Pulitzer József középiskoláit Pesten végezte, de édesapja korai halála után a család elszegényedett. Katonai pályára szeretett volna kerülni, ám gyenge egészsége és látása miatt visszautasították. Az osztrák hadsereggel, a francia idegenlégióval, illetve az indiai brit hadsereggel is hiába próbálkozott. Mindössze tizenhét éves volt, amikor 1864 nyarán egy zsúfolt hajón Bostonba utazott. Az I. New York-i lovasezredbe sorozták be, és az északiak oldalán részt vett a polgárháborúban. Tízhónapos katonáskodása alatt egyetlen csatában sem harcolt. Miután az elsők közt szerelték le, béresként, kubikusként, temetőgondnokként és kocsisként is megpróbált megélni. Jól beszélt németül, ezért az amerikai németek akkori fővárosában, St. Louisban telepedett le. Itt a német nyelvű Westliche Post napilapnál kezdte újságíró karrierjét, és közben jogtudományi doktori oklevelet szerzett.

1867-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Újságírói karrierjével szinte egyszerre indult politikai pályája: belépett a Republikánus Pártba, és 22 éves korában, 1869-ben Missouri Állam közgyűlésébe választották.

Ambícióit nem elégítette ki sokirányú érdeklődése, 1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett, üzletember lett. Megvette a Westliche Postot háromezer dollárért, majd ezt követte a St. Louis Dispatch megvásárlása 1878-ban 2700 dollárért. Pulitzer összeolvasztotta a két lapot, a St. Louis Post-Dispatch máig St. Louis napilapja.

1883-ban tulajdonába került a New York-i The World című lap, 1887-től pedig az Evening World is. Irányítása alatt a The World a társadalmi reformokért harcoló, független, liberális sajtó, a modern újságírás mintaképe lett, s az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. Pulitzer „egyszemélyes forradalmat” hajtott végre, ahogyan az újság egyik szerkesztője, James Wyman Barrett fogalmazott később. A World példányszáma egy évtized alatt 15.000-ről 600.000-re szökött fel, és az ország legnagyobb újságja lett.

A World másik nagy újítása a tömegnyomtatású színes képregény volt. A világelsőt, Richard F. Otcault Sárga kölyök című sorozatát 1895-ben közölte az újság. (Erről kapta a nevét aztán a „sárga újságírás”.) Elsőként jelentetett meg tényfeltáró riportokat, riporterei inkognitóban vizsgáltak visszásságokat, gyanús eseteket. 1886-ban sikeres gyűjtési akciójaként állították fel New Yorkban a Szabadság-szobrot, nevét emléktábla is őrzi a szobor alján.

Pulitzer 1903-ban alapítványt létesített, végrendeletében kétmillió dollárt hagyott a Columbia Egyetemre, félmillió dollárt a New York-i Metropolitan Múzeumra és a város szimfonikus zenekarára. Egy újságíróiskola létesítésére, a később róla elnevezett Pulitzer-díj alapítására további félmillió dollárt hagyott. Ennek eredményeként 1912-ben a Columbia Egyetemen létesült az első önálló újságírókar, és 1917-től évente több kategóriáiban kerül kiosztásra a díj. Máig ez az egyik legnagyobb presztízsű újságíróiskola a világon, amely kiadja a Pulitzer-díjat és a DuPont-Columbia-díjat.

Az általa alapított Pulitzer-díj nem tévesztendő össze a fia, Ralph Pulitzer által létrehozott, a repüléstörténelem korai szakaszához szorosan köthető repülőversenyeken elnyerhető Pulitzer-díjjal, illetve a New Orleansban élő Fábry Pál magyar üzletember által 1988-ban alapított Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, amelyet magyarországi újságíróknak adnak.

Pulitzer kulcsszerepet játszott Munkácsy Mihály 1886-os amerikai látogatásának megszervezésében, megérkezésekor újságja az „Éljen Munkácsy Mihály” magyar felirattal köszöntötte a festőt. Pulitzer otthonában is vendégül látta Munkácsyt, és felkérte, hogy fesse meg felesége, Kate Davis képét. A festmény 1891-ben Párizsban, fénykép alapján el is készült.

Pulitzer egészsége a World megvásárlásakor már jelentősen megromlott. 1890-ben vissza is kellett vonulnia az újság aktív szerkesztéséből, miután a Charles Anderson Dana, a The Sun tulajdonosa által indított személyes támadások hozzájárultak egészsége további romlásához. Megvakult, depresszió gyötörte és rendkívül érzékennyé vált az erős hangokra. Az orvosok nem találtak gyógymódot betegségére, ezért élete következő két évtizedének jó részét hangszigetelt helyiségekben töltötte.

Pulitzer József a jachtján halt meg 1911. október 29-én, amikor hajója éppen a dél-karolinai Charleston kikötőjében horgonyzott. New Yorkban, Bronxban temették el, a Woodlawn temetőben, ahol többek közt Herman Melville, Nellie Bly és Miles Davis is nyugszik.

Nagy Mária

Forrás: igazmagyarok.uw.hu, Új Magyar Életrajzi Lexikon. 5. köt. P-S. Budapest : Magyar Könyvklub, 2004.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.