A kanadai író egy németországi légibázison született 1961-ben, ám nemcsak emiatt tekinthető különcnek. Tény, hogy amolyan világpolgárnak számít, hiszen ipar- és képzőművészetet tanult Vancouverben, Milánóban és Szapporóban. Douglas Coupland immár 14 nagyregénynél és számtalan non-fiction írásműnél jár, köztük színdarabokkal és forgatókönyvekkel. Csoda-e, ha a világlátása sem az a kommersz, amely messze taszítja őt az átlagostól?

Egedy Gergely és Gálik Zoltán Nagy-Britannia és az európai integráció a csatlakozástól a Brexitig című könyvükben a szigetország és Nyugat-Európa történetét mutatja be a II. világháború végétől napjainkig.

Reisinger Attila a Veteránok címmel közreadott két kisregényét novellafüzérnek nevezi, valójában a kötet természetes egységet képez, attól függetlenül, hogy a második kisregénnyel, a Cser sógorral már korábban is találkozhattak az olvasók.

David Grann amerikai újságíró Megfojtott virágok című National Book Awardra (Nemzeti Könyvdíj az Egyesült Államokban) jelölt írása egy döbbenetes bűnügy nyomába ered. A szerző levéltárakban kutatott, sőt a helyszínen is nyomozott, hogy utánajárjon az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezetének.

A szimpatizáns az identitásválságban szenvedő egyén tragédiája és a vietnami háború, illetve a háború utáni időszak históriája egy olyan szemszögből, amelyet eddig nem ismertünk. Korábban minden könyv, amely a vietnami konfliktusról szólt, azt mesélte el, hogy milyen hatással volt a háború az amerikaiakra, és senki nem foglalkozott azzal, hogyan élte meg az egészet az ázsiai nép. Viet Thanh Nguyen ezt pótolja. A szerző a könyvért 2016-ban irodalmi Pulitzer-díjat kapott, nem érdemtelenül.

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István és Vitéz Miklós szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

Neil Gaiman amolyan szent tehén a geekek számára. Prózája egyszerre közérthető és nagyon borult, mindenesetre kell a „vájtfül” a befogadásához, és ezért bármit is csinál, nagyjából be is nyeli a rajongótábor. Mindenesetre, ha irodalmi munkáit nézzük, pont a szórakoztató irodalom és a szépirodalom mezsgyéjén mozog.

Barry Turner A berlini légi híd című könyvében Németország, és kiemelten Berlin városa helyzetének alakulását tekinti át a második világháború végső szakaszától.

A kortárs orosz irodalom (egyik) fenegyerekének számító Dmitry Glukhovsky-t a magyar olvasók elsősorban szórakoztató irodalmi regényeinek köszönhetően ismerik, amelyek közül a Metró-trilógia messze a legnépszerűbb. A negyvenedik életévét idén töltő szerzőnek Magyarországon 2013-ban jelent meg az Orosz népellenes mesék című novelláskötete, amelyből egy másik oldaláról ismerhették meg rajongói.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov Kutyaszív címmel megjelent kötete három írást tartalmaz: az Ördögösdi, a Végzetes tojások és a Kutyaszív című kisregényeket. Mindhárom mű a sztálini szovjet rendszer gyilkos szatírája. Abszurd szituációkat teremt, mert olyan valószínűtlenek a történetekben leírtak.

A múlt század nyolcvanas éveinek elején született generációk tagjai gyerekfejjel ugyan, de részesei voltak a vasfüggöny leomlásának, a kommunista rendszerek csúfos bukásának, a demokratikus kapitalizmus berendezkedésének. Emlékszem, sokáig nem voltam tisztában a privatizáció szó jelentésével, miközben úton-útfélen szembejött velem a fogalom, hisz mindenki „privatizélt”, ahogy a szebb időket is megélt Sas József a rendszerváltás körüli időkben fogalmazott.

A Szilánkos-tenger partján fekvő Gettföld királyát és a trónutód idősebb hercegét megölik, így a birodalom a kisebb fiú ölébe hullik. Yarvi herceggel viszont van egy bökkenő, mégpedig, hogy az egyik keze torz és béna, így nem éppen jeleskedik fizikai erőben és harci képességekben.

A könyv bevezetőjében a szerzőpáros egy rossz meg egy jó hírrel nyitja a bolygónk bemutatását. A rossz hír az, hogy a Föld nevű bolygó az otthonunk, és mi, emberek mégis elpusztítjuk az élővilágát, tönkretesszük életfenntartó rendszereit. A jó hír viszont az, hogy képesek vagyunk visszaállítani a természet korábbi állapotát a bolygón, és még nincs késő. Ez a pozitív kicsengés végigkísér fejezetről fejezetre, és összességében sokkal derűlátóbb képet ad, mint a könyvet kísérő dokumentumfilm-sorozat.

Pókember sztorijai alapvetően mindig is a fiatalabb korosztálynak szóltak, vagy a gyereklelkű felnőtteknek. Természetesen a karakternek voltak felnőttesebb vonásai, hiszen önmagában az eredettörténet is ilyen, és a komolyabb sztorikból van pár, amelyek tényleg működtek, ilyen volt például a több magyar kiadást megélt Kraven utolsó vadászata.

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István és Vitéz Miklós szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

Bodor Ádám neve fogalom a kortárs magyar irodalomban, és nem véletlenül. Annyira különleges stílusa van, amihez foghatóval még nem találkoztam. Az első olvasmányélményem tőle a Sinistra körzet volt, ami nagyon megragadott, különleges élményt nyújtott, és kíváncsivá tett a szerző egyéb művei iránt is. Így esett a választásom a legújabb kötetére.

Két gondolat kering-bolyong a fejemben, néha ütköznek, máskor párhuzamosak. Egyik Lőrincz L. László könyvajánlója: „Ragyogó fantáziával megírt, letehetetlenül izgalmas történet.”; a másik az én csalódásom, amikor olvasni kezdtem a regényt.

A világtörténelemben mindig is fontos volt a vallás, az istenek és a különböző isteni felfogások. Robert Jackson Bennett története, a Lépcsők városa is egy az istenektől és spirituális energiáktól nagyban befolyásolt világban játszódik.

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István és Vitéz Miklós szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

Mitch Albom 1958-ban született New Jersey-ben. Író, újságíró, színmű- és forgatókönyvíró. A Keddi beszélgetések életről és halálról című könyvének ő maga a mesélője, a szeretett, mélyen tisztelt egyetemi tanárának, Morrie Schwartznak a keddenkénti beszélgetőtársa. A könyv tulajdonképpen a Mester memoárja, amely tartalmas mondanivalójával nagyon sok olvasó életére hatással volt.

Az alábbi összeállításban a 2019-es nyár tíz ígéretes krimijét gyűjtöttük össze. A lista nem teljes és nem tökéletes; egész biztos, hogy minden ízlést nem tud kielégíteni, de ha a krimik és thrillerek általában felkeltik az érdeklődésedet, akkor itt találsz majd olyan könyvet, amely nem hagy hidegen.

Napjainkban kiemelt téma a nőkkel szembeni erőszak enyhébb és durvább változatai. Kunt Gergely történész Kipontozva… című könyvében egy olyan korszakot állít vizsgálatának homlokterébe, melyben ezek a cselekmények tömegesen fordultak elő.

Ha nem mutatnak rá a Fumax könyvkiadó munkatársai a később beigazolódó tényre, miszerint a felületes benyomás megtévesztő lehet, és nyugodtan tegyek egy próbát ezzel a könyvvel, biztosan nem viszem magammal: a cím, a borító és egyáltalán a sztori nagyjából egy újabb könyvmolyképzős adagot sejtet, amivel önmagában az égvilágon semmi baj nincs, csak egyszerűen már nem nekem való.

Anna Funder Stasiország című riportkönyve a keletnémet pártállam titkosrendőrségének bűnös bugyraiba hatol be. Az információkat a kötethez az egykori hatalom képviselői, valamint tönkretett áldozatai szolgáltatták. Az emlékek fájdalmas pillanatokat, kettétört karriereket idéznek. Hogyan válik valaki serdülőkorban a rendszer ellenségévé? Milyen szoros megfigyelés alatt állt az NDK minden állampolgára? Erről kap képet a döbbent olvasó.

Az igencsak termékeny, magát sokféle műfajban kipróbáló Nemere István ezúttal Tihanyi István szerzői név alatt Magyar királyok és uralkodók címmel megjelentetett könyvsorozatában történelmünk 1918-ig tartó időszakát dolgozza fel.

Szinte mindenki egyetért abban, hogy könyvet, regényt írni nehéz és időigényes munka. Jó könyvet még nehezebb. És végül vannak azok, akik azt mondják, hogy bár a fent említett dolgok kétségtelenül igazak, novellát írni a legnehezebb. A szigorúbb szerkezet és terjedelem miatt egy novellába csak a leglényegesebb információk kerülhetnek be, nincs hely több oldalas tájleírásoknak és egyéb töltelékszövegeknek.

Mert ki tud beszélni egy bronzszoborral, hát senki, megszólíthatóvá akartam tehát tenni ezeket a páncélok mögé tett alakokat, az írókat, a kollégáimat, ez volt a célom – mutatja be irodalomtörténeti könyvét Háy János. Jó fülszöveg, mesés borító (szintén Háytól), de elég varázslat-e a bronzból készített acél, ha ekkora a tét?

Tömpe István egykori kormánybiztos, pénzügyminiszter-helyettes, bankelnök, 1996 és 1998 között a MÁV Rt. elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja volt. Miniatúrák című könyve betekintést enged a szerző életútjába, megismertet munkahelyeivel, valamint megosztja az olvasóval gazdasági, illetve társadalompolitikai nézeteit.

Manapság egyre közelebb kerülünk a tökéletesen komfortos és ideális élethez, ahol az embernek már nem kell foglalkozni az egészségével és egyéb problémáival, hisz ezeket mind megoldják a gépek és algoritmusok. Egy ilyen furcsa jövőképet fest le nekünk Itó Projekt könyve is, amely egy kétpólusú világban játszódik.