Az Egyiptomban régészeti feltárásokat vezető Mariette-t annyira „megragadták a kultúrtörténeti dokumentumok”, hogy novellát írt az egyiptomi fáraók udvarába kerülő etióp királylányról, aki beleszeret az ellenfél hadvezérébe. Az Oszmán Birodalom egyiptomi alkirályának, Ismail pasának (1830-1895) annyira megtetszett ez a novella, hogy megbízta a szerzőt, írasson belőle opera librettót. Az volt a terve, hogy a kor három legismertebb zeneszerzője közül valamelyikkel komponáltasson zenedrámát: Verdi mellett Charles Gounod és Richard Wagner neve merült fel még. Az operának a Szuezi-csatorna megnyitására kellett volna elkészülnie, az ősbemutató helyszíne pedig a kairói olasz operaház lett volna.

Mariette azonban a zenei világban nem rendelkezett ismerőssel. Csak 1869-ben találkozott Egyiptomban Camille du Locle-lal, az Opéra Comique igazgatójával. Du Locle kereste fel végül Verdit a szinopszissal, amely azonnal megtetszett a zeneszerzőnek, de librettistának mást választott du Locle helyett. Elutazott Egyiptomba is, ahol egyrészt saját maga tárgyalt az alkirállyal a bemutató feltételeiről, másrészt személyes benyomásokat is szerzett az országról, valamint annak kultúrájáról. Verdi bízta meg Ghislanzonit a szövegkönyv megírására. Meglátogatta Mariette-t is, akitől információkat szerzett a korról és az egyiptomi szokásokról, valamint felkérte arra is, hogy a bemutatóhoz díszleteket és jelmezeket is tervezzen.

Az ősbemutató eredendően 1871 januárjában lett volna, de a francia-porosz háború számos kárt okozott. A Mariette által készített díszletek és jelmezek például elégtek Párizs ostroma során, míg ezek újra elkészültek, várni kellett az előadás megtartásával.

Végül 1871. december 24-én játszották először az Aidát, amelynek ősbemutatóján a Verdi által választott Giovanni Bottesini (1821-1889) vezényelt. Aida Antonietta Anastasi-Pozzoni (1846-1914), Amneris Eleonora Grossi, Radames Pietro Mongini (1830-1874), Amonasro Francesco Steller, Ramfis Paolo Medini, Egyiptom királya Tommaso Costa voltak.

Az Aida premierje azonban Verdi távollétében zajlott le, mivel a maestro az európai premiert készítette elő. Az ősbemutató igazi társadalmi esemény volt, amelyen magas rangú arisztokraták és diplomaták vettek részt. A zenedráma óriási sikert aratott, és napjainkig is az egyik legtöbbet játszott és legnépszerűbb Verdi operának számít.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Winkler Gábor: Barangolás az operák világában IV. kötet; Opera: zeneszerzők, művek, előadóművészek, szerk. Batta András, Budapest, Vince K., 2006

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.