Pompeji, a Vezúv Kr. e. 79-es kitörése során eltemetett dél-itáliai város óriási turisztikai attrakció, évente mintegy 2,5 millió látogatót vonz. A romok és a közöttük fellelt lenyűgőző bőségű régészeti leletek bepillantást engednek a rómaiak hétköznapjaiba, kétségtelen azonban, hogy az ősi városlakók „kőtestei” adják a legnagyobb szenzációt.

A cigányok által űzött kártyavetés egyidős a romák európai megjelenésével. Az utóbbi, a jövőt elénk varázsoló tevékenységhez használt kártyák azonban jóval később születtek meg, mint megtörtént volna a romák török hódítás következtében történő beáramlása.

Nádasdy Tamás nádor 1555-ös felsorolásában a dunántúli várak között a castrumok és a castellumok után említi a fortalitiumokat, kisebb erődítéseket is. Osztályozása alapján ezek közé tartozott Vasvár vára is.

Őriszentpéternek is volt ám vára, pontosabban palánkkal és mély várárokkal körülvett öreg temploma. Mert a török kor szokásai szerint itt is a legtekintélyesebb épületet, a templomot erősítették meg, hogy legyen hová menekülni, ha megjelennek a pogány martalócok.

Az 1899-ben épített Rubjerg Knude világítótorony az Északi-tenger partján, a dániai Jylland-félsziget északi részén, Hjørring városának közelében található. 2019 októberében a homokos part folyamatos eróziója miatt síneken mozgó gördülőalkalmatosságra helyezték, hogy nagyon kis sebességgel 80 méterrel odébb, biztonságos helyre tolják.

A mutatványos, tehát valamilyen attrakcióval a közönséget szórakoztató és ezzel pénzt kereső cigányok közül talán a medvetáncoltatók a legrégebbiek. Hajdanán a vásárok állandó műsorszáma voltak, de egyikről a másikra tartva megálltak a falvakban is, hogy állataikat produkáltathassák.

Berzence várának kutatása során nemrégiben csontvázakat és egy arannyal telt erszényt találtak a szakemberek. Már ez is izgalmas dolog, de a várnak sem hétköznapi történet adatott meg. A települést 1228-ban egy birtokmegosztás kapcsán említik először a források.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most az Alexandriai Új Könyvtárat.

A világ legnagyobb, egy darabból gyártott Gömböce a párizsi Pompidou Központban került kiállításra, mégpedig a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményének helyet adó francia közkönyvtár közepén. A Gömböc az 500-as sorszámot viseli, amely egyúttal jelképezi a nemzetközi könyvtári katalógus 500-as főosztályát, vagyis a matematikát és a természettudományokat. Ez a hír 2023 áprilisában járta be a világot.

Néha hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az 1848-49-es szabadságharc egyben polgárháború is volt, különösen a Délvidéken és Erdélyben. Egyben súlyos etnikai konfliktusként aposztrofálható, ahol kirívóan kegyetlen és tömeges gyilkosságok is megtörténtek.