Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Október 12-én, az ’A’ kategóriás 36. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje Felméri Cecília Spirál című filmjének. Az Európai Filmdíjas Borbély Alexandra, Bogdan Dumitrache és Kiss Diána Magdolna főszereplésével készült játékfilm országos magyar mozipremierje november 19-én lesz.

Nehéz erről a filmről bármit írni anélkül, hogy ne bántanánk meg valakit. Egy olyan mikrokörnyezetben játszódik, ahol a vallás elég kemény metamorfózison megy keresztül, s ahol úgy tűnik, Krisztust még a földi helytartói is félreértik.

Az Emily Párizsban egy könnyed romantikus vígjátéksorozat, ami a Szex és New Yorkot jegyző Darren Star nevéhez köthető, és jelenleg a Netflix egyik legnézetebb új szériája. Ennél könnyedebb valószínűleg már tényleg nem lehet semmi, arra tökéletes, hogy egy kicsit Párizsba vágyjon az ember, egyben ledarálja egy unalmas hétvégén a tíz részt, és úgy kelljen fel a TV elől, mintha semmi sem történt volna.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával forog a Mrs. Harris Goes to Paris című mozifilm Lesley Manville és Isabelle Huppert főszereplésével. A Hero Squared koprodukciójában készülő alkotás gyártásában mintegy 170 magyar szakember vesz részt.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Az időben és térben ugrálós, ugyanazt a jelenetet több szemszögből is bemutató mozik nagyon félre tudnak menni, de szerencsére ez itt most nem történik meg. Jóféle európai thriller ez bűnesettel, drámával, vágyakkal, félelmekkel, önvizsgálattal.

A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának utolsó éveit dolgozza fel ez a film Willem Dafoe rendkívül szuggesztív, Oscar-jelölést érő alakításában. Gyors ecsetvonások, két szanatórium, egy levágott fül és rengeteg napraforgó.

A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte a velencei televíziós fesztivál (Venice TV Awards) Arany Oroszlán díját az előadóművészeti filmek kategóriájában.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Néha nem új életet kell álmodni magunknak, hanem egyenesen azért kell álmodni, hogy ténylegesen lehessen egy életünk. Amerikánál praktikusabb célpont pedig az 1950-es évek szigetországában nem igazán kínálkozhatott egy fiatal lány számára. S hogy a Brooklyn valódi Élete annak fény- és ál-árnyoldalaival együtt nagyjából működik is a vásznon/képernyőn, annak a kulcsa – a hálátlanságnak köszönhetően – egyedül Saoirse Ronan.

Kilépni egy kapcsolatból közel sem olyan egyszerű dolog. Rengeteg érzés és gondolat kavarog ilyenkor az emberben, ami egészen különlegesen tud megmutatkozni a filmvásznon. Charlie Kaufman ennek ábrázolásához továbbra is nagyon ért, ezt a filmet vagy nagyon fogod szeretni vagy nagyon utálod majd, nem nagyon van köztes állapot.

Elkezdték Deák Kristóf rendező, Az unoka című első nagyjátékfilmjének a forgatását Budapesten. Deák magyar alkotóként elsőként, a Mindenki című produkciójáért nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat. Az unoka rögzítése 40 napot vesz igénybe, producere Zákonyi S. Tamás, aki a BÚÉK! és a Szabadság, szerelem című nagy sikerű filmeket is jegyzi.

„Ma premier! A kék bálvány! Az első Magyarországon készült nagy magyar hangos beszélőfilm! Beregi Oszkár, Jávor, Gőzön, Pethes, Makláry, Peti, Sárossy, Radó-Rédey Nelli, Fekete!” ‒ hirdette Az Est 1931. szeptember 25-én. Ez a nap korszakalkotó dátum a magyar filmtörténetben: bemutatták az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt.

Nehéz elképzelni, hogy közel a nyolcvanhoz, mindenféle időskori problémával elhalmozva, a barátokat és közeli hozzátartozókat túlélve, egzisztenciális válságba csöppenve miként lehet fenntartani az érdeklődést a hosszú élet iránt? Michael Douglas és Alan Arkin jutalomjátékából kiderül, hogy csakis egyetlen módszer van erre: a szarkazmus!

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Velence, Torontó és Zürich után végre itthon is láthatjuk a Szerdai gyerek rendezőjének második nagyjátékfilmjét. Horvát Lili úgy boncolgatja a szerelem mélylélektanát, mint főszereplője az emberi agyakat.

Palm Springs (és ezt most a Wikipédiából kopipésztelem) egy sivatagi város Kaliforniában, Riverside megyében. Los Angelestől keletre, körülbelül 177 km-re fekszik, San Diegótól pedig 225 km-re északkeleti irányban. A 2007-es népszámlálás 47.906 lakosról számolt be. A golf, úszás, tenisz, a lovaglás és a közeli sivatag, valamint a hegyvidék adta kirándulási lehetőségek fontos formáját képezik a kikapcsolódásnak.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Stephen King 2018-as regénye meglepő gyorsasággal költözött a televízióra egy 10 részes HBO sorozat keretében. A brutális bűncselekmény felderítése feladja a leckét a sokat látott nyomozónak, mert az elkövetéssel gyanúsított személy ugyanabban az időben egy másik helyen is felbukkant. Lassú, komor sztori, mely inkább elgondolkodtató, mintsem ijesztő, újfent bizonyítva, hogy a horror egy nagyon változatos, sokrétű műfaj megannyi lehetőséggel.

Egy Nolan-filmet mindig nagy várakozások előznek meg, az idén kialakult helyzet pedig csak olaj volt a tűzre. Ezért aztán különösen ki voltunk már éhezve egy olyan filmélményre, amilyennek a Tenet mutatta magát, de hogy jól is lakunk-e vele, esetleg kérünk-e repetát, vagy netán a „séf” nem a mi ízlésünkre főzött, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Nolan bizonyára megnyalta mind a tíz ujját, mi meg emészthetjük a látottakat. Mind pozitív, mind negatív értelemben.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Az HBO sorozatának főszereplője Perry Mason, aki az első világháború lövészárkaiban átélt borzalmak után Los Angeles-i ügyvédként még több emberi gyarlósággal szembesül. Fordulatokban gazdag cselekmény, szenvtelen erőszak, a Nagy Depresszió nyomasztó megidézése és egy félelmetesen jó Matthew Rhys.

Adott a Dedalus című francia krimi-trilógia, ami az első könyv óta bestseller. Az utolsó része nemrég készült el, és a kiadó úgy döntött, az összes olyan országban egyszerre adja ki a befejező kötetet, ahol a legjobban fogytak a korábbi részek. Éppen ezért fognak kilenc műfordítót (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Kína, Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Oroszország fordítóit), és egy szuperbiztos luxusbunkerbe zárják őket, hogy semmi se szivároghasson ki.

Már dolgoznak azon, hogy 4K-s felbontásban nézhessük meg az első magyar színes kisfilmet, amit Zombori Vilmos az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszuson, Budapesten forgatott. A sokáig elveszettnek hitt celluloid alapú alkotást éppen sérülékenysége miatt csak lassan, nagy óvatossággal lehet digitalizálni.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Van nekünk az a fogalmunk, hogy közönségfilm. Csak jelen pillanatban a közönség az, aminek híján van a mozi. Szerencsére a csupán másfél hónappal eltolt Pesti balhé egy világjárványt kihagyó párhuzamos univerzumban se jutna tömegesen a „messze kerüld el!” ajánlások sorsára. Jó tűzoltó lehet, de lesz is?