A Káli-medence egyik legszebb települése Szentbékkálla, a határában található a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb, legjelentősebb geológiai kincse, a kőtenger. A hatalmas, néhol háznyi méretű kőtömbökkel borított, ligetes erdős terület tavasszal is tökéletes kirándulási célpont lehet. Igazi élmény a fantasztikus sziklaalakzatok között sétálni, a vállalkozó kedvűek pedig akár fel is mászhatnak a különleges homokkőformákra.

Amikor ezt a témát választottam a sorozatba, azt gondoltam, hogy egyetlen könyvgyűjteményről fogok írni, de ahogy beleástam magam a statisztikákba, kiderült, hogy két bibliotéka is pályázhat a világ legnagyobb könyvtára címre: a washingtoni Kongresszusi Könyvtár és a londoni British Library. Így hát mindkettőt bemutatom, döntsék el Önök, hogy melyik a legnagyobb!

A férfiak dominálta történelemben nőként érvényesülni, nagyot alkotni hihetetlenül fantasztikus teljesítménynek számít. Olyan szabályszegő, harcos, erős és inspiráló hölgyek kellettek ehhez, akik úttörő módon bizonyították férfitársaiknak, hogy nekik ugyanúgy helyük van a tudomány, a művészet, az irodalom vagy akár a politika területén.

A somogyi Csákány Marcalitól jó 10 kilométerre, nyugatra található falucska. Vagy 200 lélek lakja talán, de valamikor szebb napokat látott, még ferences kolostora is volt. Amit aztán, mint ahogyan az rendre előfordult, kénytelenek voltak várrá átépíteni a magyarok.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most Beitou zöld könyvtárát Taipeiben.

Több mint 30 évvel az elektromos izzó feltalálása és több mint 130 évvel a Microsoft és az Apple alapítása előtt, az 1840-es években Ada Lovelace grófnő – mai értelmben véve – számítógépes programot írt. A világon először. Méghozzá nő létére. Elképesztő? Az angol romantikus költészet egyik legnagyobb alakjának, George Byronnak a lányára (!!!) tényleg csak azt mondhatjuk: hát ez csúcs!

Az a helyzet, hogy Zalabérnek két vára is volt, most meg már egy sincs. Igaz, amikor eme két vár megvolt, akkor még egyszerűen csak Bérnek hívták a települést, amit úgy írtak le, hogy Byr vagy Beer.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Baltimore történelmi negyedében található George Peabody Könyvtárat.

Tótfalu várának falait is hiába keresnénk, az enyészeté lett az régen. De magával az elnevezéssel is bajok vannak, hiszen amikor várként kapott feladatokat az itt emelt kastély, vagy inkább udvarház, akkor már magyarok lakták a Rábától egy kilométerre, Felsőmaráctól néhány száz méterre elhelyezkedő települést.

Amikor ezt a témát választottam a sorozatba, azt gondoltam, hogy egyetlen könyvgyűjteményről fogok írni, de ahogy beleástam magam a statisztikákba, kiderült, hogy két bibliotéka is pályázhat a világ legnagyobb könyvtára címre: a washingtoni Kongresszusi Könyvtár és a londoni British Library. Így hát mindkettőt bemutatom, döntsék el Önök, hogy melyik a legnagyobb!

A vasi Nagycsákányban, a mai Csákánydoroszló nyugati részén pedig a Batthyányak emeltek várat, hogy azzal is védjék a birtokközpontot, Németújvárt. De már korábban is volt erre egy favár, a Strém patak fölé magasodó dombtetőn, a kihalt Magyarbüks határában.

Néhány éve még egy lepusztult sárga építmény állt a tatai Öreg-tó partján, amely azóta új életre kelt. Napjainkra egy gyönyörű, fehér barokk épület lett belőle – újjászületett az Esterházyak egykori kastélya. Ma már tartalmas kiállítással várják a látogatókat, amely bemutatja a létesítmény történetét és a grófi család mindennapi életét, régi hétköznapjainak hangulatát.

Vajon hány alkalommal újult meg a vállkendő viselete az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok folyamán? Az egykori vállkendő, amit a nők a nyakuk körül, a mellre és a hátra leeresztve hordtak, a magyar viselet egyik fontos ruhadarabja volt a 19. századtól kezdve.

Az Alpok – Adria kerékpárút olasz szakaszán mi is lehetne a legfőbb cél, mint végre elérni a tengert. Ezen az utolsó etapon, Udinétől Gradóig azonban még bőven akad olyan kultúrkincs, amit kár lenne kihagyni.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Brazília második legnagyobb városában található Portugál Királyi Olvasótermet.

Akárhogy is nézzük, Zrínyiújvár, avagy Új-Zrínyivár volt talán minden idők legrövidebb ideig álló vára, hiszen 1661 tavaszán fogtak hozzá az építéséhez, 1664. július 7-én pedig már a levegőbe is repítették. Pedig olasz bástyái voltak, és jeles németalföldi hadmérnök tervezte, építette.

Cigánykovácsokkal a történelmi források mellett számos irodalmi alkotásban is találkozhatunk, ismert foglalkozás volt ez is a vándorló cigányság köreiben, akik aztán, ha egy-egy várban vagy úri birtokon szükség volt rájuk, hosszabb-rövidebb időre le is telepedhettek.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a dublini Trinity College könyvtárát.

Dubajban található a világ legmagasabb épülete, a Burj Khalifa, a világ legmagasabban fekvő étterme, a világ legmagasabban lévő feszített víztükrű medencéje, a világ leggyorsabb hullámvasútja és a világ legnagyobb beltéri vidámparkja is. Naná, hogy 2021 ősze óta a világ legnagyobb óriáskerekét is a magáének tudhatja az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa.

A légrádi várat is hiába keresnénk, ha ott állnánk a Mura és a Dráva összefolyásánál. Pedig itt magasodott egykoron, és őrizte a környező vidéket, no meg a Stájerországba vezető utakat. Aminek aztán a török megjelenésével lett nagyobb jelentősége, mert azokat szabályosan vonzotta ez a nagy zsákmánnyal kecsegtető vidék.

Néha hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az 1848-49-es szabadságharc egyben polgárháború is volt, különösen a Délvidéken és Erdélyben. Egyben súlyos etnikai konfliktusként aposztrofálható, ahol kirívóan kegyetlen és tömeges gyilkosságok is megtörténtek.

Három olyan mesterség következik most, amit a történelmi Magyarországon vándorló, majd letelepített cigányok is űztek. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy kosarat és seprűt kötni általában már gyermek- és ifjúkorban a szüleiktől tanultak meg a falusiak, de a kefekötés tudománya is így kerülhetett átadásra.

A nyáron egy, a népművészetéről híres faluban néztem meg a tájházat. A falu lakossága horvát eredetű, de a horvát nyelv már a 19. század végén eltűnt, a lakosság elmagyarosodott, csak néhány szokás emlékeztet a múltra.

Pécs városának számtalan nevezetessége között van egy különleges, de csak a karácsonyi időben látható csoda, egy csaknem méretazonos betlehem hatalmas elefánttal, tevével és persze Szent Józseffel, Szűz Máriával és Kisjézussal. A megdöbbentő alkotás 1941-re készült el, de története jóval korábban kezdődött.

Hazánkban az évszázados gyökerekkel rendelkező karácsonyi népszokásokat, mint a kántálást, ostyahordást, regölést, betlehemezést vagy mendikálást manapság a magyar nyelvterület egyes vidékein őrzik csupán. Szüleink, nagyszüleink idejében ezek művelésére, átörökítésére még kifejezetten nagy gondot fordítottak. Sokorópátkán a mendikálás hagyományát elevenítették fel a falubeliek. A szokásról, annak közösségépítő erejéről, az első tapasztalatokról Vass-Odor Melinda művelődésszervezőt kérdeztem.

A nyáron egy, a népművészetéről híres faluban néztem meg a tájházat. A falu lakossága horvát eredetű, de a horvát nyelv már a 19. század végén eltűnt, a lakosság elmagyarosodott, csak néhány szokás emlékeztet a múltra.

Ha panaszkodni támadna kedvünk a zordabb időjárás miatt, érdemes elolvasni Ojmjakon meteorológiai statisztikáit, és egyből melegünk lesz. A világ leghidegebb településén ugyanis, amely Oroszországban, Kelet-Szibériában található, a januári átlaghőmérséklet -46.4 °C körül van, de mértek már -67.7 °C-t is. Vajon mi lehet az oka, hogy mégis egyre több turista látogat el az extrém klímájú városkába?

A Salzburgból induló 450 km-es Alpok – Adria kerékpártúránk olasz szakaszának emlékezetes állomáshelye volt az alig több mint kétezer lakosú, fallal körülvett kicsi „városka”, Venzone Olaszország legészakkeletibb régiójában, közel az osztrák és a szlovén határhoz.