Újra a Játékmúzeumban – a villanyvasúttól a LEGO-ig


Közeledik a karácsonyi vásár, térjünk vissza az óbudai játékmúzeumba, és ezzel együtt abba az egyre távolodó gyermekkorba, amikor még izgatottan vártuk, hogy mit tesz majd a Jézuska a karácsonyfa alá. Folytassuk sétánkat most a jobb oldalon, a játékvasutaktól indulva.

Amiket – mint azt a feliratokból megtudhatjuk – kezdetben felhúzható óramű mozgatott, de volt olyan is, amibe kis gőzgépet építettek be. Az, hogy a vonatokhoz síneket is társítottak, már egy későbbi fejlemény, mint ahogy az is, hogy villamos motort szereltek a mozdonyba. Az első ilyent Ernst Plank készítette el 1882-ben Bajorországban, a Marklin cég pedig 1935-ben egységesítette a 16,5 milliméteres nyomtávot, így meg lehetett valósítani a nagy terepasztalokat is különféle cégek mozdonyaival, vasúti kocsijaival. Ugyan a tárlóban az NDK-s PIKO cég készlete van kiállítva – 1948-ban alapították, Sonnenberg városában gyártotta 1989-ig német precizitással a játékvasutait. Magyarországon az Állami Pénzverő próbálkozott 1954 és 1959 között a műfajjal, de nem hagytunk különösebb nyomot a játékvasutak világtörténetében.

A babák közül különösen a babaházakat, a kiskonyhákat ajánlom most az olvasó figyelmébe. Itt pontosan leképeződik, megjelenik már kezdetektől a felnőtt tárgyi kultúra, sőt, a bútordivatok is szépen nyomon követhetők. A háló- és fürdőszobák mellett a konyhák a legnépszerűbbek, de láthatunk itt egy komplett istállót is szénapadlással, állatokkal. Külön szekciót kaptak az úgynevezett vigasztárgyak, amiket ma röviden plüssöknek szokás nevezni. Feladatuk az anya helyettesítése, segítséget adnak az anyától való elszakadáshoz. Ezek közé sorolnám a külön ismertetett Steiff-mackókat, amiket 1879-ben Margarete Steiff indított el világhódító útjukra. Az amerikai macikat az 1908-ban a vadászaton egy medvebocsnak megkegyelmező Theodore Roosevelt elnök után Teddy mackóknak nevezték el. Teddy ihlette egyébként Milnét 1926-ban a Micimackó megírására. Kár, hogy ezekből nem nagyon találunk a tárlókban, mint ahogyan a magyar változatokból, a Dörmögő Dömötörből, vagy a TV-maciból sem tudtak még beszerezni. (Javaslom, vegyék fel a rákóczifalvi Macimúzeummal a kapcsolatot, biztosan adnak kölcsönbe néhány nélkülözhető darabot.)

A macik mellett az oktató játékok is önálló fejezetet kaptak. Azt is megtudhatjuk, hogy az első puzzle-t egy John Spilsbury nevű asztalos állította elő. Anglia térképét felkasírozta egy falapra, majd grófságonként fűrésszel szétvágta. Vannak a tárlókban olyan régi készségfejlesztő játékok, mint a Babylon a pálcikáival és lyukacsos színes golyóival, és persze itt van az 1932-ben Ole Kirk Christiansen által hódító útjára indított LEGO is. És nem hagyhatom ki az 1948-ban több kisebb üzemből összevont Lemezárugyár, majd az Elzett lemezjátékait sem. A falnak ütközve felágaskodó Holdrakétát, a tűzköves, szikraesőt produkáló sugárpisztolyt vagy az autópályát, amin felhúzható gépkocsik futottak. És még itt vannak az 1954-től gyártott diafilmek is, amelyek annyi élményt hoztak a korán sötétedő őszi és téli napokon. Hogy aztán a szebbnél szebb gyermekkönyveket ne is említsem, valóságos kincsesbánya van itt belőlük Óbudán, a Szentlélek téren. Ha valaki elmesélné gyermekkorát kicsit megkésve született gyermekének, annak biztos itt a helye, amúgy meg csak ajánlani tudom ezt a csodát mindenkinek!

Az óbudai játékmúzeumról szóló előző cikk itt olvasható.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.11.17