Az együttes 48 éve aktív, azóta körülbelül háromezer koncertet adtak már a világ negyven országában. Világszerte több mint 60 millió lemezt adtak el. Először blues rockot játszottak, mely később klasszikus, kelta és art rock elemekkel egészült ki. Muzsikálásuk mindig magas színvonalú és pontosan kidolgozott.

1968-ban egy fesztiválon tűntek föl. Anderson előadásmódja, fuvola- és gitárjátéka már akkor bámulatba ejtette a közönséget. A zenekar nevét egy XVIII. századi angol földművesről kapta. Jethro Tull mezőgazdasági reformokat vezetett be, megalkotta az első vetőgépet, és írt egy könyvet „Hogyan kell lovakat és nemesebb paripákat dresszírozni, s más tudnivalók az állattenyésztés és mezei gazdászat tudományából” címmel.

Az együttes frontembere, aki az egyedüli állandó tag a megalakulás óta, Ian Anderson. A karizmatikus előadó régebbi koncertjein gyakran meglepte rajongóit extravagáns jelmezeivel, egyedi színpadi stílusával. Rendszerint a brit folklórból merített, de egyes előadásokon középkori udvari bolondként, vándorénekesként, angol vagy skót földesúrként, esetleg űrhajósként, kalózként, vagy hajléktalanként jelent meg. Nevezték már a rock skót koboldjának is.
Szövegei mindig összetettek, sok dalba sző bele népi és mitológiai vonatkozásokat, gyakran társadalmi és vallási kritikát is megfogalmaz bennük. Egyik legjellemzőbb példa erre az 1972-es Thick As a Brick című konceptalbum, mely egy időben a bíráló szövegei miatt tiltólistán szerepelt.

"Hadd énekeljek vesztesekről,
Akik az utcán fekszenek, mikor az utolsó busz elmegy.
A járdák üresek: a csatorna vörösen hömpölyög,
Míg a bolond köszönti istenét az égben..."

A 2006-os St. Brides jótékonysági koncert füzetében azt írja, hogy vallásilag valahol a deizmus és a panteizmus között helyezné el magát. Miután túlélt egy mélyvénás trombózist, többször is felhívta a nyilvánosság figyelmét a megelőzés fontosságára. Farmján huszonhat különféle fajhoz tartozó vadmacskát tart, közülük többet méltánytalan körülmények közül mentett meg. Honlapján található egy rövid útmutató a kismacskák gondozásáról.

A Jethro Tull Magyarországon legutóbb 2016 áprilisában a pécsi Kodály központban lépett fel a Pannon Filharmonikusokkal.

"A nagyzenekar és a rockzenekar hangzásának párosítása a hatvanas évek végére, a progresszív rock kezdeteire vezet vissza. A klasszikus gitár, zongora, ütős hangszerek, dob, basszus és hagyományos nagyzenekari hangszerek finom szintéziséhez vonzódom. Ez egy igazán letisztult koncepció, aminek színpadra vitele után minden zenész és hallgató ép dobhártyával hagyhatja el a koncerttermet. Egy energikus rock élményre törekszünk nyers hangerő nélkül."

A különleges koncertről írt beszámoló itt olvasható.

A legendás brit progresszív folkrockzenekar klasszikus dalai legközelebb 2017. február 18-án a Budapest Kongresszusi Központban (BKK) csendülnek fel a fuvolás-énekes vezetésével. Ian Anderson a Jethro Tull best of programmal tér vissza a magyar fővárosba. A kétrészes, kétórás koncerten az ismert számok egy része új hangszerelésben szólal meg, az előadás kiváló minőségű videóvetítésekkel egészül ki.

Ian Anderson mellett David Goodier (basszusgitár), John O'Hara (billentyűs hangszerek), Florian Opahle (gitár) és Scott Hammond (ütőhangszerek) fog játszani. (Akinek a budapesti koncertre esetleg nem jut jegy, február 17-én Kassán lép fel a zenekar.)

Szabados Éva

Források: Wikipédia, MTI, literatura.hu, Rockbook.hu

A képek a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonos a képek készítője. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhetők el: 1. kép, 2. kép.