„A híd elválaszt, a híd összeköt” ‒ vezette fel a beszélgetést dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri könyvtár igazgatója a vendég mellett helyet foglalva, majd elmondta, hogy bár Benedek Szabolcsot többnyire – számos kiadónál megjelenő – szépirodalmi és szakirodalmi kötetek írójaként ismerjük, mindezeken túl rengeteg esszéje és tárcája lát folyamatosan napvilágot, sőt még díjnyertes rádiójáték is fűződik a nevéhez.

Legújabb könyve, a Hídváros a több mint 950 éves (ekkor bukkant fel először neve írott dokumentumon) Szolnok városának megrendelésére készült, 21 történetet tartalmaz a tizenegyedik század közepétől a Kádár-korszakig ölelve fel a település történelmét. Benedek Szabolcs bár Budapesten született, másfél éves korától felnőtté válásáig Szolnokon élt. Hosszú évek óta fontolgatta már egy a településről szóló regény megírását, így kapóra jött neki a 950. évforduló, amelyet maga a város szépirodalmi téren is szeretett volna méltón megünnepelni. Eredetileg Szolnok adta volna ki a könyvet, de a felkéréskor már megvolt belőle néhány fejezet, amelyre a Helikon lecsapott, így a Hídváros végül Szolnok erkölcsi és anyagi támogatásával valósult meg, a fővárosi kiadó gondozásában.

Mivel a középkor földrajzi viszonyait tekintve a legegyszerűbben Szolnoknál lehetett átkelni a Tiszán az ország belseje felől Erdély irányába és fordítva, így a település jelentős rév-funkciót is betöltött akkoriban. A város nevét a vármegye első méltóságáról, Szolnok főispánról kapta, akinek ezt a vidéket Szent István adományozta oda. Benedek Szabolcs a település közel 1000 éves történetét egyfajta „ívben” szándékozott elmesélni, ugyanakkor elcsépeltnek érezte volna mindezt egy család sok generációján keresztül végigvezetni. Így végül olyan történetekben gondolkodott, amelyek Szolnok egy-egy jellegzetes szimbólumát, jelképét, jellegzetességét veszik alapul (például a pelikán a város címerében), illetve az elkülönülő történetekben mindig szerepel visszautalás az időben korábbiakra.

A Hídváros nem tudományos munka, nem szaktörténeti mű, hanem fikciós „regény” novellaszerű történetekkel, amely ugyanakkor – a hitelesség érdekében szolnoki történészek által átnézett – történelmi alapokon (személyek, események) nyugszik. A tények és a kitalált események, cselekmények mellett pedig, ahogyan azt a szerzőtől már korábban is megszokhattuk, megjelenik a misztikus vonal, a mágikus szálak is (jövőbelátás, vámpírok, kísértetek). A kötet utolsó története a Kádár-érával zárul, illetve az 1956-os – akkor még „ellen” – forradalom 30. évfordulójával, egy 80-as évekbeli momentummal, amelyben ismét Kádár János kap szerepet. Ezt követően pedig már a mi jelenünket éljük, ezért ér véget a könyvben itt Szolnok majd 1000 éves históriája.

Benedek Szabolcs következő kötete – amellyel majd a 24. Győri Könyvszalonra érkezik idén novemberben ‒ a 2020-as Ballada egy csapatról. A ’86-os válogatott története után ismét a labdarúgás területére vezet: a futball-legenda dr. Mezey György élettörténetét írta meg.

A Hídváros bemutatójának végén dr. Horváth Sándor Domonkos így foglalta össze Benedek Szabolcs végtelenül izgalmas regényét: „Ebben a könyvben lopakodóan rajzolódik ki az egész ország története, ahol a híd egyik oldalán Szolnok áll, a másikon pedig maga az egész világ, az emberiség.”

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs