1926. október 31-én a Kisfaludy Irodalmi Kör ünnepélyes keretek között leleplezte a Kisfaludy testvérek, Sándor és Károly emlékére állított táblát. Az avatáson az irodalmi kör fekete márványtáblán, halványsárga márványkő kerettel áldozott a két nagy író emlékének.

Lassan, botra támaszkodva nyit kaput, és vezet lakásból, műhelyből, műteremből álló, évtizedek saját kezű munkájával átépített szabadhegyi otthonába. Mindent tud csinálni, de csak lassan. Rajzol, fest, érmeket készít, rézkarcokat nyomtat, tanítványai vannak, könyvet ír, és ha kell, főz a családra: felesége vezeti a belvárosi galériát, három gyermeke közül az egyik lánya Győrben él.

Az Ásványrárónál, az Árvai-zárásnál található betonhajóról többször cikkezett már a napi sajtó, sőt az országos szaklapok is. Hol a kiemelés lehetőségét firtatták, hol a régészeti feltárásáról számoltak be. 2007. október 29-én a Kisalföld hasábjain arról olvashattunk, hogy Tóth J. Attila kutatóként kezdeményezte az örökségvédelmi hivatalnál a védetté nyilvánítását.

1977. október 27-én és 28-án tartották meg Győrben a IV. Radnóti Költészeti Biennálét és a Dunántúli Költőtalálkozót. Ötven dunántúli költőt hívott meg a városban működő Radnóti Emlékbizottság, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Írók Szövetsége.

1990. október 25-én, fél évvel az első szabadon választott kormány hatalomra kerülése után, a taxisok és a fuvarozók egész országra kiterjedő blokádot szerveztek a kormány által kihirdetett drasztikus benzináremelés elleni tiltakozásul – az esetről a Kisalföld is részletesen beszámolt.

1937. október 24-én, vasárnap délelőtt a Győr-révfalui temetőben felavatták az Albert Andor szobrászművész és Cseh János készítette első világháborús hősi emlékművet, amiről a Győri Nemzeti Hírlap részletesen tudósított.

Az I. világháborúból vesztesként kikerült Magyarország népét hatalmas megrázkódtatás érte, mikor a trianoni békeszerződés után elveszítette területeinek jelentős részét. A tragédia által kiváltott tiltakozás jelképe Urmánczy Nándor erdélyi politikus lett, az ő indítványozására hirdették meg 1925-ben az Országzászló mozgalmat.

Ünnepélyes hangulatban leplezték le Rieger Tibor Nagymama című alkotását 2017. október 17-én Győrben, a Pálffy Miklós utca 8. szám alatt. A szobrászművész a háttérben álló anyák és nagymamák számára szeretett volna méltó emlékművet állítani, akik nagyon sokszor viszik előre a világot láthatatlanul.

1933. október 13-án Felsőeőri Nagy Pál főispán dr. Bay Ferencet a győri Városi Közkönyvtár és Levéltár vezetőjének nevezte ki, miután elődje, Sefcsik Ferenc nyugállományba vonult.

1927. október 11-én ünnepelte dr. Petz Lajos orvosi pályafutásának 50 éves jubileumát. Ez alkalomból Győr város legrégebbi kultúregyesülete a Győri Ének- és Zeneegylet az éves közgyűlésén szép szavakkal méltatta Petz Lajost, az egylet elnökét.

1927. október 8-án egy gyengébb erősségű földrengés volt érezhető Győrben, amelyről az országos sajtó is beszámolt, lévén a földmozgás többek között kiterjedt Sopronra és Bécsre is. A helyi rázkódásról a Győri Hírlap részletes leírást közölt.

A Duna és a Rába összefolyásánál kialakult térségen áll egy lenyűgöző vasbeton emlékmű, melyet a Rábaszabályozó Társulat állított gróf Cziráky Béla emlékének tiszteletére 1913-ban.

Színes, sokrétű és tartalmas programokat kínál szép számú látogatójának Győrben az Újvárosi Művelődési Ház, valamint vele egységben a hasonló rendeltetésű pinnyédi létesítmény, kiegészülve a Kossuth utcai Közösségi és Kiállítótérrel. Radicsné Csőre Andrea tizenharmadik éve igazgatója a komplex munkát igénylő intézménynek, 2022-ben megkapta a Győr Közművelődéséért Díjat.

2016. szeptember 30-án, a Baross út elején felavatták Baross Gábor egész alakos szobrát. Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester beszédében kifejtette, hogy a szobor felállításának aktualitását a vasminiszter halálának 125. évfordulója adta.

Maszlay István, a Győri Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze a közelmúltban aranydiplomát vehetett át abból az alkalomból, hogy ötven éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A közkedvelt győri művésszel folytatott beszélgetésünk kicsivel nagyobb idősíkról szólt, mint öt évtizedről…

1915. szeptember 28-án jeles eseményről számolt be a napi sajtó: az Eötvös-parkban leleplezték azt az emlékművet, melyet Karácson Imre tiszteletére alkottak meg.

Miről írt a Dunántúli Hírlap éppen száz évvel ezelőtt? 1925. szeptember 24-én a győri Rába-gyárban szervezett sztrájk került a lap címoldalára. Fontos tisztázni, hogy nem a későbbi évtizedek folyamán ismertté vált és máig az egyik legnevesebb üzemről, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárról esett szó a beszámolóban.

1930. szeptember 22-én helyezték el Gárdonyi Géza bronz mellszobrát a győri Batthyány parkban. Zászlós István győri születésű, többszörösen pályadíjat nyert szobrászművész alkotását először 1927-ben, az íróról elnevezett iskola előtt állították fel, majd innen került át a mai Batthyány térre. A mellszobor és alapzata is a szobrászművész alkotása, az alapzat előlapján, két pálmaág felett, az író neve olvasható.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából Hancz Gábor újságíró, a Széchenyi István Egyetem Kommunikációért és Sajtókapcsolatokért Felelős Igazgatóságának vezetője, Győrsövényház község alpolgármestere Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Több mint három évtizedes kommunikációs és negyedszázadot meghaladó közéleti tevékenysége bőséges alapot szolgáltatott a beszélgetésre.

„Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az 1848. március 15-éhez fűződő események emlékére emelte Győr sz. kir. város közönsége. 1902.” – E sorokat olvashatjuk a Honvéd ligetben, az 1848-as emlékművön, mely a szabadságharc hőseiről és áldozatairól való méltó megemlékezést jelképezi.

Éberth Géza 1878. október 17-én született a napjainkban Brassó városához tartozó Derestye községben. Tanulmányait Tatán, a Piarista Gimnáziumban kezdte (1887–1891), majd Budapesten, a II. kerületi Kir. Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet diákja lett (1891–1894).

1911. szeptember 16-án megépült a révfalui új, állami elemi népiskola, számolt be róla a Győri Hírlap.

Olaszország – felbontva a Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával kötött hármasszövetséget – az antant oldalán lépett be az első világháborúba 1915-ben, melynek következtében szörnyű harcok dúltak az olasz és a magyar katonák között a Keleti-Alpokban.

1937. szeptember 9-én, csütörtök délután Győr város törvényhatóságának kisgyűlése Koller Jenő helyettes polgármester elnökletével a várost érintő témákban tartott ülést.

Miről írt a győri sajtó 1916. szeptember 8-án? Csakúgy, mint az 1916-os év szeptemberi napjain, az erdélyi menekültek megjelenése és ellátása foglalkoztatta leginkább a győrieket. Miután ugyanis 1916. augusztus 27-én Románia megtámadta a Magyar Királyságot, tízezrek menekültek el a harcok által érintett, illetve veszélyeztetett területekről. Döntő többségük magyar anyanyelvű és állampolgárságú volt. A hátországban széles körű társadalmi összefogás fogadta az erdélyi menekülteket.

1913. szeptember 5-én, Újvárosban, a Kossuth Lajos utcában megépült az izraelita Menház és Tápintézet a szegény tanulók számára, illetve az idősek gondozására. Dr. Pfeiffer Fülöp orvos, a zsidó hitközség tagjaként, még 1889-ben egy alapítványt hozott létre abból a célból, hogy az épület megépülhessen. Az ingatlanban tápintézetet létesítettek a szegény tanulók számára, akik a zsidó elemi iskola növendékei voltak, valamint menházat az idősek gondozására.

Nincs új a nap alatt, gondolhatnánk a Győri Hírlap 1933. szeptember 3-i cikkét olvasva, amely egy meghökkentőnek tűnő akcióról számol be. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a kortársak Győrt csak mint a „kerékpártolvajok eldorádóját” említik. A szerző szerint a helyzet aggasztó, mivel „az utóbbi időben jóformán ritkaságszámba megy az a nap, hogy kerékpárlopási ügyekben ne tennének feljelentéseket a rendőrségen”.

2017. augusztus 31-én Magyarország első köztéri geometrikus üvegszobrát avatták fel Győrben, az adyvárosi Kuopio parkban.

1983. augusztus 25-27. között került megrendezésre Győrben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XV. Vándorgyűlése, több mint hétszáz résztvevővel. Az országos rendezvény fő témája A könyvtár és olvasója volt.

A Győri Gázművek első – és Magyarországon is az első – nagyteljesítményű gömbtartályát 1952. augusztus 20-án avatták fel Győrött. A konstrukció megépítésétől a rendszeres gázhiány megoldását várták.