Itt, ebben a házban születtek a Popper lányok: Helén Lujza és Vilma. Popper Vilma édesanyja, Leon Josephine Bécsből került Magyarországra. Lányai megtanultak magyarul, de franciául és angolul is jól beszéltek. A család életében nagyon fontos szerepet játszott még a zene, mindannyian jól zongoráztak.

Popper Vilma középiskolai tanulmányait Győrött végezte, ő is orvos szeretett volna lenni, de a 19. században erre a nőknek még nem volt lehetőségük.  Fiatalon kezdett el írni, német nyelvű naplójának első kötete Lipcsében jelent meg gyerekek számára, második kötete pedig Drezdában. Ettől kezdődően folyamatosan jelen volt az irodalmi életben. Összesen 16 kötete jelent meg.

1902-ben a Kossuth-centenáriumot egy szabadságharcról szóló regényével köszöntötte, életrajzi regényt írt Forstmayer Richárdról, a győri káptalan neves orgona és csellóművészéről. Mikszáth regényeket fordított németre. Ezeken kívül írt esszéket, novellákat, verseket és meséket is. 1926-ig rendszeresen jelentek meg írásai győri lapokban is: első kisebb elbeszélései a Győri Hírlap hasábjain láttak napvilágot.

Sajnos nagyobb lélegzetű munkái, regényei, elbeszélései kivétel nélkül németül jelentek csak meg, még senki nem vállalkozott magyarra fordításukra. Saját könyvei közül több angol nyelven is kiadásra került. Lipcsében megjelent első kötetében voltak gyerekeknek szóló versek is, ezeket Ágai Adolf megjelentette magyarul is. 1908-ban alapító tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek, ennek munkájában tevékenyen vett részt. 1910-11-ben a győri üléseken több alkalommal dr. Kuncz Jenő, a kör főtitkára olvasta fel novelláit.

Egyre ismertebb lett a magyar írók körében is. Állandó levelezést folytatott Bíró Lajossal, Herczeg Ferenccel, Karinthy Frigyessel, Molnár Ferenccel és Móricz Zsigmonddal. Szoros barátság fűzte Mikszáth Kálmán feleségéhez, Mauks Ilonához. Az írás mellett angol és német nyelvtanárként dolgozott a Győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskolában (ma Kazinczy Ferenc Gimnázium).

Édesapja mellett is dolgozott, sokat segített neki, anyagilag támogatta a szegényeket. Aktív tagja volt a Győri Jótékony Nőegyletnek, szerény összegű alapítványt hozott létre arra érdemes sorsú tanulók számára, felekezeti hovatartozás nélkül. Jászai Marihoz élete végéig szoros baráti szálak fűzték, ismeretségük még kisgyerek korából származik. Szeretett utazgatni, gyakran járt Velencében.

1944. március 19-én elszabadult a nyilas pokol. Az ekkor kilencvenes éveihez közeledő, megromlott egészségű Popper Vilma rokona, dr. Csillag Árpád u. 20. sz. alatti szanatóriumában talált ideiglenesen menedéket. Ám nem sokáig, mert az első csoport 1944. június 14-én, a második csoport pedig 17-én érkezett meg Auschwitzba…

Popper Vilma 88. évével a legidősebbek egyike volt az auschwitz-i mártíroknak. Könyvtárának, értékes levelezésének, irodalmi hagyatékának nem akadt megmentője.

1945 után hazatért unokaöccse, dr. Korein Sándor orvos nagynénje emlékére 1948-ban egy fehér márvány emléktáblát helyezett el a Kossuth utca 14. számú ház kapubejáratára az alábbi szöveggel:

E HÁZBAN SZÜLETETT ÉS ÉLT DEPORTÁLÁSIG
POPPER VILMA ÍRÓNŐ 1857-1944.

Nagy Mária

Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. Győr : Győr Városi Könyvtár, 1999
dr. Nagy Erzsébet: Popper Vilma, a szelíd hangú írónő (1857-1944). Győr : Szerző, 2006.
Újvárosi Krónika. Győr : Újvárosi Művelődési Ház, 2001
A címlapkép forrása: Dr. Nagy Erzsébet: Popper Vilma, a szelíd hangú írónő (1857-1944), Győr, 2006.