Az ünnepélyes átadást Ignác Zoltán, Győr Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke vezette, illetve a rendezvény során fordított tolmácsként. „Fontos eseménye ez a magyarországi ukrán kisebbségnek” ‒ kezdte meg köszöntőjét Maryna Snitko, a Litera Egyesület társalapítója, aki arról beszélt, hogy tevékenységüknek köszönhetően immár a második könyvtárban jön létre „ukrán polc”, tovább erősítendő az ukrán‒magyar kapcsolatokat. Reményét fejezte ki, hogy ezek a kötetek sok örömöt okoznak majd a vármegyében élő ukrán nemzetiségű lakosságnak.

Ignác Natália, a győri ukrán nemzetiségi önkormányzat képviselője Tarasz Hrihorovics Sevcsenko egy versét olvasta fel a közönségnek. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Arhimandrét Dmétró ortodox pap, aki kereszténységük szokása szerint „Istennek legyen hála!” köszöntéssel lépett a mikrofonhoz. „Az ukrán tradíciók nagyon mélyen gyökereznek a kereszténységben” ‒ mondta el, ezt követően pedig arra tért ki, mennyire fontos jelentőséggel bírnak kölcsönösen ezek a szokások és hagyományok a kereszténységnek. A Biblia szolgál napjainkban is az igazságba vetett hitük megőrzésében. „Hatalmas öröm az ukránok számára, amikor külföldön, mint például itt, Magyarországon kinyílik egy közösség, amely Sevcsenko és a könyv körül épül fel. Ahol ott van az ukrán szó és az ukrán könyv, ott van az ukrán szív és az ukrán lélek is.” Végezetül elmondta, hogy a budapesti és ez a mostani győri példa a könyvajándékozás tekintetében remek precedens lehet további magyar városok számára is.

Dr. Tóth Péter, a győri Polgármesteri Hivatal kabinetvezetője azzal kezdte köszöntőbeszédét, hogy a már a rómaiak idején létezett település, amelyet ma Győrnek hívunk, az elmúlt 2000 év folyamán rendre újabb népeket és csoportokat fogadott be. A rendszerváltás után előtérbe kerültek a kisebbségek, amelyeknek jogait 1993-ban törvényben is rögzítették: 13 történelmi kisebbséget határoz meg, amelyek kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre az önkormányzatok keblein belül. A városban élő ukránok számára 2024-ben alakult meg kisebbségi önkormányzat: „Ismét van egy közösségünk, amely meg tudja mutatni magát, és reményeink szerint megtalálja a jövőjét, a számításait.” Ennek egyik eszköze a kultúra, valamint a könyvek, utóbbiakat mindenféle világégés ellenére „gyertyafénynél is lehet olvasni” ‒ fogalmazott jelképesen dr. Tóth Péter. „Azzal, hogy ezek a könyvek megjelentek itt a könyvtárban, és a polcokon elérhetők lesznek, az ukrán közösség gyakorlatilag letette az első jelét, nyomot hagytak Győrben.”

„Könyvtárosként sok minden gyönyörködteti a szemeimet, de leginkább a könyvek” ‒ kezdte beszédét dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri könyvtár igazgatója. Örömét fejezte ki, hogy az intézményben található 800 ezer kötet most ukrán könyvekkel gyarapodik. Elmondta, hogy a város vármegyei hatókörű bibliotékájaként, Magyarország három regionális közkönyvtárának egyikeként 7 épületben, 5500 négyzetméteren várják az olvasókat. A most ajándékba kapott kötetek közül jólesően emelte ki Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című könyvét, amely 2020-ban, a Magyarországon élő ukrán családok és fiatalok egyesülete (Nova Hvylja Egyesület), valamint a Móra Könyvkiadó és az Országos Széchényi Könyvtár összefogásában jelent meg, hogy ebben a nehéz helyzetben a gyermekek tudjanak az anyanyelvükön olvasni – ennek továbbadásában vállal szerepet a győri könyvtár is. Az ukrán nyelvű könyveket dr. Horváth Sándor Domonkos reményei szerint heteken belül – amellett, hogy a polcokon is megjelennek – az országban bárhonnan kérhetik majd. „Nagyon nemes dolognak gondolom ezt a könyvadományt” ‒ zárta gondolatait, egyúttal felajánlotta az intézmény további együttműködési segítségét a nemzetiségi önkormányzat és a Litera Egyesület számára.

Grexa Liliana ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló szintén Zalka Csenge Virág könyvét említette először a mikrofonhoz lépve – lévén az általa vezetett egyesület égisze alatt született meg –, és boldogan mondta el, hogy az eredetileg 50 példányosra tervezett kiadás helyett végül 4500 darabot nyomtattak belőle, így rengeteg ukrán menekült gyermek részesülhet(ett) belőle. Két másik további könyvet is hozott magával: az egyik – igazi unikumként – a most megjelent, ukrán nyelvű Gesta Hungarorum, amely Magyarország Külügyminisztériuma támogatásával készült el, a másik pedig egy szintén friss, kétnyelvű Sevcsenko-kötet ‒ a 19. században élt költő és prózaíró olyan jelentőségű az ukrán nép számára, mint a magyaroknak Petőfi Sándor, ráadásul márciusban emlékezünk meg mindkettőjükről (Sevcsenko születése és halála, Petőfi 1848-as forradalma). Illetve éppen ebben a hónapban nyílt meg Budapesten is egy ukrán nyelvű könyvtár.

Végül Ignác Natália, a győri ukrán nemzetiségi önkormányzat képviselője arról szólt, milyen fontos szerepet játszik a könyv mind az ember, mind a társadalom életében – segít fejleszteni gondolkodásunkat, bővíti szókincsünket és ismereteinket. „A könyv a tapasztalatok és a tudás forrása, az olvasás a személyiségfejlesztés egyik legjobb eszköze. A könyvek segítenek, hogy pontosabban, más nézőpontból is lássuk a világot, fejlesztik az empátiát; a könyvek az emberek és a világ tudását foglalják magukba. Ahogyan a népi bölcsesség mondja: ha könyvekkel barátkozol, könnyeben tudsz élni a világban.” Szóba hozta továbbá a megváltozott világ könyvek hátrányára elektronikát előtérbe helyező attitűdjét, holott a könyv „megőrzi az emberi kéz melegét, a könyvnek lelke van – a könyvolvasás egy szentség”. Ignác Natália végezetül így zárta gondolatait: „Vigyázzuk a könyveket, a könyv az arany!”

Szilvási Krisztián

Fotógaléria: Ukrán nyelvű köteteket adományozott a Litera Egyesület a győri könyvtárnak

Szilvási Krisztián fotói

31 kép