Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?”

Tompa Andrea 2019. március 4-én tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián Regénykeresés: a hely és az ember címmel. Az írónő hét év alatt publikált három komoly kritikai visszhangot kiváltó nagyregényt: A hóhér háza 2010-ben (újrakiadva 2015-ben), a Fejtől s lábtól 2013-ban (újrakiadva 2018-ban), az Omerta 2017-ben jelent meg.

Ben Elton disztópikus regénye, a Vakvilág egy olyan földtekét vázol elénk, amely sok problémától szenved, mint pl. globális felmelegedés, a közösségi oldalak nagy befolyása, a vallási fanatizmus és a fogyasztásközpontú társadalom. Ismerős?

A Park Könyvkiadó gondozásában megjelent Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban került a magyar olvasók kezébe. A némileg átdolgozott jelenlegi kiadás teljesen új fordítás, a szerző új előszavával és frissített képanyaggal. Nagyon értékes írások; nemcsak azért, mert a szerző egy-egy korai expedícióját örökítik meg az utókornak, hanem azért is, mert egy közelmúltbeli, mégis mára már letűnt világ lenyomatát őrzik.

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?”

A szegedi Könyvmolyképző Kiadó igazából hiányt pótolt, amikor 2017-ben újra kiadta Michael Connelly Harry Bosch-sorozatának első részét, a Sötét visszhangot. A korábban (2000-ben) Fekete hang cím alatt kiadott regény ma már csak antikváriumok hátsó polcain vagy könyvtárakban lelhető fel. Az Amazon Studios ráadásul 2014-ben tévésorozatot gyártott Connelly szériája alapján, amely elsősorban a karakterre építkezik.

Grant Morrison az Umbrella Academy előszavában úgy anekdotázik Gerard Way-ről (My Chemical Romance, de manapság főállású képregényíró), hogy amikor Way első képregényéről beszélt neki, akkor ő káoszra, parádéra, egyszóval valami robbanásszerűre számított. Way ehelyett írt egy olyan lassú folyású, intelligens minisorozatot, ami minden volt, csak nem káosz. Kimunkált volt, és benne volt Way minden tisztelete a képregények iránt.

Eduardo Sacheri neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, 2005-ben kiadott első, világszerte nagy sikert arató regénye, a Szemekbe zárt titkok 2015-ben magyar nyelven is megjelent, illetve 2016-ban a negyedik regényét, az Ilyen a boldogság címűt is kiadták magyarul. A Lúzerek éjszakája az argentin szerző ötödik regénye.

Rebecca Miller egyszerre író, forgatókönyvíró (a kettő nagyon nem ugyanaz), színésznő és filmrendező. Hát még ha azt is hozzáveszem, hogy a Pulitzer-díjas drámaszerző, Arthur Miller lánya (anyukája pedig osztrák fotográfus volt). Mert így már olyannyira benne van az 1962-ben született hölgy vénáiban a komplex tehetség, hogy egyszerűen természetellenes lenne, ha nem tükröződne a munkáiban is.

Amikor valaki háborús téma köré épített történetet ír, általában arra gondolunk, valahogy érintett benne ő vagy valamelyik őse, hozzátartozója. Ha ezek közül egyik lehetőség sem áll fenn, akkor az illetőnek különös vonzalma, szenvedélye, megérintettsége vezethet oda, hogy hitelesen próbáljon ábrázolni olyan eseményeket, karaktereket, amelyekkel nem találkozott közvetlenül.

„A nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül" – olvashattuk a történelemkönyvekben Pulszky Ferenc szállóigévé vált mondatát az 1848-as forradalom és szabadságharc leverésével kapcsolatban A Habsburg-ház azonban nem teljesítette a nemzetiségi követeléseket.

Rengeteg középszerű fantasy könyv porosodik manapság a polcokon, de Brian Staveley trilógiája kitűnik a gyenge A Gyűrűk Ura-átiratok közül. A mesélő a három testvér nézőpontjából mutatja be, hogyan alakul át Annur békés birodalma egy veszélyes viperafészekké.

Kitűnő könyvében, A görög-római hadművészet fejlődésében részletgazdag áttekintést ad Kertész István történészprofesszor az adott időszak hadtörténeti változásairól. A homéroszi kortól a hellenizmuson át vezet minket Róma mint városállam, Itália ura és a kialakuló Birodalom koráig.

John le Carré 1983-as regénye, a Kettős szerepben magyarul először 1988-ban jelent meg. A regény alapján 1984-ben Diane Keaton főszereplésével készült mozifilm, 2018-ban pedig a BBC és az AMC koprodukciójában egy hat epizódos mini tv-sorozat. Az Agave Könyvek ez utóbbi apropóján adta ki újra a regény korábbi fordítását, a sorozathoz passzoló borítóval.

A 21. Század Kiadó úgy látszik, felbátorodott Forstchen előző trilógiájának sikerén, s kiadta a szerző – ahhoz hasonlóan szomorú jövőt elénk táró – újabb regényét. Bár ő továbbra sem a legjobb tollú író, nem tobzódik a szépirodalmi eszközökben, szóképekből pedig annyi sincs itt, mint egy átlagos magyar NB III-as bajnokin a nézők. Stílusa egyszerűen nyers és brutális. Ám mivel nyers és brutális történéseket ír meg, ez igencsak hatásos. Forstchen ugyanazokat az eszközöket veti be, amelyeket korábbi regényében, így meglepetés nem ért. Ezúttal nem nukleáris fegyver mér csapást az Egyesült Államokra, hanem iszlám terroristák.

„Történik valami, ami legalább középszerű, de az is lehet, hogy szép, én mégsem azzal foglalkozom, mert itt és ott fáj, ráadásul a beléptetősorompó is rendszerint többet kattog, mint ahányat a karjai közé szorulva lépünk” – valahogy így nyilatkoznak Szvoren Edina szereplői (hősei?) a szerző legújabb kötetében, amikor mondani szeretnének valamit az életükről.

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?”

Jack Ketchum álneve mögött az 1946-ban született amerikai író, Dallas Mayr bújik meg. Az egykori színész, tanár, irodalmi ügynök és fakereskedőre óriási hatással volt a horror-ikon Stephen King. Nem csoda, hogy főként ezt a műfajt választotta magának írói kiteljesedéséhez, amelynek debütálását 1981-ben az Off Season című novellagyűjtemény jelentette (melynek több darabját valós események inspirálták). Az évek során Mayr számos Bram Stoker-díjat bezsebelt műveiért, illetve három könyvéből film is készült: A véreskezü, A szomszéd lány, Bosszú.

Kaira Rouda regényeiben azt kutatja, mi rejtőzik valójában a látszólag tökéletes családi idill hátterében. A legszebb nap középpontjában is egy ilyen „tökéletes család” áll, melynek tagjai Paul (45), a férj, Mia (33), a feleség és két gyönyörű kisfiú, Mickey és Sam.

A Darvasi Ferenc által szerkesztett könyv tartalomjegyzékébe bekukkantva impozáns névsor tárul a szemünk elé, hiszen olyan emberekkel olvashatunk interjúkat, mint Abraham Lincoln, Karl Marx, Louis Pasteur, Theodore Roosevelt, Thomas Edison, XIII. Leó pápa, Arthur Conan Doyle, Nikola Tesla, Jules Verne, Harry Houdini, Guglielmo Marconi, Winston Churchill, Marie Curie, James Joyce, Benito Mussolini, Charles Chaplin, Henry Ford, Georges Clemenceau, Sigmund Freud és Al Capone.

Kevés népszerűbb kutatási terület van a történelemben az ókori Rómánál, viszont történészt próbáló feladat úgy közelíteni az Európa kulturális alapjaihoz nagyban hozzájáruló egykori városállamhoz, hogy az frisset, újszerűt hozzon a szakma számára. A történettudomány örök kérdése, hogy miért épp Róma emelkedett ki a kortárs települések közül és nőtte ki magát a kontinenst máig meghatározó világbirodalommá. A rejtély már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, maguk a rómaiak is élénk érdeklődést tanúsítottak múltjuk iránt.

Marton László Távolodó elsősorban rock- és világzenében érdekelt szerző, sokáig a Magyar Narancs zenei rovatszerkesztőjeként és a Sziget világzenéért felelős szervezőjeként tevékenykedett, de a Lángoló Gitárok most természetesen legújabb szépírói munkáját vizsgálja, ami történetesen egy rock könyv. Ha végigtekintjük főbb művei sorát, ugyan majdnem kiegyensúlyozódik a mérleg a rock újságírói és a szépírói oldala közt, azért az előbbi hangsúlyosabbnak tűnik.

„Bármelyik mondatom leírhatnád. / Bármelyik mondatod leírhatnám.” Ha a zordon Kárpátok után az Alföldön sem leltünk hont, s ha már a csalfa, vak remény is elhagyott minket, hogy valaha világunkra-lelkünkre rímelő versekre akadunk, csak vegyük kézbe Simon Márton legújabb könyvét, a Rókák esküvőjét.

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?”

„A szerelem, a szerelem, / A szerelem sötét verem; / Beleestem, benne vagyok, / Nem láthatok, nem hallhatok.„ Petőfinek igaza volt. A szerelem vak, pontosabban a szerelmes az, aki világtalan. Hiszen a túl kevés fény és a túl sok fény végső soron ugyanoda vezet: nem látjuk mi vagy ki van előttünk valójában. Ezzel egyesek helyesen élnek, mások visszaélnek...

„Ne bocsáss meg nekik, atyám, mert tudják, mit cselekszenek.” Ezzel a sorral indít Jaume Cabré, ami akár a regény mottója is lehetne, hisz az egyik alapvető és legerősebb érzelem benne a bűntudat.

Sorsfordítók a magyar történelemben címmel könyvsorozat látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Szerzői a kor avatott szakértői, vékony kötetekben rajzolják meg az adott korszak arcélét. Az egyes periódusok jeles államférfiúinak tevékenysége jelöli ki az epocha vezérfonalát (nem kronológiai a sorrend, hanem a művekhez való hozzáférés alapján történik a válogatás), a többit folyamatosan ismertetem.

Remények és félelmek a menekültek útján – ez az alcíme Nick Thorpe menekültekről szóló könyvének. A szerző a BBC kelet-közép-európai tudósítója. Jelen könyvében azoknak a menekülteknek az útvonalát kíséri nagy figyelemmel, akik 2015 és 2017 között léptek be a migrációs útvonalak valamelyikén Európába.

„Már nem keressük az ágyunk alatti szörnyeket, ráébredtünk, hogy a szörnyek bennünk vannak.” Charles Darwin sok igazságot fedezett fel az emberrel kapcsolatban – és egy halom marhaságot is mondott, mint mindenki más –, de azt hiszem, ez az idézet tetszik a legjobban tőle. Egyedül a múlt időt javítanám ki, mert azok a szörnyek bennünk is maradtak, s időnként átveszik az irányítást egy-egy embertársunk felett, sőt időnként mindenki felett.

Bernhard Schlink regénye a kilencvenes évek egyik legnagyobb könyvsikere volt, az első német nyelvű könyv, amely vezette a The New York Times bestseller listáját. Ma már bátran kijelenthetjük: nemcsak a kilencvenes évek, hanem a kortárs irodalom egyik legnagyobb alkotása ez. A történet a második világháború utáni Németországban játszódik, nagyrészt az ötvenes és hatvanas években.