Girl with Balloon

A Girl with Balloon szimpla, ugyanakkor zseniális graffiti rajzocskája 2002-ben született meg Londonban, a Temze déli partján húzódó South Bank kerületben, a Waterloo Bridge alatti falra stencilezve. (Egy másik változat nagyjából ugyanebben az időben jelent meg a kelet-londoni Shoreditch művésznegyedben egy üzlet falán.) És bár a gyakorlatilag azóta is „homályban” (erről később) tevékenykedő művész, Banksy alkotása nem sokáig maradhatott a helyén/helyein (mindkettőt eltávolították), a „remény” örök életre kelt…

Miféle rajz is (volt) ez? A stenciles technikával készített Girl with Balloon feltűnő egyszerűséggel és nyers közvetlenséggel ábrázol fekete-fehérben egy kislányt, akinek a haját és ruháját fújja a szél, és aki egy madzaggal átkötött, élénkvörös, szív alakú léggömb felé nyúl. Banksy legtöbb művéhez hasonlóan ez a kép is kétértelmű: a szemlélőre van bízva, hogy a lány vajon azért nyújtja-e a kezét, hogy elkapja a lufit, vagy inkább kiengedte az ujjai közül, és szorongva nézi, ahogyan a feledés homályába merül. Mindez akár a gyermekkor és az ártatlanság elkerülhetetlen elvesztésének metaforájaként is értelmezhető. A piros léggömb – a rajz egyetlen színfoltja – a gyermekkor és a szabadság archetipikus szimbólumaként több, mint egy egyszerű gyermekjáték, annak törékenységét idézi, amit képvisel: az ártatlanságot, az álmokat, a reményt és a szeretetet.

Banksy egyetlen nyomot hagyott a rajz értelmezéséhez (vagy jelentéséhez), a kislány alakjától jobbra, a hídra vezető lépcső kőkorlátjára a „THERE IS ALWAYS HOPE” (Mindig van remény) feliratot véste. Akárhogyan is (a kislány nyúl a lufi felé vagy elengedi azt), a művész azt üzeni a befogadónak, hogy ragaszkodjon a reményhez, még akkor is, ha az elérhetetlennek tűnik. És a remény tovább is élt, kiszélesedve az egész világra. Két évvel később, 2004‒2005-ben nyomatok sorozata jelent meg a Lány léggömbbel tematikában: először csupán mindössze 150 aláírt és 600 aláírás nélküli kiadás, később pedig különféle vászonkiadások és eredeti példányok készültek különböző hordozókra. Hogy demonstráljuk a Girl with Balloon-koncepció művészettörténeti ikonszereppé válását, elég annyit elmondani, hogy az eredetileg készült aláírt nyomatok darabját akkor még mindössze 150 fontért kínálta Banksy, ma azonban már rendszeresen hat számjegyű összegekért kelnek el. Amúgy öt színváltozat létezik a rajzokból: a legelterjedtebb természetesen a piros léggömb, de a művész készített lila, kék, rózsaszín és arany színűeket is.

A Lány léggömbbel cafatokban – Love is in the Bin

Banksy-hez és a Girl with Balloon-hoz kapcsolódik a világ első műalkotása is, amelyet élőben hoztak létre egy aukción. 2018. október 5-én a rajz 2006-os bekeretezett másolatát a Sotheby’s, a világ egyik legnagyobb képző- és díszítőművészeti, ékszer- és gyűjteményes brókervállalata rekordmagas áron, 1 millió 42 ezer angol font kikiáltási áron bocsátotta árverésre. Pillanatokkal a záró licit után aztán a Lány léggömbbel – egy a kép keretébe épített rejtett mechanikus papíraprítónak köszönhetően – elkezdett önmegsemmisülni. A művelet – amelyről a Sotheby’s sem tudott – egészen a kislány fejéig tartott, ott megállt a szerkezet. Ha mérni lehetett volna a döbbenetet, meglehetősen magas eredmény születik… (Banksy később kiadott egy videót az iratmegsemmisítésről és arról, hogyan szerelték be a keretbe arra az esetre, ha a kép aukcióra kerülne.) A licitet végül megnyerő mindenesetre úgy döntött, hogy lebonyolítja a vásárlást. A részben felaprított mű új címet kapott, megszületett a Love is in the Bin, amelyet a Pest Control hitelesített is. És aztán ez az alkotás lett a valaha aukción eladott legdrágább Banksy mű, amikor 2021. október 14-én, szintén a Sotheby’s-nél elképesztő 18 millió 582 ezer fontért (ma 8 milliárd 975 millió forint) kelt el.

Banksy

De kicsoda is Banksy? (Elvileg) egy brit graffitiművész, politikai aktivista, festő és filmrendező, akinek a személyazonossága jórészt ismeretlen – több hipotézis is létezik, pontosan ki áll az álnév mögött. Az 1990-es évek óta aktív szatirikus street art és felforgató epigrammái a sötét humort ötvözik a jellegzetes sablonos technikával kivitelezett graffitikkel. Politikai és társadalmi mondanivalójú művészi kommentárjai a világ különböző városainak utcáit, falait, hídjait díszítik. 3D ihlette munkássága a bristoli underground szcénából nőtte ki magát, ahol művészek és zenészek dolgoztak együtt. Alkotásainak nagy része „átmeneti művészetnek” minősíthető. Műveinek egy részét hivatalosan, nem nyilvánosan értékesítik az általa létrehozott Pest Control nevű ügynökségen keresztül.

(Ál)neve a mozgókép területén is ismert. Első filmje, az Exit Through the Gift Shop (Kijárat az ajándékbolton át) „a világ első street art katasztrófafilmjeként” debütált a 2010-es Sundance Filmfesztiválon, majd a Berlinálén is levetítették. A közönségnek szánt videóüzenetben (elváltoztatott hangon és arctalanul) arról beszélt, hogy „az volt a célja, hogy olyan filmet készítsen, amely akkorát lendíthet a graffiti ügyén, mint A karate kölyök a harcművészetekén”. Azóta is tart a vita arról, hogy a film vajon valós szereplők valós cselekedeteit ábrázolja-e, mindenesetre 2011 januárjában Oscar-díjra jelölték a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

Szilvási Krisztián

Forrás: Wikipédia, banksyexplained.com 1, banksyexplained.com 2, myartbroker.com

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)
9. rész: Hugo Lomas (Sfhir): The Golden Legend (Guarda, Portugália)
10. rész: Gillie and Marc: Dogman and Rabbitwoman with Coffee (London, Anglia)
11. rész: Karabo Poppy Moletsane: Soweto Towers (Soweto, Dél-Afrika)
12. rész: Pacita Abad: Alkaff Bridge (Szingapúr)
13. rész: Odeith: Carlos Paredes és Amália Rodrigues (Amadora, Portugália)
14. rész: Barry Flanagan: Hare in O'Connell Street (Dublin, Írország)
15. rész: Okuda San Miguel: The New Mona Lisa (Párizs, Franciaország)
16. rész: Tommy Weisbecker Haus Murals (Berlin, Németország)
17. rész: Astro – BUMP Festival (Calgary, Kanada)
18. rész: Batist Vermeulen: Nello en Patrasche (Antwerpen, Belgium)
19. rész: Slim Safont: Punishment (Aberdeen, Skócia)
20. rész: Costas Varotsos: Dromeas – The Runner (Athén, Görögország)
21. rész: Wild Drawing (WD): Flirting 2021 (Ura Vajgurore, Albánia)
22. rész: Annex Burgos: Las Musas – A múzsák (San Juan, Puerto Rico)
23. rész: Jan Is De Man: Könyvespolc házfalon (Utrecht, Hollandia)
24. rész: Tambo Art: A rizs hántolatlan művészete (Inakadate, Japán)
25. rész: Blu: Puppet Soldiers (Varsó, Lengyelország)
26. rész: Jaume Plensa: Carmela (Barcelona, Spanyolország)