A későbbi Ferenc pápa először vegyésztechnikusi diplomát szerzett, majd a papi szolgálat mellett döntött. 22 évesen belépett a villa devotói szemináriumba, 1958. március 11-én pedig megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Chilében folytatott tanulmányokat, majd hazatérve, 1963-ban filozófiai cenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964-től 1965-ig a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Gimnáziumában tanított.

1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban oktatott irodalmat és pszichológiát. 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970-1971-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probáció időt, örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.

1972-től 1973-ig novíciusmesterként szolgált. Ezután Bergoglio hat évig a rend tartományfőnöke, majd 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, ellenzékként sok atrocitás érte.

1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, három vatikáni kongregációnak is a tagja volt, 2005 óta pedig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.

Bergoglio 2013 márciusától a 266. az egyházfők sorában. A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta Róma püspökévé, pápává, ünnepélyes székfoglaló miséjére 2013. március 19-én került sor. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta. Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére, nyilatkozata szerint olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében.

Jelmondata: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!”. A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta. 2016. május 6-án a legjelentősebb európai kitüntetésnek számító Károly-díjat vehette át az aacheni polgármestertől.

Ferenc pápa konzervatív teológiai nézeteket vall, elutasítja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett, amely különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta Argentínában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel, és megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a házasságon kívül született gyermekeket.

Egyszerű életmódot folytat. Érsekként nem volt autója, tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben. Nem volt hajlandó beköltözni a fényűző főpapi rezidenciába, és állítólag még ételeit is maga készíti. Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.

Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra, ezzel közelebb kerülve az emberekhez, ugyanakkor megnehezítve testőrsége munkáját. A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé vegyülve akarnak Európába jönni. 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet fogadott be a Vatikánba.

Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás, és jól úszik. A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, tiszta-lap.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.