175 éve született Karl May, a Winnetou és az indiánregények atyja

Nagy Mária írása

Karl May 1842. február 25-én született Ernstthallban. Családja Chemnitzben, Németország keleti részén élt rendkívüli szegénységben. Nagymamája sokat mesélt az unokájának, s ő egy idő után kívülről fújta a tündérmeséket. Keresztapjától, aki sokat utazott, szintén sok érdekes történetet hallott. Messzi tájak iránti érdeklődése később regényeiben feltűnő módon tükröződik.

Látását kétéves korára teljesen elvesztette, majd később hirtelen visszanyerte, bár valójában senki sem tudja, hogyan. Elképzelhető, hogy szemfertőzést kapott, amely azután magától meggyógyult. Waldenburgban (Szászország) járt iskolába. Miután látása visszatért, megtanult olvasni, majd egy helyi vendégfogadóban a tekepályát felügyelte. Itt nagy lelkesedéssel olvasta a kölcsönkönyvtár könyveit.

Pályáját falusi tanítóként kezdte, és lepusztult vidéki tantermekben, valamint gyári iskolákban dolgozott. Egyszer kölcsönkérte szobatársa óráját, hogy tudja, mikor ér véget a tanóra, és „elfelejtette” visszaadni. Ennek következményeként börtönbe vetették, és eltiltották hivatásától. Szabadulása után termékeny fantáziáját szélhámosként kamatoztatta. Tisztességtelen üzelmei miatt letartóztatták, és 1865-ben három és fél évi börtönbüntetésre ítélték, amelyet a Zwickau melletti Osterstein fogházban töltött le. 171-es számú elítéltként a börtönkönyvtár kezelésével bízták meg, ami szintén kiváló alkalmat jelentett az olvasásra.

Jellemén azonban mindez mit sem javított, ezután csak még rafináltabb módszereket eszelt ki. Alig szabadult, felkeresett néhány kisebb vegyeskereskedést, és „rendőrtisztnek” adta ki magát, aki hamis pénz után kutat. A rendőrség elfogta, és újabb négy évig raboskodott, ezúttal a szászországi Waldheimben. Amikor 33 éves korában újra kiszabadult, elhatározta, hogy új életet kezd. Munka után nézett, és ekkor került kapcsolatba Heinrich Gotthold Münchmeyer könyvkiadóval. Münchmeyer elsősorban folytatásos regényeket adott ki, nála jelentek meg először az írásai.

Gyakran cserélt kiadót, mivel a történeteiből szerzett bevételből csak morzsákat juttattak neki. Egy alkalommal rendkívül elégedett volt, mert egy regénysorozata minden folytatásáért 35 márkát kapott. A Waldröschen oder die Rächerjagd rund um die Erde (Erdei rózsika, avagy üldözés a világ körül) című százrészes ponyvaregényével a kiadó 5 millió márkát keresett. Ugyanakkor May első felesége, Emma legalább olyan gyorsan költötte a pénzt, mint amilyen tempóban a szerző megkereste: az asszony pazar lakomákra hívta meg barátait, miközben férje a legújabb művén dolgozott a szomszéd szobában.

Karl May élete folyamán 50 ezer oldalt írt tele, ami hihetetlen teljesítmény. Már ötvenéves is elmúlt, amikor a sors összehozta Friedrich Ernst Fehsenfelddel, azzal a kiadóval, aki végre hajlandó volt tisztességes honoráriumot adni a népszerű írónak. Ekkor születtek azok a regényei, amelyek meghozták számára az igazi hírnevet. Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét és Old Shatterhandet, az író alteregóját. Egyes állítások szerint Old Shatterhand alakját Xántus Jánosról mintázta.

Valójában May soha nem látta az igazi vadnyugatot. Amerikába először 1908-ban jutott el, négy évvel halála előtt, Klara, második felesége társaságában, aki egy közeli barátja özvegye volt. Ekkor is csak Albanyba, Buffalóba, a Niagara vízeséshez és Lawrence-be látogattak el. Klara istenítette a férjét, válaszolt a rajongók leveleire, és minden tőle telhetőt megtett, hogy ápolja az írót övező legendát. Mint a gyermektelen szerző egyetlen örököse, 1913-ban, egy évvel az író halála után létrehozta a Karl May Alapítványt.

Az alapítvány nélkülöző szerzőket, újságírókat és kiadókat támogat, továbbá a mai napig fenntartja a Karl May Múzeumot az egykori „Shatterhand villában”, Radebeulban. Ernst Fehsenfelddel és Euchar Albrecht Schmiddel együtt Klara megalapította a Karl May Kiadót is, azt a céget, amely nemcsak a híres zöld kötetek, hanem a korai művek megjelentetéséért is felelős.

Karl May 1912. március 30-án hunyt el a Drezda melletti Radebaulban. Munkássága különösen Európában hatott. Műveit több mint harminc nyelvre fordították le és 200 milliós példányszámban adták el. Számos könyve szolgált filmforgatókönyv alapjául, amelyekben híres színészek alakították a főhősöket: Pierre Brice és minden idők leghíresebb Winnetouja, Gojko Mitic.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, www.rd.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017.02.25