1936 júliusának utolsó napjaiban az olimpiai láng Magyarországon is keresztülhaladó útja foglalkoztatta a hazai hírlapokat. A lángot 28-án és 29-én vitték végig az országon: Horgosnál „lépett be”, majd másnap Ausztria felé folytatta útját a berlini olimpia helyszínére.

1956. július 28-án, egy szombat délelőtti napon, ünnepi keretek között Révfaluban leleplezték a szigetközi árvízi emlékművet, melyet az 1954-es nagy árvíz elleni védekezésében és helyreállításban résztvevők tiszteletére állíttattak.

A nyári nagy meleg korábban is rendre megviselte a győrieket, akik viszont a város folyóinak köszönhetően viszonylag könnyedén tudtak hódolni a fürdőzés örömének. Ám 1929 nyarán a hőség hatására már a Dunán kijelölt fürdőhely vize is kevésnek bizonyult! Az úszni vágyók ezért Győr vezetéséhez fordultak…

Az 1968. évi 16. törvényerejű rendelet kimondta, hogy Győrben a művelődésügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt működő Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát kell létesíteni, amelynek alapkőletételére 1971. július 23-án került sor.

A Győri Ügyvédi Kamara a közelmúltban ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A jeles jubileum mindenképpen alkalmat adott arra, hogy az érdekvédelmi szervezet múltjáról és jelenéről szót váltsunk dr. Posta Attilával, aki 2022 novembere óta elnöke a megyei kamarának.

1936. július 21-én Győrbe érkeztek a korszak legjobb és legnevesebb magyar úszói. Lengyel Árpád, Abay Nemes Oszkár, Gróf Ödön és Csik Ferenc az augusztus 1-jén kezdődő berlini olimpiára történő felkészülés jegyében utolsó tíznapos „tréningjüket” tartották a városban.

2011. július 4-én Németországban, a család otthonául szolgáló bajorországi Pöckingben elhunyt Habsburg Ottó. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a szívét a testétől külön, Szent Márton hegyén helyezzék örök nyugalomra.

A Kónya-díjat 10 éve alapította édesapjával együtt ifj. Kónya Lajos, aki Győr belvárosában dolgozik szerény, de értékes titkokat őrző műhelyében. Az elismerést 2025-ben július 5-én, szombaton adta át a Széchenyi István Egyetem vonóhangszeres hallgatói közül kiválasztott „Év tanulójának”. Ennek apropóján beszélgettünk vele a díj és az alapító család történetéről, a hegedűkészítés rejtelmeiről.

1935. július 14-én, vasárnap nyitott meg a győri közönség várva várt kultúrháza a (mai) Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán. A városban a magyar színházi kultúra már a 18. században elkezdett kibontakozni.

2011. július 10-én, 3 órakor áldotta meg dr. Galavits József városplébános dr. Lányi János (1902‒1968) plébános emléktábláját a Káptalandombon, a belvárosi plébánia bejárata mellett. Az emléktábla Lebó Ferenc (1960) szobrász művészi munkája, melyen Lányi János kanonok arcmása is látható.

1975. július elején árhullám vonult le a Dunán és a Rábán. Győrben a víz 719 centiméteres magassága mintegy fél méterre közelítette meg az 1965-os tetőzést.

Horvay János szobrászművész kitűnő hősi emlékmű alkotását 1938. július 3-án, vasárnap este fél kilenckor avatták fel a Radó-téren. A város vezetése már 1927-ben egy központi emlékmű felállítását tervezte, de csak 1936-ban Späth Gyula polgármester hirdetett pályázatot rá. A cél egy olyan emlékmű állítása volt, amely a városhoz kötődő valamennyi katonai egység győri és Győr környéki első világháborús elesettjeinek tiszteletére utal.

A második Győr elleni légitámadás 1944. június 2-án, vasárnap, 11.30-kor kezdődött, és 5‒10 percig tartott. A polgármester összefoglalója alapján 20–25 bombázó repülőgép 204 darab bombát dobott le. A légiriadó 11.03-tól 11.48-ig tartott.

1924. július 1-én fontos időközi országgyűlési választás zajlott Győrött, amelyről nem csupán a helyi, hanem az országos sajtó is beszámolt. A győri II. számú választókerületben azért kellett választást tartani, mert elhunyt Miákits Ferenc, a kerület szociáldemokrata képviselője.

Mérföldkőhöz, alapításának 20. évfordulójához érkezett a Győri Ipartörténeti Alapítvány 2025-ben. A sokszínű programban számos olyan célkitűzés, esemény szerepel, amely – és ez nem túlzás! – országos például szolgálhat. Az alapítvány elnöke, Miklósy Lajos mesélt az idei projektekről, megvalósult és tervezett célokról.

Nincs nagyobb fájdalom egy szülő számára gyermeke elvesztésénél. Nincsenek kapaszkodók, csak az üresség érzése, a „miért?”, amelyre ritkán van válasz. Sok meg nem született gyermek esetében pedig még sírhely sincs, ahol meggyászolhatnánk.

A bori munkaszolgálatra 1943-ban és 1944-ben elvitt, összesen mintegy 6000 zsidó munkaszolgálatos 1944 szeptemberében indult vissza Magyarországra. Az ún. első lépcső kb. 3000 főt számláló csoportja szeptember 17-én jött el a Bor melletti „Berlin” lágerből, és valamikor október 20. és 28. között érkezett meg Szentkirályszabadjára.

1900. június 24-én, vasárnap nagy ünnepre ébredt Pinnyéd kicsiny községe. Zalka János győri megyéspüspök kápolnát építtetett a katolikus hívek számára, amelyet ezen a napon, a súlyos beteg püspök helyett Beidl Alajos pápai prelátus, püspöki helynök szentelt fel.

A Kisalföld napilap hasábjain olvashattunk arról, hogy 1984. június 22-én felavatták a Győr‒Sopron megyei kórház új részlegét. Az ünnepélyes eseményen megjelenteket dr. Kelemen István megyei főorvos köszöntötte.

„Egyszer egy évben Győr lesz az origó, ami körül forog az egész világ. Gyerkőcök gyűlnek az univerzumba, mert kezdődik a háromnapos fesztivál” – hirdeti az aktuális fesztiválhimnusz, amely 18. alkalommal hívja játékra a gyerkőcöket a Győrkőcre 2025. július 4-től 6-ig. A részleteket idén is látványos sajtótájékoztató keretében ismertették június 19-én, a Vaskakas Tavernában.

1911. június 18-án nagy ünnepségre készült Győr városa, mivel dr. Várady Lipót Árpád győri püspök születésnapja és püspökké szentelésének napja is ugyanerre a dátumra esett. Eredetileg június 11-én szerette volna a püspöki trónfoglalását megtartani, de az események úgy alakultak, hogy erre csak egy héttel később kerülhetett sor. Így lett a születésnap egyben a püspökké szentelésének napja is.

1947. június 15-én Tildy Zoltán köztársasági elnök és a kormány tagjai – az ország részvétének tolmácsolása mellett – felavatták a győri és győri származású zsidóság emlékművét a zsidó temetőben.

1938. június 12-én délelőtt vonult végig a hagyományos Szent László-napi körmenet, ahol körülhordozták Szent László hermáját. A körmenet útvonala a következő volt: Káptalandomb, Jedlik Ányos utca, Széchenyi tér, Kazinczy utca, Erzsébet tér, Káptalandomb ‒ számolt be róla a Győri Nemzeti Hírlap.

A győri Radnóti Miklós Általános Iskola 75. jubileumán, 1978. június 10-én avatták fel az égetett kerámiából készült, nagy méretű Radnóti Miklós-emlékfalat, Som János alkotását.

1903. június 7-én szentelték fel a győr-szabadhegyi római katolikus templomot Szent Anna tiszteletére. A nagy kiterjedésű városrészben régóta jelentős igény mutatkozott egy plébániatemplom felépítésére, hiszen korábban csak egy kis ideiglenes, rozoga kis kápolna szolgálta az itt élőket.

Talán sokak számára ismeretlen Farkas Béla hegedűkészítő mester személye és munkássága, bár hírneve messze túljutott az országhatárokon: az 1950-es években már a győri Stradivarius névvel illették.

1934. június 3-án, vasárnap zajlott a Kisfaludy Irodalmi Kör szervezésében Amadé Antal és László emléktáblájának felavatása. A városházán díszülést tartottak, ahol dr. Gálos Rezső a két győri kötődésű költőről beszélt, majd dr. Szabady Béla az Amadé-család történetét mutatta be a kezdetektől a 18. századig.

2017. május 31-én a bácsai szabadidőparkban felavatták Alasztics Gyula kisbácsai fafaragó Lápi póc című alkotását. Az elmocsarasodott tó 2014-es rehabilitációja során derült ki, hogy a fokozottan védett lápi póc élőhelyévé vált, ezért a tervezetthez mérten csökkentett mértékben állították vissza az eredeti állapotot.

A győri bencés gimnázium régiségtárát 1859. május 26-án a császári és királyi központi műemlékbizottság múzeummá nyilvánította. Az intézkedéssel Magyarország első vidéki múzeumát hozták létre, amely rendeltetése szerint gyűjtötte, feldolgozta, valamint bemutatta Győr és környékének történelmi értékeit.

Győr a 19. század első felétől a gabonakereskedelem egyik fontos vidéki központja volt, a század végétől azonban a kereskedővárosból fokozatosan iparvárossá alakult át, a sorra létrejövő, letelepülő ipari cégeknek köszönhetően. Egy idő után szükségesnek érezték hivatalos érdekképviseletük megszervezését, így 1890. október 2-án megalapították a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarát.