A győri püspökség ez alkalomból meghirdetett Szent László-évének mottóját Prohászka Ottokár püspök Szent Lászlóról szóló elmélkedéséből választotta, amelyben a szerző kifejti, hogy az államalapító Szent István művének megszilárdítója Szent László volt, aki a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé és szentté. A logón megjelenő, vizet fakasztó szent király utóképe az ószövetségi Mózesnek, aki a pusztában vándorló, szomjazó és zúgolódó nép számára Isten segítségével egy sziklából támaszt forrást. Míg Mózes egy botütés által, Szent László ellenségei elől menekülve, lova ugratása nyomán fakaszt vizet. A víz a keresztény hagyományban nemcsak az enyhülést, hanem a bűntől való megtisztulást és a keresztvíz révén a kereszténnyé válást jelenti.

Az emlékév arculatának szerves része az az imádság, amely egy Győrött, az 1763-as fogadalomtétel idején készült kisnyomtatványban olvasható. A fogadalomtétel keretében az 1763-as földrengések után Győr városa Szent László királyt különleges pártfogójának választotta. A dokumentumot az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára őrzi, a közlés engedélyezéséért a püspökség köszönetet mond Kopcsay Anna gyűjteményvezetőnek. Az imádság mellett az arculat másik fontos eleme a győri Nagyboldogasszony-székesegyház mennyezetfreskójának részlete, amely a mennybe emelkedő, az életszentségének jutalmát elnyerő Szent Lászlót ábrázolja. A freskót Franz Anton Maulbertsch osztrák festő készítette 1773-ban. A freskórészletről készített fotó, amely a Szent László-év kiadványain megjelenik, Szabó Béla fotográfus alkotása.

A programsorozat kezdeteként Győrben február 17-én, pénteken 10 órakor a Nagyboldogasszony-székesegyházban Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmisét mutat be a Szent László-év megnyitása alkalmából. Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Boldog Özséb Színtársulata első alkalommal mutatja be Szent László király énekelt életrajzát, amely az „Értünk támadt fényes csillag, Virág ország gyökerén” címet viseli. A művet Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense állította össze, amelyhez a hangszerkíséretet Dömény Krisztián népzenész, zeneszerző írta. A darab előadásában közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke, a budapesti Bartók Béla Konzervatórium, valamint a győri Bartók Gyermekkórus, a Collegium Musicum Jaurinense, a győri székesegyház Palestrina Kórusa és a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda kórusa.

Az ünnepi program a győri Városháza dísztermében folytatódik, ahol 12 óra 30 perckor megnyitóbeszédet mond Veres András győri megyéspüspök, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Borkai Zsolt polgármester. Majd 13 óra 20 perckor Gaal Gergely, a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke megnyitja Móser Zoltán fotókiállítását a Városháza dísztermének folyosóján. A tárlaton bemutatásra kerülő tizenegy felvétel erdélyi, felvidéki és magyarországi templomok azon freskórészleteit ábrázolja, amelyek az egyik legismertebb Szent László-legendát hivatottak elbeszélni saját képi nyelvükön: a magyar lány megmentését a kun vitéztől.