Az egyik, Hollywoodban keringő mondás szerint a filmvárosban nem írnak jó szerepeket 40 feletti színésznőknek. Annál is örvendetesebb látni, hogy e sorok írójának egykori, nagy szívszerelme, Diane Lane, aki a kilencvenes években, a kétezresek elején virágzott legszebben, most, ötvenes nagymamaként játszhatta el egyik legjobb karakterét.

2021. április 30-án ünnepeljük a 120. évfordulóját annak, hogy elkészült az első megrendezett magyar film, A táncz. Azóta minden időszakban sok kiemelkedő tehetség alkotott, akik hazai vagy nemzetközi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet. Az alkotók és a filmek tiszteletére a Nemzeti Filmintézet színes programsorozatot indít.

A Himnusz regényes története címmel készült dokumentumfilm a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében. A 30 perces alkotás animációk, videóbejátszások segítségével tárja a közönség elé a Himnusz történetét.

Az izgalmasabb életre vágyó három fiatal egy kiüresedett Tokióban találja magát, ahol esténként az életben maradásért kell versenybe szállniuk. Vajon ki állhat a többiek rejtélyes eltűnése mögött, és létezik-e a „part”, amely emlékeztet a régi világra és ahol mindenki biztonságban van? Az Alice Határországban izgalmas és látványos képregényfeldolgozás, mely a klasszikus művet alapul véve tart görbe tükröt a japán társadalom elé.

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztivál elsőfilmes versenyében lesz Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjének a világpremierje. A Filmproducerek Nemzetközi Szövetsége (FIAPF) által A-kategóriásként elismert indiai filmfesztivált a koronavírus járvány miatt a szokásos novemberi időpont helyett ezúttal január 16-24. között rendezik meg.

Egy gyermek elvesztése a legfájdalmasabb dolog a szülők életében, ezt dolgozza fel Mundruczó Kornél első angol nyelvű filmje. Lassan, többnyire csendben teszi a dolgát, miközben megráz és megvisel. Talán mintha maga is azt sugallná, arra született, hogy fesztiválokon ríkassa meg a szigorú zsűrit, de ez kifejezetten jól működik a tévé előtt is.

Egy törtető miniszter mindennapjaiba enged bepillantást a 4 részes minisorozat, melyben Peter Laurence testesíti meg mindazt, amiért egyszerre szeretjük és gyűlöljük azokat, akik politikára adják a fejüket. Hugh Laurie tökéletes választás, ahogy ezt a hús-vér karaktert, az esendő és rendkívül megosztó közszolgát megformázza. Bár a történet fiktív, mégis ijesztően valós képet fest napjaink Nagy-Britanniájának politikai csatározásairól.

A magányos tudós a Föld egyetlen élhető pontján, a sarkvidéken (he-he) próbálja meg felvenni a kapcsolatot egy sokéves küldetésből visszatérő űrhajóval, mondanivalójának lényege, inkább forduljanak vissza. George Clooney egy sokak által dicsért könyvből csinált filmet, de a saját gondolataiba temetkezve nem élt ennek előnyeivel.

2020. december 11-én, 59 éves korában meghalt a kétezres évek egyik legmeghatározóbb ázsiai filmrendezője, Kim Ki-duk. A dél-koreai „mester” munkásságát egyéni és sokszor „nyers” látásmód és kivitelezés jellemezte, filmjei rendszeresen sikerrel szerepeltek fesztiválokon. Sorozatomban négy – Magyarországon talán kevésbé ismert – alkotásával emlékezem rá.

1972. január 6-án mutatták be Magyarországon a Szelíd motorosok című filmet. Eredeti, amerikai premierje idején, 1969. július 14-én már több mint egy évtizede tartott a vietnámi háború, melyben az Egyesült Államok az 1960-as létszámnövelést követően, 1965-től vállalt komolyabb szerepet. Havonta több ezer sorköteles fiatalt vonultattak be.

A németországi Stuttgartból (el)származo(tt) író-rendező Roland Emmerich-et nem úgy ismerte (meg) Hollywood, mint a történelmi témák nagy és hiteles kalandorát. Inkább a fiktív és látványos, esetleg szélsőséges utópiák megjelenítőjét, aki realitásérzékünket sutba vágva, fáradt agytekervényeinket pihentetendő használ fel bennünket az anyagi bevételek elérése érdekében.

Egy alkoholproblémákkal küzdő légikísérő csúnya ügybe keveredik, és egyáltalán nem biztos, hogy élve kikerül belőle. Az Agymenők Penny-jével készült sorozat egyszerre véres és vicces, miközben a cselekmény a valóság és a főszereplő képzelete között ingázik. A légikísérő az egyik első olyan produkció, melynek márciusban kényszerűen leállított forgatását szigorú biztonsági intézkedések betartása mellett folytat(hat)ták augusztusban. Az első évad novemberi megjelenésével szinte egy időben a másodikat is berendelték.

James Foley (A sötét ötven árnyalata, A szabadság ötven árnyalata) rendezi az 1986-os izlandi szovjet-amerikai csúcstalálkozóról szóló, 2012 óta tervezett filmet, amelyben az eredeti terveknek megfelelően Christoph Waltz alakítja Mihail Gorbacsov szovjet, Michael Douglas pedig Ronald Reagan amerikai elnököt – értesült a Deadline.com amerikai filmes szakportál.

Két lady, a Vas- és Diana uralják A Korona 4. évadát, amely zömében a 80-as években játszódik popkulturális utalásokkal, Falkland-szigetekkel és némi apartheiddel megspékelve. A színvonal töretlen, a szórakozás és a díjeső garantált.

Van abban valami sorsszerű, hogy eddig úgy tűnik, a Mank pontosan azt az utat járja be, amit az Aranypolgár 80 éve már megtett: a maga idejében a közönség nem rajongott érte, a szakma annál inkább. Nagyjából ez érezhető a Mank kapcsán is. De ne szaladjunk ennyire előre.

A film feltalálása hatalmas előrelépés az emberiség történelmében: a Lumière testvéreket a filmművészet és -gyártás úttörőjeként tartják számon. 1895. december 28-án a párizsi Grand Caféban megtörtént a világ első, nyilvános filmvetítése, és ezzel új korszak nyílt a képi ábrázolásban.

Ha már unod Kevint és az arcszeszes sikolyt, vagy a falra mászol a mosolygós, fahéjillatú családi összeborulásoktól – kivéve persze Clark Griswold Eddie bácsival megerősített karácsonyi vakációját! –, akkor neked rendhagyó szentestére van szükséged! Piázz a tapló télapóval, kergess pucér öreg fószerokat a Rare Exports finn vadonjában, vagy látogass el a Nakatomi toronyházba, a filmtörténet legkarácsonyibb bulijába! Vagy segíts a ráncos, kövér Christopher Crinkle-nek rendbekapni patinás, de halódófélben lévő családi vállalkozását!

2020. december 11-én, 59 éves korában meghalt a kétezres évek egyik legmeghatározóbb ázsiai filmrendezője, Kim Ki-duk. A dél-koreai „mester” munkásságát egyéni és sokszor „nyers” látásmód és kivitelezés jellemezte, filmjei rendszeresen sikerrel szerepeltek fesztiválokon. Sorozatomban négy – Magyarországon talán kevésbé ismert – alkotásával emlékezem rá.

Úgy tűnik, évről évre korábban kell karácsonyra hangolódnunk, a boltok már októberben betlehemi designban fuldokolnak, mi meg lassan úgy várjuk az ünnepeket, mint Ebenezer Scrooge, aki szerint ez is csak „humbug”. Ehhez a rossz szokáshoz igazodva egy olyan kevesek által ismert, téli estén bekuckózós sorozatot ajánlok, ami számomra a BBC megannyi ékköve közt is kicsit fényesebben ragyog a többinél.

1934 nyarán, a gazdasági világválság okozta mélyponton forgatták a Gaál Béla rendezte Meseautót, amelyet aztán az év december 14-én mutattak be Budapest legelőkelőbb filmszínházában, a Fórumban. Azonnal hangos siker lett, hetekig le sem vették a műsorról. A Meseautó egy új filmtörténeti korszakot nyitott meg Magyarországon.

A Marvel-univerzum izgalmas és szórakoztató darabjai mellett Anthony és Joe Russo izgalmas és szórakoztató Netflix tartalmakért is felelősek. A Moszul ostroma, ha nem is szuperhősökről, de hősies hús-vér emberekről, a jó és a rossz harcáról szól.

A Hatalmas kis hazugságok kitalálója látszólag ugyanazt akarja eladni nekünk, de aztán mégsem. A csúnya gyilkosság számos kérdést felvet, a legfontosabb talán az, hogy a gazdagok tényleg mindig megússzák?

Mindig is tudtuk, hogy a világ legszimpatikusabb és legszerethetőbb embere Mr. Hanks, A Szomszédember, aki mindenkivel kedves, mindig van egy jó, tanító bölcsessége, és akire soha, de tényleg soha semmi rossz nem mondható. De mi van akkor, ha mindez túl szép, túl hihetetlen, és valami mégis megbújik a selymes, nyugodt hang és a piros kardigán mögött…?

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

A gyilkosok lelkivilágában elmerülő sorozatok közül a Dexter az egyik leghíresebb. A pszichopata éjszakai igazságosztó története 10 évvel ezelőtt ért véget, és egészen 2018-ig kellett várni, hogy a helyén keletkezett űrt betöltsék. Ám míg Dexter esetében pontosan tudtuk, hogy a gyilkolási kényszerét csak enyhíteni lehet, megszüntetni nem, addig a Barry esetében jobban szurkolhatunk a főhős felemelkedésének. Miközben rengeteget nevetünk.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Az ötvenes-hatvanas években nőként helytállni a sakk világában nem volt egy sétagalopp, pláne, ha valaki hajlamos az önpusztításra. Jó kis sorozat érkezett a Netflixre, főszereplője, Anya Taylor-Joy nagyot megy, és a puszta pillantásával elvarázsol mindenkit.

„Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából.” (George Orwell) Azt hiszem, a XXI. század pestise a magány. Van egy hátborzongató kép Goya fekete festmények korszakából, a Szaturnusz felfalja gyermekét, melyet egy római mítosz ihletett: az Isten egyszer azt a jóslatot kapta, hogy hatalmát egyik gyermeke dönti majd meg, ezért sorra felfalta őket, nehogy valóra váljon a jövendölés. Szaturnusz most a Szilícium-völgyből figyel, követ, manipulál, és nagyon éhes.

Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amelyben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film – talán nem is olyan rövid – történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig.

Avagy sosem nyerő egy szektaszerű közösségbe kívülállóként menni, miközben el vagy zárva a külvilágtól. És hogy mi is A harmadik nap? Horrorfilm, családi dráma, misztikum és egy sziget tele őrültekkel.