Little G Weevilre szélesebb körben akkor figyelt fel a hazai közönség, amikor 2013-ban szóló/duó kategóriában magyar bluesgitárosként megnyerte az évente megrendezett International Blues Challenge versenyét Memphisben. Azóta megjelentetett négy albumot – a legutóbbit néhány hete Back in Alabama címmel –, bejárta Európát és Észak-Amerikát egyaránt, sőt, egy évad erejéig az X-Faktor mentoraként is feltűnt. Tizennégy év után néhány hete hazaköltözött, tervei szerint ezúttal végleg. A Lángoló Gitárok interjúja kettős apropóból készült, így nem meglepő, hogy nem csak a bluesról és az új lemezről beszélgettek vele, de olyan témákról is, mint a magyarságtudat, az előítéletek és a múltunk ismeretének fontossága.

Szép lassan majd mindenhol előadja – hol a legendás Nyerssel, hol uptodate zenekarával, a Belmondoval – legkedvesebb dalait az idén 50 éves Czutor Zoltán, a magyar popszíntér meghatározó, nagyszájú, őszinte és mindenről véleményt is alkotó zenésze. A Lángoló Gitárok mélyinterjújában hitről, Amerikáról, piti rosszindulatról, karrierről és továbblépésről is beszélgetett vele. Azt mondja, hogy a mai popiparban már semmi vonzót nem talál, pedig – tette hozzá gyorsan – eléggé keresi.

Ez a hibátlanul megszerkesztett Aerosmith-válogatás meggyőzően bizonyítja, miért rajonganak több millióan a világon a 49 éves rockbandáért. Nincs a lemezen új dal, se ritka koncertcsemege, nincsen valahonnan előkapart, eddig még kiadatlan demofelvétel, mégis megérdemli a figyelmet, hiszen minden nagy siker és kedvenc szerepel rajta (szám szerint 16), s a dalok sorrendje is parádés – ritka az ilyen elképesztően jó best of album.

A tavalyi év végén egy egészen különleges szólólemezzel jelentkezett Ziskó Olivér, aki magát elsősorban dobosként aposztrofálja, és akinek játékát a magyar underground ismerői számos zenekarban hallhatták már. A csodaszarvas legendáján alapuló, teljes egészében instrumentális szerzeményeket rejtő Wondrous Stag nemcsak a rajta hallható rock, folk, fúziós jazz és dark wave elemeket egyaránt ötvöző zene miatt különleges, hanem abban a tekintetben is, hogy az album egy színpadi tűzzsonglőr produkció kísérőzenéje. A Lángoló Gitárok ennek apropóján beszélgetett vele.

Azt már a három évvel ezelőtt megjelent Yesterday-videó kapcsán tudni lehetett, hogy a Black Eyed Peas eltávolodik az Elephunk lemezzel és Fergie csatlakozásával megkezdett popba hajló, listákat megcélzó irányvonaltól, és visszatér hip-hop gyökereihez. A Masters of the Sun Vol.1. albumon alkalmazott recept lényegében ugyanaz, mint amit a lemezboltban játszódó, kreatív videóban már hallhattunk: klasszikus hip-hop groove-ok, ismert hangminták megcsavarva, az aktuális soundra fazonírozva, modern dalszerkezetbe préselve.

2006 márciusában mutatták be a Budapesti Operettszínházban Jávori Ferenc Fegya Menyasszonytánc című klezmer-musicaljét. A mű sikerét mutatja, hogy azóta is a színház repertoárján szerepel a darab. A klezmer-musical szövegét Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve alapján Kállai István és Böhm György, a dalszövegeket Miklós Tibor írta.

A számos tantermi-nevelési színdarab színrevitele, a klasszikus írók műveinek feldolgozásai után az erre az előadásra két fővel kiegészült RÉV Színház társulata új oldaláról mutatkozik meg legújabb bemutatójukban, amelyet 146 nap címmel január 20. óta játszanak Győrben a Rómer Ház pincéjében. A színmű alapjául a cseh író-rendező Petr Zelenka (1967-) a Samotaři (Magányosok) című filmhez írt forgatókönyve szolgált, a dramaturg Tóth „TóGa” Gábor volt.

A remény évadaként hirdetik meg a Soproni Petőfi Színház 2019/2020-as szezonját, amelynek első bemutatója októberben Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettje lesz – hangzott el a leghűségesebb városban tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc Kulturális Központban.

A KL Színház és a Vaskakas Bábszínház közös produkciójában volt látható 2019. január 18-án este 7 órakor Markó-Valentyik Anna szólóelőadása Alaine – Ideje a meghalásnak címmel egy különleges művészi formációban, amely ötvözi a drámai színházat, a táncművészetet és a bábos műfajt.

A Bohém rapszódiát, mely Freddie Mercury életét dolgozza fel, s mely most kapott Golden Globe-díjat, nemrég láthattuk a mozikban. A film 1985-ben, a híres wimbledoni Live Aid koncerttel zárul, melyet a Queen pályafutásának csúcspontjaként tartanak számon. De még ezután is alkottak nagyszerű zenéket, melyre jó példa az Innuendo című lemez.

December elején, mindössze néhány hónappal a Lassú vonat után dupla albumot jelentetett meg Hobo. A huszonhét dalt tartalmazó, száz perc feletti játékidejű Hé, Magyar Joe! az utóbbi idők egyik legfajsúlyosabb hazai anyaga, mely garantáltan méltó a Vadászathoz vagy a Circus Hungaricushoz hasonlóan összefüggő történetet elmesélő lemezeket kedvelő közönség figyelmére.

2018 szeptembere óta látható Győrben Henri Charriére Pillangó című önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült monodráma a RÉV Színház előadásában. A színrevitel három társulat koprodukciójában valósult meg: a regényből Szivák-Tóth Viktor (KB35 Inárcs) dramaturgiai munkájának köszönhetően született meg a szöveg, Tárnoki Márk (FAQ Színház) rendezte az előadást, és Balla Richie (RÉV Színház) bújik időről időre Pillangó bőrébe.

Néhány hete jelent meg a Marlboro Man friss albuma Egyre lejjebb címmel. A Lángoló Gitárok az új lemez kapcsán a kultikus magyar alternatív rockzenekar frontemberével, Gerdesits Faszival beszélgetett. A magyar könnyűzenei színtér egyik legfoglalkoztatottabb dobosa ebben a formációban elsősorban énekesként és szövegíróként tevékenykedik, nála avatottabb személyt tehát nem is kérdezhettek volna az ironikus, gunyoros szövegű, a hétköznapok valóságára szókimondó stílusban reagáló dalokról.

A Rebecca musical alapjául szolgáló azonos című regényt Daphne du Maurier írta, akinek műve 1938-ban jelent meg először nyomtatásban, napjainkig tartó nagy sikert aratva. A Magyarországon A Manderley-ház asszonya címen ismert alkotás számos filmes és színpadi feldolgozás után nem kerülhette el a sorsát: a Lévay Szilveszter (zene) és Michael Kunze (szöveg) szerzőpáros musicaljének világpremierje 2006 szeptemberében volt Bécsben.

A minap volt 70, de nem nagyon érdekelte a születésnapja. Aznap kiültek a kertbe a barátaival, és ahogy meséli, „elvoltak”. Október elején adott pár telt házas koncertet az Arénában, de erről sem beszélgettünk. Presser Gábor azonban a Lángoló Gitárok interjújában szokatlan nyíltsággal vallott gyerekkorról, az első dalokról, mentorságról és a skatulyák értelmetlenségéről, „fekete” és „fehér” zenéről, zenei idézetről, lopásról, lassúságról és a Jóistenről.

Mondhatni rövid ideje, 4 éve dolgozok táncdramaturgként, eddig 14 táncelőadás létrehozásában működtem együtt összesen 3 koreográfussal és ugyancsak 3 társulattal. Ezalatt az idő alatt szerzett tapasztalataimat szeretném most összegezni néhány olyan előadás létrejöttének bemutatásán keresztül, amelyek mentén össze tudom foglalni a táncdramaturgi munka lehetőségeit és néhány területét.

Ugyan megmosolygom az olyan vélekedéseket, hogy bármilyen a zenekar, csak ezzel vagy azzal volt az igazi, nem tudtam nem örülni annak, amikor év elején visszatért a Sodom soraiba Frank Blackfire, anyakönyvezett nevén Frank Gosdzik.

A filmművészet kezdetétől a zene elválaszthatatlan kelléke a filmeknek, egyrészt mivel már a némafilmeket is zenei kísérettel játszották a mozikban, másrészt a hangosfilmek megjelenésekor a zene végképp a filmművészet szerves részévé vált azáltal, hogy többek között képes a film hangulatát lefesteni, a szereplők érzelmeit közvetíteni.

Sokszor megtalál a kérdés: mit is csinál pontosan egy táncdramaturg, mi a feladata egy táncelőadás létrehozásában? Ezek a dilemmák ihlették a következő tanulmányt is, melyben szeretnék rövid betekintést adni a dramaturgia elméleti és a dramaturg státusz gyakorlati diskurzusára és kialakulásuk történetére.

A Magashegyi Underground december 2-án tartotta évzáró szimfonikus koncertjét Budapesten, a Kongresszusi Központban. Bár a zenekar nem először csinál ilyesmit, a koncertnek különleges apropója is volt, hiszen ezúttal a költészet világát emelték át a komolyzenei hangszerelésű dalokba, így az este folyamán többek között megszólaltak azok a friss szerzemények is, melyeket Tóth Krisztina verseire komponáltak. Az esemény előtt a Lángoló Gitárok Bocskor Bíborka énekesnővel beszélgetett.

Egy egész éven át tartó eseménysorozattal ünnepli fennállása 50. évfordulóját a Kaláka együttes. A jövő novemberig tartó időszakban lesznek magyar fellépések és fesztiválok, külföldi turnék és új lemez is, a záróesemény jövő novemberben egy dupla Müpa-koncert.

A Győri Filharmonikus Zenekar az idén ünnepli hivatalossá válásának 50., jövőre pedig alapításának 125. évfordulóját. Nem véletlen, hogy az új évadot ünnepi hangulat lengi körül, amelynek mottója Tradíció és innováció. Ennek értelmezését Fűke Géza, a zenekar igazgatója ecsetelte a keddi évadnyitó sajtótájékoztatón. Az új szezon bemutatásán túl jubileumi koncertekről, az együttes újonnan megjelent CD-jéről, és a Győrben rendezendő 8. Európai Klarinétfesztiválról is szó esett.