A holló címről természetesen nagy többségünknek a 30 éve bemutatott, és apja, Bruce után szintén fiatalon az árnyékvilágból eltávozott Brandon Lee kultmagasságba szárnyaló, komor filmje ugrik be elsőre. Manapság, a jócskán túlárazott szuperhős képregényfilmek univerzumában meg is feledkezünk róla, hogy a fekete madár – eredetiben varjú, de az tényleg nem túl cool magyarul – legelőször rajzos formában repülte körbe a világot. Mégpedig a mozinál sokkal sötétebb, szomorúbb és fájdalmasabb szárnyalással…

Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényét jelölték Magyarországról az Európai Unió irodalmi díjára ‒ közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.

Először jelenik meg magyarul Charles Bukowski egyik novelláskötete. A város legszebb nője című, 30 elbeszélést tartalmazó kötetet áprilisban vehetik kézbe a magyar olvasók.

Öt évvel azt követően, hogy elmenekült feldúlt robledói otthonából, a még mindig csak a húszas évei elején járó Lauren Oya Olamina egy maroknyi csapat élén a férje tulajdonában lévő kaliforniai birtokon megalapítja a Makk nevű közösséget.

A Financial Times 2022-ben az Év könyvének választotta Ananyo Bhattacharya Neumann János – Az ember a jövőből című életrajzi kötetét. A sikerszerzővel dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese beszélgetett az intézmény Győri Innovációs Parkjában. A rendezvényen az író kifejtette: a magyar tudós volt minden idők legintelligensebb embere.

A sci-fi egyik utóbbi évtizedekben kialakult fontos zsánere a klónozással foglalkozik. Ezek rendszerint filozófiai és etikai szempontból igyekeznek megfogni a témát. Logikus is, hiszen a test és szellem közötti kapcsolat az emberi lét egyik legnagyobb kérdése, és két test azonossága esetén különösen izgalmassá válik ennek megválaszolása.

A rettenet árnyéka kacskaringós úton került hozzám. Valószínűleg magamtól sosem vettem volna le egy könyvesbolt polcáról – és Úristen, miről maradtam volna le! A címben rettenet és árnyék is szerepel, számomra a horroron kívül semmi egyebet sem ígért. A borítón látható tüzes kard pedig egy sztereotípiát hívott elő bennem, azt gondoltam, hogy ez biztosan egy nagyon fiús, háborús horror történet. Nos, igen is, meg nem is, de haladjunk szépen sorjában.

Megjelent A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997‒1526 és a Magyarország történeti atlasza című sorozat első kötete, amely az 1526 és 1711 közötti korszakot dolgozza fel – közölte az HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotóközösség (GYAK) széppróza napi rendezvényét Emlékek címmel tartotta meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Herman Ottó utcai Központi Könyvtárának klubhelyiségében 2024. február 19-én. A műsor családias hangulatban, az alkotóközösség tevékenységét nagy lelkesedéssel követő baráti közönség előtt zajlott.

2024. február 21-én hajnalban elhunyt Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze. Hosszú betegség után, életének 82. évében távozott – közölte a családja az MTI-vel.

Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője tartott könyvbemutatót az Utazás a négy fal között című regényéről az MCC győri képzési központjában. Érdekes beszélgetésnek lehettünk részesei, melyben a szerző az említett könyvén túl az életéről is mesélt nekünk. Elmondta, hogy szülei magyar származásúak, és 1956-ban emigráltak az Egyesült Királyságba. A könyv történetében egy magyar szereplő is helyet kapott.

Az általunk ismert világban minden élő szervezet arra törekszik, hogy továbbadja a génjeit a következő nemzedéknek. Az élőlényeknek, miközben e cél beteljesítésére igyekeznel, különböző nehézségeket kell leküzdeniük. A kihívásokra adott válaszok változatosak, gyakran egészen elképesztőek. Az élet erőpróbái ezeket próbálja megragadni.

A 2021 végén magyarul elsőként kijött Toroszorítósdi című Zerocalcare (az olasz képregényszerző polgári nevén Michele Rech) kötetről többek közt ezt írtuk: „Felnövéstörténet sokféle van, képregényben is, mostanában sorra jönnek ki effélék, eddig számomra a komolyra hangszerelt és lexikonméretű Blankets vitte a pálmát, de a Torokszorítósdi most letaszította a trónról. Egyrészt a történések élét cseppet sem tompító humoránál fogva is, aminek jelentős hányadát dicséretes módon a kendőzetlen önirónia teszi ki, másrészt hemzseg a popkult utalásoktól (…)”.

Dennis Lehane legújabb regényét több helyen is úgy emlegetik, mint az utolsó könyve, noha ezt világosan soha nem állította a szerző. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, tartja a közmondás, így hát megkerestem, merről fúj az a bizonyos szél.

A Valentin- vagy Bálint-nap eredetét kötik a rejtélyes értelmű római Lupercaliához, és egy szép egyházi tradícióhoz is, amely szól Szent Bálintról és Jézus égi esküvőjéről. Mára február 14. a szerelmesek ünnepévé vált. Ez a nap remek apropó, hogy szép, érzelmeket ébresztő gondolatokat olvassunk, amelyek segíthetnek eljutni a saját szívünkig. Ha a belső központunkkal összekapcsolódunk, akkor tudunk boldogok lenni egymással is. Összegyűjtöttünk néhány idézetet, mert a szerelem és szeretet nagy iskolájában mindannyian diákok vagyunk, és hátha tudunk meríteni egy-egy költő vagy filozófus gondolataiból, tapasztalataiból.

A világrend átalakulóban van, és ahhoz, hogy mi, magyarok e kialakuló új világban sikeresek legyünk, huszárvágások sorára van szükség a politikai stratégiaalkotásban. A huszár maga is egy magyar találmány, ha úgy tetszik, egy magyar hadászati innováció, a huszárvágás pedig magában foglalja azt az attitűdöt és gondolkodásmódbeli találékonyságot, ami a magyar embereket és ezáltal a magyar történelmet jellemzi.

A mindössze tizenhét éves Kiara akaratán kívül válik szexmunkássá. Nem más emberek kényszerítik rá, hanem a körülmények. Ez sajnos bárhol megtörténhet, nem egy elszigetelt eset, nem kell egy példáért az Egyesült Államokig menni.

„Bár nem tudni, hogy mi van a ruha alatt / Lehet, hogy ma fogtam ki az aranyhalat” ‒ rappelte egykor az Animal Cannibals, és nagyon igaza volt. Ezúttal azonban nem aranyhal, hanem egy üres szardíniás konzervdoboz lapult a tó alján. Mellényúltam. Ez is megesik néha.

Kevés olyan politikust vagy politikai gondolkodót találunk, aki átélte volna szinte a teljes XX. századot. Henry Kissinger nemcsak, hogy átélte, hanem aktívan formálta is a XX. század történelmét, mint az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, majd az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere.

Mörk Leonóra író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. A 2023-ban megjelent Szentjánosfű már a tizenegyedik regénye. Az írónő nemcsak egy történetet mesél el, de érdekes kultúrtörténeti kalandozásra is invitál bennünket, jelen esetben a 17. századi Hollandiába.

Mivel ez az új kötet a nyolcvanas évek végén induló, de főleg a kilencvenes években kibontakozó Sandman-sikertörténet kvázi-lezárulása után készült írások többrendbeli illusztrált- és képregényes feldolgozásainak gyűjteménye, adódhat a kérdés: ad ez hozzá valamit az addigiakhoz? Vagy legalább szórakoztató? A válasz egyértelműen: igen és igen.

Amikor a világirodalom klasszikusait olvassuk, elég ritkán jut eszünkbe, hogy ugyanazt a történetet más szemszögből is el lehetett volna mesélni. Főként egy olyan, az európai kultúrát meghatározó mű esetében, mint az Odüsszeia, amely egy királyi méltóság kalandjait örökíti meg, aki ráadásul korának (férfi)ideálja, nemesnek mondott tettekkel, kiforrott személyiséggel.

Mintegy 180 életmű vált ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) január 22-től, a magyar kultúra napja alkalmából – áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) 2024. január 24-én, szerdán tartotta kultúra napi ünnepi műsorát Megújulás címmel a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubhelyiségében. Ebből az alkalomból a hagyományokhoz híven az alkotóközösség tagjai ismét rangos műsorral fogadták az érdeklődő közönséget.

Az elmúlt időszakban elkényeztették az erdélyi témák iránt érdeklődő olvasókat a kortárs magyar írók. Gondoljunk csak a teljesség igénye nélkül Szilágyi Istvánra, Láng Zsoltra, Márton Evelinre, Papp Sándor Zsigmondra, Szabó Róbert Csabára, Tompa Andreára, Visky Andrásra és a recenziónk tárgyául szolgáló kötet szerzőjére.

Tizenöt év egy gyermek életében is hosszú idő, hát még Kerekítő manóéban! Épp ennyi telt el azóta, hogy a kedvelt figura beköltözött az első Kerekítő népi mondókáskönyvbe, így befészkelte magát a gyerekszobák polcaira, és bájos bábként is felbukkant a baba-mama foglalkozásokon.

A révész feladata ősidők óta az utazó túlpartra juttatása, és természetesen nem csak fizikai értelemben: a vándort, a szellemi keresőt ladikjára engedi, valamint a távozó lelkeket az életből a halál birodalmába is átvezeti.

Hetedikes vagy talán nyolcadikos lehettem, mikor egyik barátnőmtől kölcsönkaptam a Nyakigláb Apót a nyári vakáció idejére. Akkor is sokat olvastam, a kötelező és ajánlott házi olvasmányokat egyaránt, de inkább kötelességtudat vezérelt, mintsem az irodalom és olvasás szeretete. Sok idő eltelt azóta, de arra világosan emlékszem, hogy mennyire rajongtam ezért a kedves kötetért. Sőt, konkrét emlékeim is voltak, például világosan emlékszem arra, hogy Judy nem tud tehenet rajzolni.

Ken Follett új könyve, A világosság fegyverei a Kingsbridge-trilógia sorozattá nyúló szériájának hivatalosan a 4., ténylegesen az 5. része, ám igazából ennek semmi jelentősége, hiszen alig néhány utalást kapunk a korábbi kötetek helyszíneire. Tehát se erre, se túl sok Napóleonra ne számítson a kedves olvasó a történetben a harcias borító ellenére, hiszen a nagy francia uralkodó csupán a háttérben sejlik fel néhanapján, és mindössze a regény végén lép a színpadra.

Tompa Andrea legújabb regényét, a talányos Sokszor nem halunk meg címűt nemcsak hogy lassan lehet / kell / érdemes olvasni, de nagyon lassan áll(t) össze bennem egy bármilyen szöveg is, nevezzük azt reflexiónak, ajánlónak, recenziónak, akárminek. Ahányszor gondolatokat, mondatokat próbálok megfogalmazni, mindig más aspektusok jönnek elő, újabb és újabb felismerések.