Régen városunkat a Tűztorony, más néven Várostorony szimbolizálta, melyet 1792-ben emeltek a történelmi jelentőségű Fehérvári kapu (Győr visszafoglalása a töröktől) fölé. Amikor 1894-ben híre ment, hogy lebontják a Tűztornyot, illetve hogy új Városháza fog épülni (mivel a régi már kicsinek bizonyult), a polgárok ragaszkodtak ahhoz, hogy a Várostorony az új épületben éljen tovább. Így is történt, a pályázati kiírásban feltételként jelölték meg, hogy a torony meghatározó formája emlékként szerepeljen a tervekben. A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. A bíráló bizottság ugyan Alpár Ignác tervét találta a legmegfelelőbbnek, mégis Hübner Jenő tervének eredményét látjuk ma, aki a második helyezett volt, ugyanis Alpár Ignác nem vállalta a megbízást más elfoglaltsága miatt.

Bisinger József győri üvegesmester hagyatéki hozzájárulásával teremtődött meg a lehetőség a megvalósításra. Az építkezést jelképesen 1896. május 14-én, a millenniumi ünnepségen kezdték meg, az első, szimbolikus kapavágást Zechmeister Károly polgármester ejtette meg. A kivitelezéssel Schlichter Lajos építési vállalkozót bízták meg, aki szakértő csapatával kitűnő munkát végzett. Az új városháza ünnepélyes felavatására 1900. március 19-én került sor. Az előcsarnokban ekkor helyezték el Mátray Lajos szobrász carrarai márványból készült, életnagyságú Bisinger szobrát és Hauszmann Sándornak a nagy eseményt megörökítő emléktábláját. A Városházát többször is javították, felújították, mert az eltelt idő, a megváltozott kor, a háborúk szükségessé tették. A teljes, az egész épületre vonatkozó legnagyobb felújítás 1981-1984 között zajlott.

A városháza francia-reneszánsz, neo-barokk stílusban épült. U alakú, kétemeletes, középütt óratoronnyal és a főhomlokzaton kiugró két kisebb toronnyal (fiáléval) ékes épület, mely Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának székháza, a város jelképe. Az épület hosszúsága 85 méter, szélessége 40 méter, magassága 59 méter, több mint 200 helyiséggel rendelkezik. Az alagsorban a konyha, az étterem, a házi nyomda és egyéb gazdasági-ellátó egységek kaptak helyet, a földszinten irodák, a központi iktató, a főporta és az aula található. Az épület legdíszesebb része az első emelet, itt van a díszterem, a Kék terem, a Barna terem, a polgármesteri iroda és egyéb irodák. A második emeleten csak irodák helyezkednek el. És ott van még a torony, melyből még néhány éve az e tájhoz kötődő Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzott fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólalt meg. 2021 augusztusában, Győr szabad királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából az önkormányzat pótolta az első világháború alatt a Városháza tornyaiból eltűnt harangokat, ma ennek a játéka hallható. A régi óra nyolc évtizedes szolgálat után vonult nyugalomba, helyét Gulácsi János pécsi erősáramú- és műszerésztechnikus, villanyszerelő mester által készített kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtára itt érhető el.

tmoni

Forrás: Czvikovszky Tamás, Papp Zsolt: A győri Városháza (gyor.hu)

A győri könyvtár kincsei cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.

A 125 éves a győri könyvtár cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.