Krakatau – Az eddig ismert leghangosabb hang
Vajon honnan származott az a hanghatás, amelyet a leghangosabbként ismernek ma a világon? Milyen hatással volt az emberekre? A nem hallható hangok veszélytelenek? Valójában mi is a hang? Mindezek a kérdések felmerülhetnek annak a tragikus rekordnak a kapcsán, amit 1883-ból jegyeztek fel.
Krakatau
A Krakatau vulkán kitörése 1883. május 20. és október 21. között következett be, csúcspontja augusztus 27-én késő reggel volt, amikor a Krakatau sziget és a környező szigetcsoport több mint 70 százaléka megsemmisült, kalderává omlott össze. A kitörés az egyik legpusztítóbb és a leghangosabb vulkáni esemény volt a feljegyzett történelemben. A robbanás még a 3110 kilométerre lévő nyugat-ausztráliai Perthben és a 4800 kilométerre lévő Mauritiushoz közeli Rodrigues-ben is hallatszott. Legalább 36.417 halálesetet tulajdonítanak a kitörésnek és az általa okozott szökőárnak, de más becslés szerint akár 120 ezer áldozat is lehetett. Az egyik közelben tartózkodó kereskedelmi hajó kapitánya ezt írta a hatalmas robbanás előtti órákról: „Az éjszaka félelmetes volt, homok és kövek hullottak az égből, amely hol fekete volt, hol vörösen izzó.”
A beszámolók szerint 2 perccel 10 óra után történt meg az elképzelhetetlen: a Krakatau a semmibe robbant. Ez olyan ijesztő hanghatással járt, amelytől még az 500 mérföldre lévő épületek is megremegtek. A természeti katasztrófa következtében a légnyomás szélsőségesen ingadozott, amit az emberi fül – bizonyos tartományokon belül – hangként érzékel. A hangrobbanás pedig, minél közelebb volt valaki, annál súlyosabban hatott – a Krakatautól 160 kilométerre lévő gázműveknél az aznap mért barométeres mérések szerint 172 decibellel zúdult rá az ott lakókra. Már ez jócskán túl van az emberi fájdalomküszöbön, amely nagyjából 130 decibel. De akik közelebb, a sziget körülbelül 64 kilométeres körzetében tartózkodtak, mint például a hajósok, még rosszabbul jártak, mert a fülsüketítő zaj átszakította dobhártyájukat. A korabeli források szerint meg voltak győződve arról, hogy az utolsó perceiket élik.
A robbanás során keletkező akusztikus nyomáshullám egyes tudósok szerint több mint háromszor, mások szerint hétszer is megkerülte a Földet. A térségben kialakuló 35 méter magas szökőár pedig több száz szigetet tarolt le, és még a La Manche csatornában is éreztette erejét.
A Krakatau korábbi tevékenységével kapcsolatban egy indonéz szultán fennmaradt írásai azt mesélik el, hogy egy 535-ös kitörés hogyan szakította ketté Szumátra és Jáva szigeteit. Valószínűleg ez a kitörés lehetett az oka az 535–536. évek szélsőséges időjárási viszonyainak is. 1927-ben az 1883-as kitörés által visszamaradt kalderából egy új sziget, az Anak Krakatau, vagyis a „Krakatau gyermeke” jött létre (a lenti képen 2023. május 12-én). Ez a vulkáni tevékenység jelenlegi centruma. Az Ujung Kulon Nemzeti Parkot 1991-ben az Unesco a Krakatauval együtt a Világörökség részévé nyilvánította.
Mi a hang?
A tragikus következményekkel járó esemény is tanúskodik arról, hogy a hang – bár hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni ezt a tényt – mechanikai hatással (is) bír. Fizikai szempontból egy lökés, amely a dobhártyánk szorosan kifeszített membránjának ütközik. Ezt – ha nem is tudatosan, de – minden nap folyamatosan tapasztaljuk. És bár egyre zajosabb világban élünk, alapvetően nem tartunk ezzel kapcsolatban komolyabb veszélytől. Pedig egy bomba lökéshulláma egy házat tesz a földdel egyenlővé, a világ leghangosabb hangja pedig még az emberéletet is képes kioltani.
Amit nem hallunk, az is hat
Van még egy érdekes területe a hangok tudományának: az infrahang. A hang a láthatatlan dolgok mozgásából fakad, pontosabban a hallószervünk által felfogható, rugalmas közegekben – például levegőben – mechanikai hullámként terjedő rezgésről van szó. De olyan mozgás is lehetséges, amit nem hallunk. Ez azért van így, mert a molekuláknak pontosan kell mozogniuk, hogy eltalálhassák a dobhártyánkat. Ha a mozgás túl lassan vagy túl gyorsan megy végig a molekulák tömegén, testünk nem tudja ezt a mozgást az agyunk által megértett jelekké alakítani. Ezt a mutatót frekvenciának hívják, és hertzben mérik. Az emberek meglehetősen széles tartományban hallanak – körülbelül 64 hertz és 23.000 hertz között.
De mivel a hertz és a decibel független egymástól, egy hang lehet rendkívül erőteljes, de ha olyan frekvencián szólal meg, nem fogjuk hallani. Ez az a típusú hanghullám, ami egészen Angliáig és még tovább is utazott a Krakatau kitörése után, és mégsem hallotta senki. Mivel a rendkívül alacsony frekvenciájú hanghullámok sokkal, de sokkal messzebbre is képesek eljutni, mint a magasabb frekvenciák, ilyen epikus utazásokat tehetnek meg. A tudósok infrahangnak nevezik, és számos területen komolyan foglalkoznak vele. Használják például az illegális nukleáris robbantások észlelésére és a szeizmológiában – ez a tudományág a Föld belső szerkezetére vonatkozó információkat gyűjti, és a földrengések okait is vizsgálja.
A rendkívül hangos infrahangok hatással lehetnek a testünkre is. A 110 decibel feletti infrahangoknak kitett emberek vérnyomása és légzési gyakorisága megváltozik. Szédülnek, és nehezen tudják megtartani az egyensúlyukat. 1965-ben egy légierő-kísérlet megállapította, hogy a 151-153 decibeles infrahangnak 90 másodpercig kitett emberek úgy érezték, hogy a mellkasuk irányításuk nélkül mozog.
A leghangosabb hangot, amelyet nem hallottunk, a cseljabinszki meteor keltette, amely Dél-Oroszország felett, Európa és Ázsia határa közelében robbant fel 2013. február 15-én. A Test-Ban Szerződés érzékelői még a forrástól több mint 9000 mérföldre is mértek infrahanghullámokat, amelyek továbbkeringtek a Földön.
Jó tudni
Nap mint nap kitesszük a fülünket a legkülönbözőbb zajoknak, főleg a városokban. Érdemes tudni, mi károsíthatja a hallásunkat, és hogyan védekezhetünk. A szakértők egyetértenek abban, hogy a 85 dB-es vagy azt meghaladó zajnak való kitettség idővel károsíthatja a hallást. A biztonságos szintek attól is függnek, hogy milyen hangos, valamint mennyire hosszú és gyakori az expozíció – minél hangosabb a hang, annál rövidebbnek kell lennie az expozíciós időnek.
Bár nem valószínű, hogy találkozunk rakétakilövéssel vagy a világ leghangosabb élőlényeként ismert nagy ámbráscettel, de például sokan vesznek részt tűzijátékon, amely átlagosan 120 dB-es hangot ad. Ezért néhány másodperc alatt is tartós halláskárosodást vagy fülzúgást okozhat.
Ha hangos zajforrással kell érintkeznünk, van néhány dolog, amit megtehetünk a hallásunk védelme érdekében:
• Tartsunk megfelelő távolságot a zaj forrásától – például tűzijátékoktól vagy a koncerten a hangszórótól.
• Iktassunk be rendszeresen szüneteket, korlátozva a zajnak való kitettség időtartamát – ez csökkenti a maradandó károsodás kockázatát.
• Viseljünk zajszűrő füldugót a veszélyes hangfrekvenciák kioltásához – ezek a füldugók védik a hallást anélkül, hogy csökkentenék a hangminőséget.
• Gondoskodjunk arról, hogy a gyermekek fülvédőt használjanak – a fülvédők kényelmesek, és egyszerűbben használhatók, mint a füldugó.
• Maradjunk hidratáltak, azaz igyunk sok vizet, mert a kiszáradás érzékenyebbé teheti a belső fülben lévő szőrsejteket a károsodásokkal szemben.
Szabados Éva
Forrás: rnid.org.uk, Wikipédia 1, Wikipédia 2, teacher.scholastic.com, rubicon.hu, fivethirtyeight.com, hamuesgyemant.hu
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája
39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete
42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai
47. rész: A világ legrégebbi egyetemei
48. rész: Tomorrowland – A világ legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja
49. rész: A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja
50. rész: Vidám temető Szaploncán
51. rész: A világ leghidegebb települése
52. rész: Ain Dubai – A világ legnagyobb óriáskereke
53. rész: LUMA Arles
54. rész: Cannes víz alatti ökomúzeuma
55. rész: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár
56. rész: Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja
57. rész: A világ legnagyobb könyvtára 2. ‒ A British Library
58. rész: A világ leghosszabb túraútvonala
59. rész: Agatha Christie: Egérfogó ‒ A világ leghosszabb ideje futó színházi előadása
60. rész: A világ legnagyobb Gömböce
61. rész: A dán Rubjerg Knude világítótorony
62. rész: A Leshan-i Dafo – a bölcsesség és a megvilágosodás szimbóluma
63. rész: A világ legtöbb nyelvére lefordított könyv: A kis herceg
64. rész: A pompeji kőtestek titka
65. rész: Livraria Lello, a világ legszebb könyvesboltja
66. rész: A világ legrégebbi könyvtára 1. – Az eblai könyvtár
67. rész: Egy fura zenedoboz: a Marble Machine
68. rész: Lalibela – templomváros a föld alatt
69. rész: Amikor a statisztikából nyer ihletet a művész
70. rész: A világ legrégebbi könyvtára 2. – A sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára
71. rész: Fricska
72. rész: A hétezer éves Chinchorro múmiák
73. rész: Nefertiti királyné igazi arca
74. rész: Sziklatemplom a fellegekben: Abuna Yemata Guh
75. rész: Maison de Jeanne – Franciaország egyik legrégebbi lakóháza
76. rész: Újra hódít a dobozágy
77. rész: A világ első fagyija
78. rész: Little Free Library – a világ legkisebb könyvtárai
79. rész: A világ legrégebbi „kottája”
80. rész: Az uros indiánok úszó szigetei
81. rész: A világ legrégebbi nyomtatott könyve
82. rész: A holtak városa: Cementerio de la Recoleta, Buenos Aires
83. rész: Egy könyv, amit nem lehet kiolvasni?
84. rész: Jólabókaflóð: karácsonyi könyvözön Izlandon