1969-től 1988-ig az amerikai kormányzati szervek a vészhelyzetre tartalékolt pénzkészletet tárolták itt: több milliárd dollárt zsugorfóliába csomagolva (furcsa módon leginkább kétdolláros érmékben), 2,7 méter magasságban felhalmozva, 30 centis betonnal bélelt, acéllal megerősített falak között, több mint egy méterrel a föld alatt. A hidegháború csúcspontján arra az esetre hozták létre ezt a vésztartalékot, ha a keleti partot atomtámadás érné. Az elképzelések szerint ez a pénz képes lett volna a Mississippitől nyugatra újjáéleszteni a gazdaságot.

Szilárd alapkőzete és magaslati elhelyezkedése miatt a Culpeper mellett található Mount Pony-t választották a hatalmas atombiztos bunker építésének helyszínéül. A helynek egyébként már volt ilyen típusú történelmi múltja, hiszen a második világháború alatt légvédelmi megfigyelő állomás működött a Mount Pony-n. A föld alatti építmény 124 acéllal megerősített beton páncéltermet foglal magába, amely tartósan ellenáll a sugárzásnak, és kibírja a nukleáris csapadékot. A „kormányzás folyamatosságát biztosító menedék” a pénzraktározáson túl 540 kormányzati alkalmazottnak is menedéket nyújtott volna világvége esetén, amit szerencsére a gyakorlatban soha nem kellett kipróbálni. Innen üzemelt továbbá a Fedwire is, amely továbbra is lehetővé tette volna az elektronikus banki átutalást. A hely 1969-től 1988-ig ilyen funkcióban üzemelt, míg végül 1992-ben leszerelték, 1997-ben pedig kiürítették, és eladásra hirdették meg, mint „fokozottan biztonságos hivatali- és raktár létesítményt”. 1997-ben kongresszusi jóváhagyással megvásárolta a Packard Alapítvány (mint a Hewlett-Packard), és létrehozták a Packard Campust, a Kongresszusi Könyvtár 2008-ban átadott audiovizuális központját, melynek alapítását 150 millió dollárral támogatta a Packard és 82,1 millióval a Kongresszus.

A több mint 200 millió dolláros beruházás eredményeképpen a komplexum ma merőben békés célt szolgál: szinte végtelen mennyiségű levéltári és audiovizuális anyagot tárolnak és digitalizálnak itt. Milliós nagyságrendű filmet, master videokazettát és hangfelvételt őriznek 16 000 négyzetméteren, 144 kilométer polcon, 35 szabályozott hőmérsékletű raktárban. A 124 páncélterembe pedig a gyúlékony nitrofilmek kerültek. A vállalkozás egyik fontos célja volt ugyanis, hogy biztonságos helyet találjanak az 1880 és 1951 között használatos kamera-negatívoknak és pozitív kópiáknak, amelyek akkoriban a fokozottan tűzveszélyes nitrát nyersanyagból készültek. A nitrofilmeknél még ma is fennáll az öngyulladás veszélye, ezért csak szigorúan szabályozott feltételek között szabad őket tárolni, betartva a hőmérsékletre, páratartalomra, különleges tárolási technikákra vonatkozó előírásokat. A Kongresszusi Könyvtárnak itt lehetősége van egy helyen, biztonságos körülmények között tárolni értékes, de veszélyes filmállományát, amelyet a közönségnek is igyekeznek megmutatni. A raktárak nem nyilvánosak, de egy különleges moziban a nitrofilmekből is tartanak ingyenes vetítéseket.

A Packard Campus másik fontos feladata a digitalizálás: a szakemberek évente több petabájt audiovizuális anyagot digitalizálnak, a cél a Kongresszusi Könyvtár teljes videó- és hanganyagának digitalizálása, részben robotok segítségével. A digitalizált anyag egy része megtekinthető a honlapjukon, így eredeti mozgóképeken láthatjuk sok más mellett a századfordulós San Franciscót vagy New Yorkot, Roosevelt elnök pályafutását vagy az amerikai animáció születését.

LE
Forrás: mandarchiv.hu