Ha Londonban járunk, a Greenwich kerületben, az egyik kötelező nevezetesség az Eltham Palota, amelyet eredetileg az angol királyi család használt. Egészen a 14. századig visszanyúló története és építészeti mivolta által rajta keresztül a szigetország különböző korszakaiba nyerhetünk bepillantást.

Némely történelmi csata jelentőségét a kimenetele adja, másokét valaki halála, ám vannak olyan ütközetek is, amelyek egészen más szempontból érdekesek. Ilyen például az 1361. júliusában, a Gotland szigetén vívott visbyi csata.

A Little Free Library egy 121 országra kiterjedő könyvcserélő mozgalom (hozz egyet, vigyél egyet), mely több mint 175.000 bejegyzett minikönyvtár segítségével 400 millió könyvet oszt meg ingyenesen szerte a világon. Mindezt az azonos nevű (LFL) nonprofit szervezet irányítja önkéntesek segítségével a minnesotai St. Paulból.

Sir Edmund Percival Hillary 1919. július 20-án született az új-zélandi Aucklandben. Édesapja újságszerkesztő volt, és amikor összekülönbözött a kiadójával, vidékre költözött méhészkedni. Edmund nehéz anyagi körülmények között nevelkedett, visszahúzódó gyermekként.

„Tisztelettel emlékezni azokra, akik soha nem jutottak haza a családjukhoz!” – akár egy életmű mottójának is elfogadhatjuk az idézetet. Megszállottnak kell annak lenni, aki évtizedeket áldoz a második világégés egyik legjelentősebb eseménye magyar szálainak kutatásaira.

Herman Ottó sokoldalú tevékenységet folytatott: természettudós, etnográfus, politikus volt; a néprajzi, ősrégészeti és természettudományok fáradhatatlan mestere, a barlangkutatások elindítója hazánkban. Lillafüreden található Emlékháza méltón állít emléket az utolsó igazi magyar polihisztornak.

A jeges hűsítők egyik legnépszerűbb formája és ugyanakkor egy meglepően komoly történelmi múlttal rendelkező olvadékony „régiség”: a fagyi. A világ keleti feléből indult világhódító útjára, évezredekig az előkelők kiváltsága volt, a 19. század végétől azonban könnyebben elérhetővé vált. Szerencsére!

A gyöngy különleges kialakulása, ritkasága és fénye révén vált a legfőbb értékeket megtestesítő drágakővé. A mítoszok szerint a végtelen óceán és az Ég gyermeke. Kifejezi a fájdalom bölcsességgé nemesítésének képességét, ezért egyike az ember szellemi fejlődési útjához kapcsolódó szimbólumoknak.

„A sárga úton haladj, az odavisz, ahova mész.” Ha Óz csodavilága nem is, de a sétál(gat)ók feje fölé tornyosuló színpompás gombák mindenképpen elvarázsolnak a spanyolországi Alicante óvárosának egyik utcájában csúszdákkal, ugróiskolákkal. Aki nem hiszi, járjon utána – valóban sárgaköves téglákon!

Elég furcsa elképzelni, hogy este valaki bemászik az ágyba, és magára zárja annak ajtaját, de 600 évvel ezelőtt ez népszerű volt. A történelem egyik legérdekesebb bútordarabja alighanem a dobozágy, vagy francia nevén lit-clos (jelentése zárt ágy), amely ma újra divatos, bár időközben azért sok szempontból változott.

A média hatalma… A Maison de Jeanne 2017-ig szélesebb körben ismeretlen volt, akkor kapta fel egy képmegosztó alkalmazásnak köszönhetően a nagyvilág, és csakhamar Franciaország legrégebbi lakóházaként emlegették. Ami nem igaz – de majdnem. Mára szépen felújítva látogatható az 550 éves épület.

A szív az élő szervezet központja, amely lüktetésével végigkísér bennünket az utolsó percünkig. Az egyiptomi tanítások szerint a túlvilágon pedig tanúskodik arról, hogy milyen életet éltünk. Indiában a lélek székhelyének nevezték, amely összekapcsolja az Eget és a földet, a múltat és a jövőt.

Riporter kerestetik vetélkedőt gyakran szerveztek a múltban, viszont ízig-vérig sportriporter ritkábban találtatott. Utóbbit erősíti a győri Meronka Péter, aki egy percig sem használta gépészmérnöki diplomáját, ellenben évtizedek óta ugyanazzal a fiatalos külsővel és lendülettel végzi ezt a szakmát.

Több oka is van. Salzburg Európa egyik legszebb barokk városa rengeteg történelmi és kulturális látnivalóval, programokkal, valamint szebbnél szebb természeti gyönyörűséggel a környékén. Kiváló úti cél romantikus hétvégéhez, aktív pihenéshez és családi nyaraláshoz egyaránt.

Erős hittel és jó fizikummal kell rendelkeznie annak, aki Etiópiában a Gheralta-hegység függőleges sziklatornyába vájt, 2580 méteres magasságban található Abuna Yemata Guh sziklatemplomát szeretné meglátogatni. Megközelítése csak gyalog lehetséges, de a lélegzetelállító élmény garantált.

Azt tartják a futballöltözők világáról, hogy nem a Jókai- vagy Tolsztoj-féle irodalmi alkotások eszmefuttatásainak ideális színterei. Persze a kivételek itt is erősítik a szabályt, a híres edző, Lakat Károly például a maga korában ritka műveltségéről is nevezetes volt.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető könyvtárt mutatunk be – most a New York-i Elmer Holmes Bobst Library-t.

Isaac Asimov szerint „a sikeres bolond nagy titka – hogy egyáltalán nem bolond”. Alakját Shakespeare újította meg a kultúrtörténetben. A Lear királyban, ahol a legnagyobbak elveszítik az ép elméjüket, a legbölcsebb szereplő éppen a Bolond lesz. A reneszánsz zseni visszanyúlik az ókori hagyományokhoz. Hamvas sorait olvasva pedig a bálványimádókon nevető Arlecchino-ról további mélységekre bukkanhatunk.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, kiemelkedik a tavaszi események sorából. A keresztény emberek Jézus halálára és feltámadására emlékeznek, ez a negyvennapos böjt vége. Hogyan kapcsolódik ide a bárány, a nyuszi vagy a tojás? Mit jelentenek, milyen üzenetet hordoznak ezek a jelképek? Járjunk utána!

Képzeljünk el egy olyan Görögországot, ahol az Akropoliszon (a képen 1872-ben, a jól kivehető középkori lakótoronnyal) keresztes lovagok tanyáznak, és közben zsoldos kompániák járják a vidéket, fosztogatva. Jó kis fantasy lenne, ugye? Valójában mindez megtörtént...

A szigetország japán neve szó szerint fordítva: „ahonnan a Nap származik”. A későbbi, kicsit módosított fordítás: a „felkelő Nap országa”. Az elnevezés első nyomait a kínai Sui-dinasztia császári levelezésében találták meg. A mitológia szerint pedig a japán uralkodók Amateraszu Ómikami, a Nap istennőjének közvetlen leszármazottai.

Két part összekapcsolása, két világ közötti összeköttetés, a földről, az érzékiből az érzékfeletti világba való átjárás szimbóluma: a híd. De értelmezhető az emberek közötti kommunikáció vagy akár az összetartás jelképeként is. Gyakori motívum az irodalmi alkotásokban, hiszen örök kihívás a harmónia megteremtése egyénileg és közösségileg, s mindenekelőtt a kapcsolat helyreállítása az égi dimenzióval.

Az ókori egyiptomi királyné, Nefertiti (más átirat szerint Nofretete) személyét csupa rejtély övezi. Amit tudunk róla, az sem biztos, több a kérdőjel, mint az igazolt állítás. Titkait jó régen kutatja már a tudomány, ami a legizgalmasabb, hogy közben egyre modernebb módszerek jelennek meg, ösztönözve a történészeket az újabb és újabb vizsgálatok elvégzésére.

Chilében, ott, ahol a Camarones folyó átvágja az Atacama-sivatagot és találkozik a Csendes-óceánnal, élt egykor a chinchorro nép. Hírüket mára majdnem elfújta a szél, a hamvaikat betakarta a sivatag homokja, mégis újra és újra előbukkannak a távoli évezredek homályából. Mégpedig szó szerint, mert időnként a szél lesöpri maradványaikról a homokot, felfedve az ősi tetemeket. A különleges régészeti emléket jelentő múmiáikról megállapították, hogy hétezer évesek – ezer évvel régebbiek az egyiptomiakénál –, 2021-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listájára.

Ősi eredetű, de modern életünket is átható egyetemes szimbólumokat bemutató sorozatunkban most a szellemet és az anyagot összekapcsoló, az öröklét elérésének titkát rejtő lótuszt ismerhetjük meg kicsit közelebbről. A keleti kultúrák egyik legfontosabb szimbólumáról van szó, amely szorosan kapcsolódik az ember fejlődési útjához.

Friss vizű patakokkal szeldelt, páratlan szépségű tolnai lankák helyszínén bújik meg Ozora. A dombok között egy mesterségesen emeltetett magaslatra építtette várkastélyát Ozorai Pipo. A szemerkélő eső, borús idő ellenére is azonnal kellemesen érzi magát itt az ember. A mediterrán hangulat, a Magyarországon sajnos csak nyomokban megtalálható reneszánsz rendkívül otthonos, és ez adja meg a kívülről puritán, szabályos négyzet alaprajzú kastély különös értékét, amely már hajdan is kitűnt a magyar várak közül.

„Tiszta környezetben, világos gondolatok” – ez a mottója a tokiói születésű Marie Kondo-nak, aki gyerekkorától a rend szerelmese. Milliós rajongótáborának titka, hogy „túllát a falakon”, és olyan utat formál a rendrakásból, amely követőinek teljes életszemléletére pozitív hatással van. A világsikerű KonMari módszer, ha nem is mindenki számára tökéletes, de több pontja megfontolásra érdemes.

Farsang idején újra előkerülnek az álarcok, megelevenedik az ősi és felszabadító játék, hogy egy kis időre egy másik lény bőrébe bújjunk. Elrejtőzünk, más színeket és formákat öltünk, mint a hétköznapi, megszokott személyiségünk. A maszk mögött akár olyat is megtapasztalhatunk, ami változást hoz az életünkbe. Ebből a szempontból érdemes megkülönböztetnünk az álarcot – ami elfed – a hagyományos maszktól, ami képes feltárni a rejtett lelki tartalmakat és átlényegíteni viselőjét.

Sorozatunkban korábban talán sosem látott, hallott, elfeledett főúri épületek, emlékek, történetek nyomába eredek. Az utóbbi évek kastélyfelújítási programjaiban újjászülető épített örökség és ami mögötte van joggal számíthat az érdeklődő közönség figyelmére. Ezúttal a Balaton és a főváros között, a Mezőföld szélén a dégi Festetics-kastély értékeinek felfedezésére indultam.

Új sorozatunkban ősi eredetű, de modern életünket is átható, egyetemes szimbólumokkal ismerkedhetünk meg. Erőt hordoznak és komplex üzenetet közvetítenek, amelyet akkor bonthatunk ki, ha megtanuljuk a jelentésüket. Megismerve a szimbólumok világát, tudatosabban szűrhetjük a felénk érkező hatásokat, mélyebben megérthetjük a művészi alkotásokat, és megélhetjük saját lelki dimenziónkat, amely maga is ezen a különleges, mára szinte elfeledett nyelven beszél.