Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) olyan volt, mint az orosz matrjoska baba: ha kicsit megvizsgálja az ember és belenéz, feltűnik benne több kisebb baba is.

Vajon mit adhat az égi jelenségek megértéséhez a filozófia és a művészet? Erre a kérdésre keressük a választ a világegyetem rejtélyeit kutató cikkünk második részében. Vajon mit fedezhetünk fel, ha befelé és felfelé fordítjuk a tekintetünket? Találunk-e kapcsolódást a kozmosz és belső univerzumunk között? Mit jelent a végtelen, amely a költők számára olyan otthonos?

A Zamenhof-nap (eszperantóul: Zamenhofa Tago) december 15-én tartott ünnep, amit Lazar Ludwig Zamenhof születése évfordulóján az eszperantó nyelv atyja tiszteletére tartanak. Ez az eszperantó kultúra legelterjedtebb ünnepnapja és egyben az Eszperantó könyv és az Eszperantó kultúra napja is.

„Számunkra Pusztina a világ közepe, ahol a nap minden este leszentül” – hangzott el e szívet melengető kijelentés a győri MCC-ben a pusztinai származású tanítótól, népművelőtől, Nyisztor Ilonától. Az 1980-as évek végétől kibontakozó páratlan hagyományőrző és kulturmissziós tevékenységének kiemelt célja, hogy a helybéli csángó magyar gyermekek anyanyelvükön tudják ismereteiket gyarapítani és készségeiket fejleszteni.

Sorozatunk következő részében egy nehezen megfogható – az öt érzékszerv határát meghaladó – témát közelítünk meg többféle nézőpontból. Bár a rohamosan fejlődő űrtechnológia lehetővé teszi, hogy egyre messzebbre „nézzünk”, és a tudósok hihetetlen, mi mindent képesek megmérni az egyre komolyabb apparátus segítségével, a végtelen felfogásához azonban belső eszközökre is szükségünk lesz. Ezért érdemes a filozófia és a művészet válaszait is meghallgatnunk, amelyek befelé és felfelé fordítják a tekintetünket. A téma terjedelme miatt a cikk két részben olvasható.

Marcus Tullius Cicero igencsak ismert név a történelemben. Ha valakire azt mondják, hogy „nem egy Cicero”, akkor arról azonnal tudjuk, hogy nem túl izgalmas beszéd fog következni...

Tuzson Bence 2023. augusztus 1-től Magyarország igazságügyi minisztere. E feladatkörében először látogatott el Győr városába, az MCC győri képzési központjának meghívására.

A tehetséggondozás aktuális kihívásaival foglalkozott az MCC győri képzési központjának őszi Pedagóguskonferenciája, melynek keretében Győr jelentős oktatási intézményeinek vezetői mutatták be a tehetséggondozás terén általuk tapasztalt problémákat, kihívásokat és a jövőbeli lehetőségeket.

A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulói projektnapon vettek részt, mely során megismerkedhettek az MCC különböző képzési szintjeivel, valamint az egyes programok által nyújtott lehetőségekkel.

Manapság sokat beszélünk az európai ideológiák csatározásairól, ideológiai rendszerek átalakulásáról. Mindenki saját identitása alapján igyekszik besorolni magát az egyik vagy másik társadalmi ideológia soraiba. Konzervatívok és liberálisok, neomarxisták és szélsőjobboldaliak. Fogalmak, melyeket már-már mantraszerűen ismerünk, de sok esetben egyáltalán nem tudjuk történelmi okszerűségüket és ideológiai, politikai-filozófiai tartalmukat. Talán még sosem volt szükség olyan éleslátásra a politikai filozófiák terén, mint manapság.

A világ legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára a sínai Szent Katalin-kolostorban található, ráadásul kéziratainak és kódexeinek száma és értéke miatt a Vatikáni Könyvtár után a második leggazdagabb a Földön.

Mai világunk megannyi háborús konfliktustól és regionális léptékű fegyveres összetűzéstől szenved. 2022 februárjában szomszédunkban kitört az orosz-ukrán háború, mely világméretű energiakrízist és súlyos mértékű háborús inflációt idézett elő.

Az MCC győri képzési központja első ízben szervezett kihelyezett szakmai rendezvényt október 25-én Sopronban, a Szent Orsolya Római Katolikus Gimnáziumban. Az eseményen az orosz-ukrán háború, a hibrid hadviselés és Oroszország nagyhatalmi ambíciói kerültek terítékre.

Franciaország történelme igazi hullámvasút, amely során hol a polgárháború mélységéig, hol európai hegemóniáig jutott. Az ország egyértelműen a 17-19. században ért a legmagasabbra, ehhez az egyik fontos lépés La Rochelle városának elfoglalása volt (a képen). Igaz, a franciáktól…

Kobarid. Karfreit. Caporetto ‒ egy település három nyelven. Caporettói csoda, karfreiti áttörés, XII. isonzói csata – ugyanazon összecsapás három neve. A település az 1917. október végén a környéken lezajló nagy összecsapásról ismert, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

Nem is gondolnánk, hogy egy egyszerű papírlappal milyen varázslatokat tudunk végrehajtani. Nem véletlen, hogy az origamit a papírhajtogatás művészetének is hívják, melynek világnapjait (országonként eltérően) október 24. és november 11. között tartják.

Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye, a 2023-as budapesti Atlétikai Világbajnokság jó időre megismertette hazánk nevét a világ nyilvánosságával. E grandiózus eseményre több mint 400.000 db jegy kelt el, miközben a játékok alatt 1 milliárd ember nézte 195 ország több mint 2.000 sportolóját.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most az amszterdami Rijksmuseum könyvtárát.

Hogy miért kék az ég, vagy inkább miért látjuk kéknek, arra kaphatunk egy tudományos választ a fizikusoktól. Ám Goethe Színtana és a szimbolikus jelentéstartalom további gondolkodásra serkenthet bennünket arról, hogy mi mindent ajándékoz nekünk ez a végtelen nyugalmat árasztó, ugyanakkor belső utakra is hívogató szín.

Az általában cigányasszonyok által művelt kártyajóslás mellett még jócskán akadtak módszerek a jövő kifürkészésére. Avagy valami kevéske pénz vagy élelmiszer megszerzésére azoktól, akik az ilyen „varázslatokra” fogékonyak voltak. Márpedig, amióta ember az ember, azóta jelen van az életében a misztikum és a jövő látásának a vágya is.

Einsteintől 118 éve megtudtuk, hogy relatív. Már okosóránk is van. De hogy mi az idő, az máig fogós kérdés maradt, pedig alapvető világnézeti dilemmáról van szó. Sorozatunk második részében e megfoghatatlan dimenziót vesszük górcső alá, hogy a különböző megközelítések, például az ókori görög mitológia, az indiai júgák tana vagy éppen a norvég szociológus problémafelvetései és Michael Ende meseregénye segítségével kicsit közelebb kerülhessünk titkaihoz.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat.

Lalibela templomvárosa Etiópia legjelentősebb vallási és kulturális értékei közé tartozik, a Világörökség része, 11 hatalmas földalatti sziklatemploma nem egy letűnt örökség helyszíne, hanem egy évszázadokon át aktív zarándokhely.

Baláca egy különleges atmoszférájú hely a Balaton-Felvidéken, ahol kétezer évet ugorhatunk vissza az időben. Az I. és III. század között épült, részben rekonstruált római kori villagazdaság és a romkert a Magyar Nemzeti Múzeum látványos kiállítóhelye, ahol megérezhetünk valamit az ókori civilizáció miliőjéből.

A dualizmus időszakában játszódó játékfilmekből sokszor a pálcás, körmöst adó tanító és a szigorú, zord, teljesítményorientált iskola képe tárul elénk. Ez természetesen része volt az adott időszak oktatási rendszerének, de a kép sokkal árnyaltabb és összetettebb.

Érdemes időnként rákérdezni a mindennapjainkban jelenlévő, már megszokott dolgok okára, eredetére – rácsodálkozni, akár a kisgyerekek –, mert ez tudatosabbá, elmélyültebbé és gazdagabbá teheti életünket, perspektívát (latinul perspiciere, jelentése keresztüllát, átlát), vagyis mélységet és távlatot adhat, akár egy festménynek. Sorozatunkban pedig egy-egy fogalom, szokás múltbéli gyökerét kutatjuk. Fedezzük fel ezúttal a hét napjainak történetét!

A földkerekség legrégebbi könyvtára – legalábbis amiről tudomásunk van – az észak-szíriai Ebla (a mai Tell-Mardíh, Aleppótól délre) városában jött létre Kr. e. 2500-2250 között. A legkorábbi ma is működő bibliotékáról egy következő részben ejtünk szót.

Rábahídvég várát is csak a korabeli forrásokból ismerjük. Hogy pontosan hol lehetett, arról senki sem tud semmit. De ha jobban belegondolunk, nem lehetett messze a Rába itteni hídjától, ahol a falutörténet szerint 600 esztendőn át szedték a hídvámot.

Jé, ez olyan, mintha egy Harry Potter-film díszlete lenne! Akár az is lehetne, de a portói Livraria Lello, mint a neve is mutatja, mégsem egy varázslóképző, hanem a világ legszebbjének kikiáltott könyvesbolt.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Francia Nemzeti Könyvtárat.