A beszélgetést Bogár Erika könyvtárvezető, író, a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) egyik szerzője vezette. Meghívott vendégei: Vehofsics Erzsébet, Tőke Péter (szintén antológiások), valamint Benkő László írók voltak.

A rendezvény címe a megszólaltatottak kedvenc szerzőit takarta. Szó esett alkotói pályájuk kezdetéről, kedvenc olvasmányaikról, példaképeikről, azokról az inspirációkról, melyek hatására tollat ragadtak.

Tőke Péter festőként kezdett alkotni, majd elcsábította az írás. Ebben olvasmányai (kezdetben ifjúsági kalandregények) játszottak nagy szerepet. Tarzan története, alakja valósággal elvarázsolta. Hatására és barátai tanácsára írta meg Hanyistók című könyvét, majd folytatását, Hanyistók, a láp fia címmel. Számos alkotása mellett ma is ezt a regényét tekinti kedvenc művének. Amit ír vagy fest, belülről, a lelkéből fakad, ezért munkái teljesen egyéniek, semmire és senki máséra nem hasonlítanak. Könyveit maga illusztrálja.

Vehofsics Erzsébet egy (szépirodalmi igénnyel megfogalmazott) internetes blog hatására ragadott tollat, úgy gondolva, talán ő is képes ilyet írni. Azóta sorra születnek versei és kisebb lélegzetű prózai munkái, melyeket a Győri Antológiában, valamint az Interneten tesz közzé. Művészi színvonalú fotói ugyancsak figyelemre méltóak. A rendezvényen felolvasott három írása – a Megállt kicsit c. vers, valamint két kisprózája, a Most nem is kell több és az Eleredt az eső – nagy sikert aratott.

Benkő Lászlót már gyermekkorában nagyapja érdekes történetei írásra késztették, de senki nem hitte el, hogy ezeknek a műveknek ő a szerzőjük. Így egy időre elment a kedve az írástól. Csupán felnőttként, 2004-től kezdte munkáit publikálni. A magyar történelem és hadtörténet iránti vonzódása terelte az írói pályára. Ebben nagy szerepet játszott a Kossuth Lajos Katonai Akadémia elvégzése, valamint katonai hivatása is. Elhatározta, regényeiben feldolgozza a magyar történelem jeles eseményeit a honfoglalástól kezdve. Jelenleg a Zrínyiek koránál tart.

Az ő regényei nem olvasmányainak szolgai utánzásán alapulnak – mondta –, sőt szándékosan kerül minden szót, kifejezést, témát, mely műveire hatást gyakorolna. Hivatása, életrajzi élményei, gazdag írói fantáziája segíti sokféle műfajú, széles terjedelmű könyveinek megírásában. Tagja a Történelmi Regényírók Társaságának. A könyvtári beszélgetés során egy, a Társaság által kiadott antológiában megjelentetett írásából olvasott fel részletet, mely a szombathelyi gettóból a haláltáborokba elindított zsidók sorában lépdelő kislányra fókuszált egy kiskutya szemszögéből.

Végül Bogár Erika, a beszélgetés moderátora – kérésre – elmesélte, hogy ő egy gyerektáborban való tartózkodása idején, társai szórakoztatására kitalált történetei, meséi sikerén felbuzdulva, döntötte el, írni fog, látva ifjú hallgatósága lelkes érdeklődését.

Csáky Anna, a GYAK vezetője
Fotók: Molnár György, a GYAK tagja

Fotógaléria: Írók írói

42 kép