Fort Donelson ostroma nem a legismertebb eseménye az amerikai polgárháborúnak, pláne nem hazánkban. Ugyanakkor jelentősége nem volt csekély. Nem is elsősorban a déli vereség miatt, amely előrevetítette a háború végeredményét, hanem mert egy olyan ember felemelkedésének kezdetét jelentette, aki képes volt az unió mennyiségi fölényét győzelemre átváltani.

Izgalmas kérdés, hogy az Amerikai Egyesült Államok hírszerző szolgálata, a CIA miként látta és értékelte hazánk történéseit az 1950-es évektől kezdőden. Különösen érdekessé teszi a kérdést az a tényező, hogy a titkosszolgálati dokumentumok nehezen hozzáférhetőek, illetve sok esetben titkosítottak.

Amikor ezt a témát választottam a sorozatba, azt gondoltam, hogy egyetlen könyvgyűjteményről fogok írni, de ahogy beleástam magam a statisztikákba, kiderült, hogy két bibliotéka is pályázhat a világ legnagyobb könyvtára címre: a washingtoni Kongresszusi Könyvtár és a londoni British Library. Így hát mindkettőt bemutatom, döntsék el Önök, hogy melyik a legnagyobb!

185 évvel ezelőtt, 1838. február 14-én született az Amerikai Egyesült Államokban Margaret Eloise Knight, vagy ahogy az amerikai iskolások ismerik, „Lady Edison”. Autodidaktaként vált mérnökké egy olyan korban, amikor a nők szellemi tulajdonát még nem ismerték el.

James Cook kapitány a legnagyobb felfedezők közé tartozik, aki a Csendes-óceánon és az Antarktisz körül tett utazásaival vált világhírűvé. Ő fedezte fel a „Nagy Déli Földet” is, azaz a mai Ausztráliát 1770-ben, és elérte Tahitit, Új-Zélandot is. A nagy kalandor élete 1779. február 14-én, a Hawaii-szigeteken a bennszülöttekkel vívott összecsapásban ért véget.

A vasi Nagycsákányban, a mai Csákánydoroszló nyugati részén pedig a Batthyányak emeltek várat, hogy azzal is védjék a birtokközpontot, Németújvárt. De már korábban is volt erre egy favár, a Strém patak fölé magasodó dombtetőn, a kihalt Magyarbüks határában.

Az ostromnak a hadművészetben külön pszichológiája van, hiszen a védekező félnek vereség esetén nincs esélye visszavonulni, kénytelen utolsó erejéig küzdeni, vagy kudarc esetén megadni magát. Esetleg még megpróbálkozhat a kitöréssel, amelynek esélye a sikerre rendszerint nagyon kicsi.

A budai Váralagút (Várhegy-alagút) a Lánchíd budai hídfőjét Krisztinavárossal köti össze. Kiépítése 1853. február 10-én kezdődött Clark Ádám tervei alapján, és 1857-ben adták át a forgalomnak. Budapest leghosszabb alagútja fontos szerepet tölt be a főváros közlekedésében.

Az 1848-49 telén Erdélyért vívott küzdelem igencsak hektikusan alakult, felváltva lengett ki az inga a magyar és osztrák oldal irányába, hogy aztán a Piskinél vívott ütközet után tartósan Bem ragadja magához a kezdeményezést.

2023. február 1-én, azaz a Civilek Napján tartotta a Győr-Moson-Sopron Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ hagyományos év eleji sajtóreggelijét, ahol győri és Győr környéki szervezetek mutatták be a következő időszakban várható rendezvényeiket, terveiket kötetlen, jó hangulatú beszélgetés közben.

Nekünk, magyaroknak kevés oly fontos szeglete van a világnak, mint Erdély. E természeti csodákban páratlanul gazdag, egyedi népszokásokkal tarkított Kárpát-medencei régió nemcsak történelmünk meghatározó szereplője, hanem személyes és egyben nemzeti identitásunk meghatározója is.

A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.

Az MCC győri képzési központjában Colin Morrison, a Flashes & Flames Media LTD alapító szerkesztője tartott angol nyelvű előadást győri középiskolás diákok és városi érdeklődők számára A sikeres médiafelület létrehozásának titka címmel.

Néhány éve még egy lepusztult sárga építmény állt a tatai Öreg-tó partján, amely azóta új életre kelt. Napjainkra egy gyönyörű, fehér barokk épület lett belőle – újjászületett az Esterházyak egykori kastélya. Ma már tartalmas kiállítással várják a látogatókat, amely bemutatja a létesítmény történetét és a grófi család mindennapi életét, régi hétköznapjainak hangulatát.

Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlődési Céljaihoz is illeszkedik az a panelbeszélgetés-sorozat, amely a győri Széchenyi István Egyetem szervezésében a nemek közötti egyenlőség témáját járja körül külső előadók meghívásával. Az első rendezvényen a távmunka jelentette kihívások és tapasztalatok kerültek terítékre.

Vajon hány alkalommal újult meg a vállkendő viselete az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok folyamán? Az egykori vállkendő, amit a nők a nyakuk körül, a mellre és a hátra leeresztve hordtak, a magyar viselet egyik fontos ruhadarabja volt a 19. századtól kezdve.

Az Alpok – Adria kerékpárút olasz szakaszán mi is lehetne a legfőbb cél, mint végre elérni a tengert. Ezen az utolsó etapon, Udinétől Gradóig azonban még bőven akad olyan kultúrkincs, amit kár lenne kihagyni.

„Vajon az embernek, ha nem tudja, hogy kicsoda, nem kötelessége önmagát megkeresnie?” ‒ írja Hamvas Béla Karnevál című monumentális regényében. Épp erre ad alkalmat a tavaszt megelőző időszak, amelyhez minden ember és természet egységén alapuló civilizációban ünnepek kapcsolódtak. A megújulást segítő farsangi hagyományok egyik fontos motívuma a maszk, amelytől időről időre meg kell szabadulni.

A világ vallásai közül a kereszténység az, mely mai világunkban a legtöbb üldöztetésnek és társadalmi atrocitásnak van kitéve nap mint nap.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Brazília második legnagyobb városában található Portugál Királyi Olvasótermet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja.

„Egy szög miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól a patkószeget!” (Régi angol népi bölcselet, Károlyi Amy fordításában)

Az űrhajózás történetének egyik legsúlyosabb tragédiája 1986. január 28-án történt: a Challenger amerikai űrrepülőgép 73 másodperccel a fellövése után felrobbant, és hat űrhajóssal, valamint egy tanárnővel a fedélzetén darabokra hullott.

Az űr veszélyes hely, hiszen még belélegezhető oxigén sincs az ember számára. Persze az oxigén jelenléte is rejthet kockázatokat, főleg, amikor túl sok van belőle...

Akárhogy is nézzük, Zrínyiújvár, avagy Új-Zrínyivár volt talán minden idők legrövidebb ideig álló vára, hiszen 1661 tavaszán fogtak hozzá az építéséhez, 1664. július 7-én pedig már a levegőbe is repítették. Pedig olasz bástyái voltak, és jeles németalföldi hadmérnök tervezte, építette.

A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára elkészítette a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist, valamint a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját. Az online adatbázisokat január 20-án mutatták be Budapesten.

Húsz év után újranyitotta kapuit az úgynevezett Vettius-ház, melyet a restaurálás után Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter avatott fel január 10-én Pompeji régészeti parkjában.

Cigánykovácsokkal a történelmi források mellett számos irodalmi alkotásban is találkozhatunk, ismert foglalkozás volt ez is a vándorló cigányság köreiben, akik aztán, ha egy-egy várban vagy úri birtokon szükség volt rájuk, hosszabb-rövidebb időre le is telepedhettek.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a dublini Trinity College könyvtárát.

A rómaiak nem voltak éppen fantáziadús névadók, férfi keresztnevekben kifejezetten ötlettelennek bizonyultak: Quintus (negyedik), Sextus (hatodik), vagy éppen Octavius (Nyolcadik). Ha aztán az ominózus Octaviust örökbefogadták, akkor a neve Octavianusra változott. Ha pedig Octavianus esetleg egyeduralkodója lett az egész birodalomnak, lehetett akár még Augustus is belőle…