Az eseményen beszédet mondott Tóthné Boda Éva Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Győr‒Moson‒Sopron Vármegyei igazgatója, ezt követően dr. Oross András, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr‒Moson‒Sopron Vármegye Győri Levéltárának igazgatója, majd Kuglics Gábor, a Nemzeti Művelődési Intézet kutató-fejlesztő munkatársa tartott prezentációt az elkészült munkáról.

A Nemzeti Művelődési Intézet a Magyar Nemzeti Levéltárral – mint országos stratégiai intézménnyel – együttműködve kezdte el 2020-ban a Kárpát-medencében valaha működött civil közösségek múltjának történetének feltárását. A nagyszabású munka azzal a céllal folyt, hogy feltárják a polgári kori egyesületeket, ennek eredményeként pedig létrejöjjön egy térképes online adatbázis.

A kutatás által kitűzött kor(szak) civil szervezetei, az egyletek a közművelődés kereteit biztosították az akkor még hiányzó közösségi színterek (művelődési házak, könyvtárak… stb.) széles körű elterjedése híján. Egyesületi keretek között folyt a (szak)könyvek vásárlása, programokat, rendezvényeket (megemlékezéseket, szüreti mulatságokat, felvonulásokat… stb.) szerveztek, valamint sokszor a jótékonykodás „helyei” is voltak (pl. különféle segélyegyletek), „politikai jogok” gyakorlására (pl. az egyesület ügyeiben, vezetőinek megválasztásában szavazás) adtak lehetőséget. Főként kulturális, kereskedelmi‒ipari, jótékonysági egyesületekről beszélhetünk, mindezeken túl azonban még számos típusú civil egyesület létezett, melyek száma korszakonként folyamatosan bővült. Ezek a polgári kori civil szervezetek, szerveződések önkéntes tevékenységgel, saját forrásaikból működtek, fejlődtek, gyarapodtak az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változásai közepette.

A munkában összesen 20 levéltár (Győr és Sopron különállóan a vármegyében) vett részt. A kutatások során először vármegyénként települési (és elődtelepülési) adatgyűjtés folyt, ahová besorolták ezeket az egyesületeket, amelyeknek aztán az alapszabályokból, alakuló közgyűlési jegyzőkönyvekből feldolgozták a rendelkezésre álló információit – ezek végül digitalizálásra is kerültek. Majd a kutatás utolsó szakaszában, 2024-ben „összefésülték” az adatokat, finomították és összehangolták a cél- és tevékenységleírásokat.

Ebből született meg végül az a 19 kötet, amely a reformkortól 1949-ig a Magyarország területén működő, mintegy 24 ezer társadalmi és civil szervezet legfontosabb adatait tartalmazza, vármegyénként külön-külön szerkesztett kiadványokban. Egyúttal az online felület is nyilvánossá vált, amely két irányból is elérhető: az adatbázisokonline honlapja a 16. század előtti időszaktól egészen a 20. század második feléig tartalmaz információkat, ennek egyik szelete a polgári kori egyesületek adatbázisa. Valamint közvetlenül az egyesuletek.mnl.gov.hu címen (vizuálisan némileg más elrendezésben, de ugyanazon működési struktúra szerint).

A kötetek elején bevezető tanulmányok kaptak helyet, amelyeket a tényleges adatok követnek: először a vármegyeszékhelyen, majd a hozzá csatolt elődtelepüléseken, a végén a mai településeken működött egyesületek, utóbbi kettő között pedig azok az egyletek, amelyek településnél nagyobb hatókörrel (vármegyei, járási, tájegységi, regionális) tevékenykedtek. Minden „szócikknél” megtalálhatók az egyesületi adatok: név, megalakulás éve, megszűnés éve (ha ismert), tevékenységi terület (összesen 17-féle kategóriába sorolták be őket), létrehozásának alapszabályban rögzített célja, illetve a levéltári jelzet. Az online adatbázis mindezeken túl kiegészül az elődtelepülés nevével, a konkrét tevékenységekkel, illetve – amennyiben volt – egyéb fontos megjegyzésekkel (pl. egyesület összeolvadása / kettéválása, névváltoztatása), valamint megtalálhatók itt az egyesülethez kapcsolódó különféle digitalizált dokumentumok is (pl. alapszabály, jegyzőkönyvek, beszámolók, meghívók, plakátok… stb.).

Meg kell említeni, hogy voltak olyan szervezetek, amelyek bár egyesületi alapszabály szerint jöttek létre, kivették őket a kutatás és gyűjtés köréből: ilyenek például a gazdasági tevékenységet végzett takarékszövetkezetek és a részvénytársaságok (nem nonprofit jellegük folytán); a legeltetési, rétöntöző, vízrendező társulatok (az önkéntesség helyetti kötelező tagság okán); volt úrbéres telkes gazdák szervezetei (nem végeztek közösségi tevékenységet); izraelita hitközségek és anyakönyvi kerületek; szanatóriumok, kórházak és gazdasági népházak (intézményi jellegük miatt); ipartestületek békéltető bizottságai és betegsegélyező pénztárai (közvetlenül nem lehetett belépni hozzájuk); egyes 19. századi pártok szervezetei.

A megvalósult adatbázis széles körben használható helytörténeti kutatásokra, mindemellett akár értéktári előterjesztésekhez háttéranyagként, esetleg települési programok vagy közösségek újraélesztéséhez, összességében pedig a helyi identitás erősítésére.

Győr‒Moson‒Sopron vármegyében a győri és soproni levéltárban, a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatóságán, illetve a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér intézményében érhető el a teljes, 19 kötetes sorozat, de a kiadványok le is tölthetők az NMI honlapjáról, a Kiadványok menüpont alatt.

Szilvási Krisztián