi krach lehetett.

Ezt cáfolja az alábbi újsághír (Dunántúli Hírlap, 1932. március 8.):

gyor-szabadhegyi-evangelikus-iskola

Folytatás a szabadhegyi evangélikus iskola történetének következő részében.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált források:
• Diószegi Hajnalka: „A város peremén”. Visszapillantás Győrszabadhegy gyermekeinek iskoláztatási helyzetére, régi dokumentumok és visszaemlékezések tükrében. - Győr, 1981.
• A reformációtól napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon 1. - Győr : Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület, 2011.
• Mészáros József: Egy szelet Szabadhegy. - Győr, 2000.
• Szabó Gyöngyi: A szabadhegyi népoktatás története. Győr, 1993.
• Végtelen pályatérben : Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében 7. köt. Győr, 2016.
• [Álláshirdetés]. In: Evangélikusok Lapja, 14. évf. 46. sz. (1928), p. 368.
• Benedek Vince: A Győr szab. kir. városi evangélikus egyház oktatásügy az ősmúltban. In:
Evangélikus Népiskola, 1939. 1. sz. p. 23.
• Győr. In: Budapesti Hírlap, 25. évf. 160. sz. (1905. jún. 11.), p. 21.
• Iskolaavatás. In: Győri Hírlap, 15. évf. 86. sz. (1894. szept. 20.), p. 4-5.
• Kettős ünnepség. In: Evangelikus egyház és iskola, 12. évf. 40. sz. (1894. 10. 06.), p. 327.
• [Kitüntetés]. In: Budapest Közlöny, 25. évf. 147. sz. (1891. júl. 1.), p. 1.
• Tanítóválasztás. In: Győri Közlöny, 38. évf. 23. sz. (1894. márc. 15.), p. 5.
• Új szabadhegyi iskola avatása. In: Győri Hírlap, 49. évf. 243. sz. (1905. okt. 17.), p. 2.
• Vargyas Endre: A győri tankerület népiskoláinak egy évi haladása. In: Győri Közlöny, 19. évf. 35. sz. (1875. máj. 2.), p. 2.
• Vargyas Endre: Győrmegye tanügyi állapota. In: Győri Közlöny, 16. évf. 78. sz. (1872. szept. 29.), p. 352.
• Vargyas Endre: Győrmegye tanügyi állapota. In: Győri Közlöny, 18. évf. 13. sz. (1874. febr. 12.), p. 53-54.
• Vargyas Endre: A győrmegyei népiskolák tanügyi állapota. In: Szabad Polgár, 2. évf. 62. sz. (1873. aug. 3.), p. 2.
• Evangélikus iskolai értesítők ill. évkönyvek 1897 – 1944 között.

Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára, Győr:
• Felvételi napló a Győr Szabadhegyi ág. hitv. ev. elemi népiskola I-VI. és ismétlő osztályairól 1905/06. tanévtől 1910/11. tanévig
• Vegyes iskolaszéki iratok, 1869-1941.
• Iskolaszéki iratok, 1896-1909.
• A győri ág. hitv. evang. egyházközség 1906. évi vagyonleltára
• Győr jegyzőkönyvek, 1863-1867.
• Győr iskolai jegyzőkönyvek 1863-1949.
• Győr iskolatörténet I., II.
gyor.lutheran.hu

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató
- 97. rész: Bierbauer Lipót (1841-1917)
- 98. rész: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József
- 99. rész: A győri püspök muzsikusai és a Richter család
- 100. rész: Benes Pál gyáros, győri festőművész
- 101. rész: 150 éve született a győr-gyárvárosi templom építésze, Árkay Aladár

- 102. rész: Gázlámpák Győr utcáin
- 103. rész: A győrszigeti Kohn Adolf és Társa Olajgyára története alapításától 1910-ig
- 104. rész: A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József
- 105. rész: Vátzy Olga M. Terézia (1896-1976) Szent Orsolya Rendi nővér, zárdafőnöknő
- 106. rész: Egy híres győri festőművész: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898)

- 107. rész: Goldmark Károly éjszakája a győri evangélikus templomban
- 108. rész: A „Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés” és más régi földmozgások
- 109. rész: Dr. Albert Ferenc, egy világhírű győri hegedűvirtuóz pályaíve

- 110. rész: A Győri Gőzhajózási Társaság története – 1. rész
- 111. rész: A Győri Gőzhajózási Társaság története – 2. rész

- 112. rész: Erődből gyárváros – Győr városföldrajza az 1970-es évekig
- 113. rész: Kelen Imre, a Győrből indult nemzetközi hírű karikaturista – 1. rész
- 114. rész: Gyárvárosból regionális központ: Győr városföldrajza az 1970-es évektől
- 115. rész: Kelen Imre, a Győrből indult nemzetközi hírű karikaturista – 2. rész
- 116. rész: Laktanya a város szívében
- 117. rész: A győri Rába-sziget a 19. században – A ''közgyönyörködtető sétatér''
- 118. rész: Gőzmozdonyok a város szívében: a Rába-parti szárnyvasút
- 119. rész: A Radó-sziget a 20. században

- 120. rész: A győri vasútállomás átépítése a 19. század végén
- 121. rész: Adyváros első évei – örömök és kihívások
- 122. rész: A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – I. rész

2019.09.26