A Grammy- és Brit Award-díjas Joss Stone 2012-ben jelentette meg hatodik nagylemezét, a The Soul Sessions Volume 2-őt. Az angol énekesnő számára óriási áttörést hozó, 2003-as The Soul Sessions több mint 5 millió példányban kelt el világszerte, a Billboard 200-as listáján pedig a 39. helyet szerezte meg, úgyhogy a majd 10 évvel későbbi folytatás hasonló minőségi durranásnak ígérkezett.

Megjelent a Taboo – Studio Sessions című lemez, amely a Kuala Lumpurban felnőtt énekesnő, Saya Noé első EP-jének, a 2019-ben megjelent Taboo-nak a különös verziója. A Lángoló Gitárok beszélgetett az énekes-szerzővel „mindenről” és „semmiről”, na meg arról, hogy mennyire szereti a spontán helyzeteket, például amikor összedobja kreativitását egy vadidegennel, vagy amikor elhívja az unokatestvérét és édesanyját, hogy vele zenéljenek.

Az ember, aki hatvanvalahány éve érzi meg előre a politikai-kulturális földcsuszamlásokat, pedig nem szeizmográf. Inkább egy zenei hatásokból turkáló, költészetből tetriszező, kiszámíthatatlanul nyilatkozgató, beskatulyázhatatlan, hangoskodó 79 éves. Igen, Bob Dylanről van szó, akinek új lemezét a Lángoló Gitárok azonnal meghallgatta, és el van tőle ájulva.

Az 1968 augusztusában, Toronto mellett alakult, és pontosan fél évszázadig aktív, Rush névre hallgató kanadai rockegyüttes utolsó albumának megjelenésekor három tagból állt: a basszgitáros, billentyűs és énekes Geddy Lee-ből; a gitáros és háttérénekes Alex Lifesonból; valamint a dobos, ütőhangszeres és dalszövegíró Neil Peartből. (1974-ig a banda tagja volt John Rutsey dobos, ám egészségügyi okok miatt távozni kényszerült, az ő helyét vette át Neil Peart.)

Nem valószínű, hogy az R&B és a hip-hop rajongóinak túlzottan be kellene mutatni Chris Brownt: az új generáció (1989. május 5.) amerikai rappere az idők (azaz a jelen) elvárásainak megfelelően dalszerző, táncos és színész is egyben. A virginiai Tappahannockban született Brown kiskorától kezdve tanult énekelni és táncolni, egy templomi kórus tagja is volt, és számos helyi tehetségkutatón indult.

A 19. század egyik legszebb uralkodónéjának tartott Elisabeth osztrák császárnét és magyar királynét az egész világon komoly kultusz övezte és övezi. Brigitte Hamann, a neves osztrák történész, Erzsébet életrajzírója így fogalmazott a császárnéról: „hiperszenzibilis, a halálvágy szüntelen kísértésében élő nő volt, akiben mintha a századvég művészetének jellegzetes figurái öltöttek volna testet, ám intelligenciája, emancipált életvitele, tehetsége és szkepszise már egy modern asszonyé, és így szinte predesztinálva van arra, hogy a művészek újra és újra felfedezzék.”

„A lenyűgöző szépségű, szertelen életmódot folytató”, tragikus körülmények közepette nagyon fiatalon életét vesztő, elképesztően tehetséges és zseniális énekesnő Maria Malibran vitathatatlanul az operajátszás történetének első dívája, azaz ünnepelt női sztárja, nemzetközi híressége volt.

Sorozatunk következő epizódját a Wakachuka (vakacsuka) zenekarral terveztem, mégis az Eszkimó frontemberére akadtam. Hogyan lehetséges ez? Mi történt a több mint tíz éves múltra visszatekintő, sikeres Wakachukával? Hogyan született az Eszkimó? Tessék kérem figyelni! Nincs semmi trükk vagy csalás. Szilágyi Balázs énekes-gitáros-dalszerzővel beszélgettem, aki rögtön az elején elárulta, hogy ő is bele-beleolvas a Győri Szalon cikkeibe.

Az életben felállított kategóriák ha valamire, arra mindenképp jók, hogy legyen mitől eltérni. A zenében legalábbis maximálisan így van ez. A Dresch Quartet lemeze ezt az alaptételt erősíti már pusztán azzal is, hogy műfaji határokat átlépve egyszerre támad a régi időkben gyökerező magyar népzene és a mai kor „termékének” számító, a mostani idők érzületét úgymond jobban kifejező, szabadabb, formabontó megoldásokat alkalmazó free jazz felől is.

Jennifer Paull, a világ egyetlen oboa d’amore szakértőjeként egész zenei karrierjét hangszerének szentelte. Négy részben meséli el, mindez hogyan történt: a harmadik „felvonásban” remek kapcsolatot alakított ki az iráni sahhal és az ország kulturális minisztériumával, majd visszatért az előadóművészethez, Hollandiába, utána Svájcba költözött, régi barátai újabb zeneműveket írtak neki, és saját kiadót alapított oboe d’amoréra írt művekre szakosodva. Innen folytatja most történetét.

Jennifer Paull, a világ egyetlen oboa d’amore szakértőjeként egész zenei karrierjét hangszerének szentelte. Négy részben meséli el, mindez hogyan történt: a második „felvonásban” megalapította saját cégét, rengeteg remek muzsikussal ismerkedett meg, egyre több zeneművet rendeltek tőle és közreműködésekre kérték fel, valamint egy holland zenei cég londoni fiókját is megnyitotta. Innen folytatja most történetét.

Jennifer Paull, a világ egyetlen oboa d’amore szakértőjeként egész zenei karrierjét hangszerének szentelte. Négy részben meséli el, mindez hogyan történt: az első „felvonásban” közeli ismeretséget szerzett az oboa d’amore kifejezéssel, megszerezte magának a hangszert, immár specialistaként bejárta vele Angliát, majd csakhamar élete missziójának választotta. Innen folytatja most történetét.

Jennifer Paull, a világ egyetlen oboa d’amore szakértőjeként egész zenei karrierjét hangszerének szentelte. Az instrumentum feledésbe merült Johann Sebastian Bach halála után (1750), habár a mester sok művet, különösen gyönyörű obligato szólamokat írt erre a hangszerre. Az oboa d’amore repertoárjának kortárs zenével való kibővítése Jennifer küldetésévé vált. Négy részben meséli, mindez hogyan történt.

Ke$ha, az „S” betű dollárjellel írva. A celebszleng globális szupersztárnak minősíti ezt az 1987-es születésű amerikai énekes-rapper-dalszerző hölgyet, aki – egyedülálló anyja után – a Kesha Rose Sebert névre hallgat. 2005-ben, 18 évesen írta alá első szerződését, és sokáig háttérénekesként működött, miközben sok előadónak írt dalokat.

A győri zenekarokról szóló sorozatunk most következő részében egy fiatal csapat mutatkozik be, amely első felállásban 2017-ben alakult. Azóta tagjai többször cserélődtek, de az elmúlt évben sikerült összerázódniuk, és hamarosan első nagylemezüket is megjelentetik.

Mindig izgalmas megfigyelni különböző kultúrák találkozását. Azt lehetne gondolni, hogy a nagyon eltérő közegből érkezett művek és művészek a saját külön világukat képviselve legjobb esetben is valami önmagukra erőszakolt együttműködési kényszerben feszengve próbálják meg összepasszítani a szögletest a gömbölyűvel, és még véletlenül sem alakul ki harmonikus, élvezhető végeredmény.

Megalakulásának huszadik évfordulójára időzítette új lemezének megjelenését a győri Apnoé. A teljes, SziaBori címet kapott albumon is képesek közös nevezőre hozni a folkot, az indie rockot, a kobozt, a társadalomkritikát és egy-egy vers megzenésítését. Vagy, hogy őket idézzük, van itt minden a hullócsillagoktól Ady Endrén, Kosztolányi Dezsőn, az éktelen kék égen át Szonjáig – akinek harangoznak – szinte minden. A folytatásban végighallgatható a teljes anyag, amit a zenekar dalról dalra is bemutat.

1962-ben alakult meg a The Chieftains együttese, s az elmúlt több mint fél évszázad alatt világszerte népszerűvé tették az ír tradicionális zenét, amelyet hat Grammy-díj és egy Oscar-elismerés is bizonyít. 2019 februárjában aztán The Irish Goodbye Tour címmel hosszú búcsúturnéra indultak Európába, Kanadába és az USA-ba (amelynek maradék állomásait idén március közepétől elhalasztották a világjárvány miatt).

Antonio García Gutiérrez (1813-1884) spanyol költő, drámaíró 1843-ban írta Simón Bocanegra című drámáját, amelynek alapján Francesco Maria Piave (1810-1876) olasz librettista készítette el Giuseppe Verdi (1813-1901) számára az azonos című opera szövegkönyvét.

A jazz műfajának rendkívül érdekes és lenyűgöző története van. De még akkor is, ha egyáltalán nem ismerjük a hátterét, úgy érezzük, ez valami igazán nagyszerű zene. Sokan szeretnének kicsit otthonosabban mozogni benne – nos, az igazán laikusok kezdjék talán a felfedezését a következő 10 albummal. Meglátják, teljesen a bűvkörébe kerülnek majd!

A könnyűzenei szakma összefogására és a magyar könnyűzenét szeretők segítségére és támogatására számít a Hangfoglaló Program által indított #mertkelladal kampány. Tudatos zenefogyasztással, több magyar dal hallgatásával és lejátszásával plusz költségek nélkül lehet támogatni és segíteni a magyar könnyűzenét ebben a nehéz helyzetben.

A Bohemian Rhapsody a 20th Century Fox és a Regency Enterprises a Queen együttes, de főként a frontember, Freddie Mercury történetét feldolgozó Bohém rapszódia (2018) című filmjében elhangzó dalokat tartalmazó album.

A Five Finger Death Punch új lemezének megjelenése előtt a zenekar eljutott Magyarországra, most először. A közvélekedés szerint a koncert igazi népünnepély volt, ami nagy részben Zoltan Bathory alapító gitáros személyének köszönhető, aki több mint két évtizede nem is járt az országban, pedig a kilencvenes évek közepén, akkor még Garamszegi Zoltán néven innen vándorolt ki az USA-ba, hogy szerencsét próbáljon.

Ha a Zeneszöveg.hu internetes portálon Fehér Nóra nevére keresünk, ezzel a méltatással találkozhatunk: „Egy gyöngyszem a Vajdaságból. Igazi népdalénekes, de a rock színpadon is remekül helytáll…” A színésznő a Győri Nemzeti Színházban most egy teljesen más zenei műfajban mutatkozik be: a kettős szereposztású Elisabeth című musical címszerepében tündököl. Ennek apropóján beszélgettünk vele, aki fiatal kora ellenére szépen ívelő szakmai utat és töretlen sikereket tudhat máris magáénak.

Ozzy mindenki haverja. Legalábbis az ember nem tud rá másképpen gondolni, csak úgy, mint a haverjára. Annyira szerethető figura, mint kevés ma is élő igazi sztár. Márpedig ő nem csak egy zenei stílus sztárja, hanem egy igazi popkulturális ikon, egy jelenség, aki megkerülhetetlenné vált az évtizedek folyamán.