Az október 2. és december 16. között, 20. alkalommal megrendezett színházi találkozó olyan kísérleti előadásokat hív meg a világ minden tájáról, amelyek egy nép és egy társadalom képzeletvilágából táplálkoznak. Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a párizsi Théatre de l’Atelier-ben tartott előadás után az MTI-nek elmondta: az új változatot a párizsi közönség láthatta először a december 7-i budapesti premier előtt. A bemutató után többek között Arwad Esber fesztiváligazgató, a szíriai származású francia költő, Adonis fia és Valere Novarina színpadi szerző, rendező is gratulált a társulatnak. „Az ő ölelésük és kézszorításuk erőt és jövőt ad mindannyiuknak” – mondta a Nemzeti Színház igazgatója.

„Nagyon örülök, hogy eljöttünk és sikert arattunk” – tette hozzá a rendező, aki régóta szoros kapcsolatot ápol az antropológiai szemléletű fesztivál szervezőivel, és reméli, hogy „lépésről lépésre” megerősödnek a társulat nemzetközi kapcsolatai. Vidnyánszky Attila először színházi előadást, majd játékfilmet készített Juhász Ferenc verséből, amely eredetileg a szülői házat és az anyját elhagyó, a városba kerülő és a gyökereihez visszatérni nem tudó fiúról szól. A harmadik, legújabb változat a film és a színház világát vegyítő művészi kísérlet: a hatalmas vászonra vetített film előtt zajlik a színpadi játék.

A népballadák hangulatát idéző eredeti előadás a verssel történő kísérletezésről szólt. Megjelent benne a görög tragédiák kórusa, a mozgásszínház és a költői szertartásjáték, a csak tiszta forrásból bartóki gondolata. A falu és a város világát víziószerűen idézte meg a pontosan koreografált játék, amelyben Trill Zsolt szarvasfiúja mellett az előadás kulcsa az anyát játszó Törőcsik Mari volt. A produkció 2013 óta a Nemzeti Színház repertoárján volt látható, és többek között Kijevben, a Bárka Színház nemzetközi fesztiválján, a franciaországi Passages Fesztiválon, az Ördögkatlanban és a debreceni Csokonai Színház fesztiválján is játszotta a társulat.

Az új változatban a film gondolatát követve módosult az eredeti előadás, amely már egy társulatról és egy rendezőről szól, akik A szarvassá változott fiú című előadás bemutatójára készülnek. A főszereplő egyszerre a vers szarvasfiúja és a képzeletbeli előadás rendezője. A filmváltozatnak köszönhetően új tartalmat nyert a produkció: az alkotói folyamat bemutatása is az előadás része lett. Az eredeti előadást 2003-ban mutatta be a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház a gyulai Várszínházban, Törőcsik Mari főszereplésével, aki a legújabb változatban már nem lép színpadra, hanem a tavaly elkészült filmváltozat felvételei idézik meg a színpadon az anya figuráját.

„Nagyon izgalmas munka volt, a párbeszéd és a játéklehetőség a filmmel végtelen perspektívát nyitott. Ez számomra is különleges, mert ilyet még soha nem csináltam” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. „Az alkotói vajúdás, az önmagunk elpusztítása, az egyszeri és megismételhetetlen katarzis hajhászása közben a színház elpusztításának vágya a film készítése közben született meg, az eredeti előadásban még nem szerepelt” – tette hozzá.

Vidnyánszky Attila szerint az alapvető különbséget A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című vers és a feldolgozás között Juhász Ferenc fogalmazta meg. „Én arról írtam művet, hogy nem akarok, te pedig azt rendezted meg, hogy nem tudsz hazatérni” – idézte a rendező a költőt.

Forrás: MTI