Benyák Zoltán tapasztalt író, de ha már az elején kijelentjük, hogy főcsapása a fantasy, azon belül is a másvilágokkal kacérkodó történetek specialistája, rögvest egy szűkebb fakkba rakjuk, és onnan már bajos kipiszkálni, mert bizony nehéz levetkőzni a dobozgondolkodást.

A történet Bostonban indul, egy tömbház tetején, ahol a főhős a halálról elmélkedik nem sokkal azután, hogy túlságosan őszinte gyászbeszédet mondott apja temetésén. A város fényeit bámulva lesz figyelmes a közelében tomboló férfira, akivel összeismerkedve arra kényszerül, hogy alapos önismereti munkát végezzen és új fejezetet indítson életében.

„Donny Catestől jöhet bármi”– zártuk pár hete a Galaxis Őrzői kötetéről a diskurzust, és lám, máris kezünkben a mesterműnek tartott Istenország (Fumax, 2023).

A Finlay Donovan mindent visz ott folytatódik, ahol az előző rész, a Finlay Donovan ölni tudna véget ért. Nem állítom, hogy önállóan nem olvasható, de olyan sok szállal kötődik az első kötethez, hogy annak ismerete nélkül nem igazán éri meg belevágni. Cosimano humora ugyanaz, és ezen a téren képes az utolsó oldalig tartani a színvonalat. A cselekmény bonyolítása már hagy kívánnivalót maga után, de a szerző stílusa feledteti az apróbb bakikat.

Lori Lansens-t manapság nemzetközileg is elismert bestsellerszerzőként ismerik, pedig eredetileg forgatókönyvíróként tevékenykedett. 1962-ben született a kanadai Ontario egyik kisvárosában, közel az USA-beli Detroithoz. 18 éves koráig itt is élt, s az őt körülvevő valóságos táj adta első három regényének a hátterét.

Adrian Tchaikovsky, a modern amerikai science-fiction (jobban mondva SFF) nagy tehetségű és igen termékeny szerzőjének hazai megjelenései bruttó ünnepi pillanatok, számomra legalábbis biztosan, legutóbb tán kölyökként voltam hasonló izgalomban ilyesmitől.

A mesék és mitológiák világai mindig kimeríthetetlen homokbányái az ötleteknek, és kiválóan alkalmasak egy jó véres thriller felépítéséhez, hiszen tele vannak félelmetes alakokkal. Gyerekkorunkban féltünk a krampuszoktól decemberben, éjszakánként benéztünk az ágy alá, nincs-e ott mumus, és arra is volt esély, hogy egy lidérc nyomása alá kerüljünk lefekvéskor a sötétben. Az a legfélelmetesebb bennük, hogy mindennapjaink tapasztalataiból és félelmeiből táplálkoznak.

A 2014-es A galaxis őrzői film óta felettébb nagy a sürgés a kozmoszban, és immáron az MCU mozgóképek is visszahatnak a képregényekre, a kétezres évek közepi Őrzők 3.0-nak tekinthető felállása / újjászületése csont nélkül bebetonozódott a legszélesebben értelmezett popkultúrába éppúgy, mint a geek-világ hétköznapjaiba. Vonatkozó képregények hazánkban mondhatni némileg megcsúszva, főleg a trilógiazáró mozifilmhez igazítva jönnek ki sorban, igaz, most azonban csőstül, több kiadó is rámozdult az adódó lehetőségre.

Gyakran mondom, hogy egy igazán jól megírt gyerekkönyv felnőttkorban is élvezhető. Ezt az állításomat most kiterjesztem jelen kötetre is. Bár kétségtelenül felnőttem, az ifjúsági irodalom továbbra is az érdeklődési körömben maradt. Olykor elszomorít, hogy egy-egy kötetet 20 évvel korábban lett volna jó olvasni, de a legerősebb domináló érzésem a (pozitív) irigység, amiért a mai kamaszok annyi nagyon jó kortárs ifjúsági irodalmi mű közül válogathatnak.

Az MCC győri képzési központja nyáron is várja szakmai előadásaira az érdeklődőket. Július 4-én Pénzváltó Nikolett Törökország orosz rulettje című könyvéről beszélgetett a szerzővel Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Az első két kötetet alaposan kitárgyaltuk, összevetve az eredeti Neil Gaiman regénnyel, kitérve különbözőségekre, a próza másféle ízeire, melankóliájára, amit a képregényváltozat nem feltétlenül akart vállára venni, miközben a korszakos elmúlás, ami az északi istenek különböző népek mitológiáiba sodorva történetisége révén úgyis szembejön, kikerülhetetlenül meghatározójává válik bármiféle feldolgozásnak.

A pedofíliára nincsen mentség. Nem lehet mentség. Sem megértés, sem törvényi fellépés hiánya, sem pedig szemet hunyás. Illetve utóbbi háromból sajnos itt-ott előfordul a fejet félre fordítás. Tudjuk, hogy a Skandináv krimik (a nagybetű a sorozat minden értelemben vett tulajdonnév jellegét hangsúlyozza) jólesően sokszor alapoznak a társadalomszociológia színes, szövetes és hiteles erővonalaira, s nem teszik ezt másként a dán Hammer-testvérek sem.

Nagyon megörültem, mikor 2022 végén hírt kaptam arról, hogy Douglas E. Nash háromkötetes összefoglalója a IV. SS hadtest 1944-45-ös működéséről lesz a Hajja Kiadó 20. századi hadtörténet című sorozatának következő dobása, mivel ilyen monumentális és minőségű összefoglaló munka második világháborús magasabb egységről ritkán jelenik meg Magyarországon, ráadásul a hadtest története több szálon is kapcsolódik a korabeli magyar hadtörténelemhez.

Miroslav Krleža a 20. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja, aki sok szálon kapcsolódik Magyarországhoz. Saját bevallása szerint a pécsi és budapesti iskolaévek alatt megismert magyar költészet hatására döntött az írói hivatás mellett.

Az erdei manó ikrek, Léna és Lili csúnyán összeveszett valamin. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a testvérek már tárgyakkal dobálják egymást. Manólakban papucsok és pogácsák repülnek a levegőben. Kuliffay Hanna legújabb mesekönyve kisiskolásoknak szól. Biztos vagyok abban, hogy a kicsik is megértik a (nem is annyira rejtett) üzenetét.

Clara Sánchez az egyik legnépszerűbb kortárs spanyol írónő. 1955-ben született Guadalajara-ban, gyerekkorára az apja munkája miatti sűrű utazgatás tisztességesen rányomta a bélyegét. A madridi Complutense Egyetemen diplomázott spanyol nyelvészetből (filológia), később a fővárosban is telepedett le, és a spanyol kormány által fenntartott National University of Distance Education intézményében tanított.

Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, melyik a kedvenc sportágam, azt hiszem, gondolkodás nélkül vágnám rá, hogy a foci. De ha az lenne a kérdés, hogy nézőként melyik sportág okozta a legizgalmasabb pillanatokat és a legnagyobb élményeket számomra, majdnem ilyen magabiztosan mondanám azt, hogy a tenisz.

A tavalyi év legjobb krimijeinek listáit haraggal néztem. Na nem azért, mert ízlésemnek nem megfelelő sorrendek voltak, hanem mert szinte mindegyiken ott volt Max Seeck Harag című opusza.

125 évvel ezelőtt, 1898. június 22-én született a németországi Osnabrückben Erich Maria Remarque német pacifista és antifasiszta író. Szerzői nevét az eredeti Erik Paul Remark helyett édesapja, Peter Franz Remark időközben elnémetesedett francia eredetű családnevéből és édesanyja, Anna Maria Stallknecht keresztnevéből képezte.

„Kilenc embernek hozza ugyanazt a levelet a postás. Kap egyet a híres színész, a megbecsült professzor, az átlagos családapa és még hatan mások. A levelek címzettjei hamarosan eltűnnek az élők sorából.”

Provokatív kérdés, hogy milyen szerepük van a nőknek a jelenkori társadalomban, milyen nyomot hagynak a tudományban, a politikában, a vallásban és egyéb kimagaslónak tekintett területeken maguk után. Az is kérdés, hogy hallható-e a hangjuk, és ha igen, elég hangos-e abban a közegben, amelyben hagyományosan és történelmi tényekkel alátámasztva mégiscsak a férfiak dominálnak.

A Műhely évek óta nagy hangsúlyt fektet a fiatal tehetségek felkutatására és segítésére. A győri Ünnepi Könyvhéten is találkozhatott a közönség az egy éve útjára indított Tehetséggondozó Műhely részvevőivel. A fiatal szerzőkkel Takács Nándor költő, a Műhely szépirodalmi szerkesztője beszélgetett.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében június 10-én, a győri Ünnepi Könyvhéten A játék komoly dolog című, gyermekeknek írt verseskönyvével mutatkozott be Szűcs Kinga, a kötet szerzője és Szina Kinga, az illusztrátora.

Június 10-én, szombaton délután találkozhatott a győri közönség Darvasi Lászlóval, aki Az év légiutas-kísérője című kötetéről beszélgetett Pálfalvi-Pottyondy Nórával. A könyv 2022 októberében jelent meg a Magvető Könyvkiadónál a szerző 60. születésnapja alkalmából.

Roppant érdekes vizekre evezhettünk június 10-én, a győri Ünnepi Könyvhéten, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében, ugyanis Renczes Attila, egy egykori szakmabeli – aki megjárta a ranglétrát a mosogatótól a hotelmenedzser pozícióig – hozta el könyvét a Szállodahajók titkos világáról.

Bende Ildikó (1943) és Krasznai Tamás (1946) színművészek a 94. Ünnepi Könyvhét második napján, 2023. június 9-én, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében zenés irodalmi estet adtak A mi Petőfink címmel. Zongorán Kertes Anna (1964) kísérte az előadást.

Zsúfolásig megtelt a Muzeális gyűjtemény Sáfrányné Kobli Írisz Én csak a szívemmel látok című könyvbemutatóján június 9-én, a győri Ünnepi Könyvhéten, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában, ahol Pió Márta újságíró kérdezgette Íriszt az életéről és a könyvéről, amelynek a szerkesztési munkálatait ő végezte.

Állíthatom, hogy nem volt cvíder (rosszkedvű), aki a 94. Ünnepi Könyvhét keretében június 8-án, csütörtök este a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében töltötte az időt. Vidám, oldott légkörben került bemutatásra A Szigetköz szava című hiánypótló kiadvány.

Boszorkánnyal érkezett idén, június 9-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményébe Benedek Szabolcs, bár semmi boszorkányság nincsen abban, hogy a József Attila-díjas író ismét egy remek regényt varázsolt elő boszorkánykonyhájából: ezúttal a horvátországi Spalato (Split) múltjába vezeti olvasóját.

Háy János (1960), a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb alakja új verseskötetét mutatta be a 94. Ünnepi Könyvhét második napján, 2023. június 9-én, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében. Beszélgetőtársa Farkas Mónika, a Győr+ munkatársa volt.