A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkja, melyet 1973 januárjában alapítottak, létrehozásához nemzetközi összefogás is hozzájárult. Ez 101 évvel a világelső amerikai Yellowstone park megalapítása után történt. Több mint 80 ezer hektáros területével hazánk legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, ma is folyamatosan bővül. A Hortobágy és a Nagykunság tájai, ezen kívül a Tisza-tó egyes részei tartoznak hozzá. A füves puszta egyben Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája. Legmélyebb fekvésű része Ágotapusztán található, amely 85 m-nél alacsonyabban helyezkedik el. A kevés csapadék miatt nyáron száraz növényzete láttán meglepő, hogy e táj arculatát valamikor régen a folyóvizek – a Tisza és mellékfolyói – áradásai formálták. Hajdan a vadászok paradicsoma volt, elsősorban a vadliba- és a túzokvadászoké. Jelenleg a vadgazdálkodás szigorúan alárendelt a természetvédelmi szempontoknak.

A Hortobágy fő idegenforgalmi vonzerejét a Hortobágyi Nemzeti Park értékei jelentik. A kietlen rónaság, a magyar puszta a külföldiek szemében hungarikumnak számít. A „Világörökség része” megtisztelő címet is elnyerte 1999-ben. A nemzeti park a természetvédelem, az idegenforgalom és a gazdálkodás egységét valósítja meg. Feladatai: védje a puszta jellegzetes természeti értékeit, megőrizze a sajátos puszta képét, életformáját, valamint különleges növény- és állatvilágát. Biztosítsa a madárvilág háborítatlan fészkelését és vonulását. A hortobágyi szikes tavak, halastavak rendkívül gazdag madárvilágnak nyújtanak táplálkozó-, pihenő- és költőhelyet. Az itt előforduló ritka és fokozottan védett állatfajok közül néhányat megemlítenék: túzok, kékvércse, kócsag, kanalasgém, kárókatona, kerecsensólyom, rétisas, fekete gólya. Gyakran veri fel madarak rikoltozása a dús füvű legelők csendjét, hiszen nálunk ez a legnagyobb „madárszálló”. A Hortobágyi Nemzeti Park címerállata a daru.

Kihalófélben lévő ősi magyar állatfajtákat is láthatunk. A legelőgazdálkodás komoly szerepet játszott az itt élő emberek életében, szilaj-félnomád pásztorkodást folytattak. A 16-17. században virágzott a magyar szürkemarha tartása és exportja. Napjainkban is hozzátartozik a puszta képéhez. Itt haladt át régen a „Sóút”, amelyen az erdélyi sóbányák kincsét szállították Debrecen és Buda felé.

A hortobágyi növényvilágot többek között a tündérrózsa, a sziki őszirózsa, a sóvirág és a boglárka képviseli. A nemzeti park területén írásos engedély nélkül tilos a növények gyűjtése és a gombák szedése, de még az ürgeöntés is. A halastavak összterülete is nagyon jelentős, hazánk legnagyobb halastavánál végződik az országban egyetlen halastavi kisvasút.

A délibáb csodálatos tüneményét csak a nagyon szerencsések láthatják.

A kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb kőhídja (a képen). A Hortobágy jelképe ez a híd, 167 m hosszú, a Hortobágy nevű folyón ível át kilenc boltívével. A legenda szerint úgy jött létre, hogy egy híres betyár – aki a pandúrok elől menekült – kilenc szeretője összekapaszkodott, és így átsegítették a folyón a kedvesüket. A híd mellett található 300 éves csárda központi helyszíne a hídi vásárnak. Régen a sikeres üzletre ebben az épületben ittak áldomást.

Az augusztus 20-i hatalmas kirakodó- és népművészeti vásárt a híd környékén tartják. A híres debreceni virágkarnevál meglátogatásával kiválóan összekapcsolhatjuk ezt a programot.

Sulyok Attiláné

Forrás: Bodnár László: Kárpát-térség nemzeti parkjai, magyarnemzetiparkok.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.