A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2003 óta tartja minden év november 3-án a Magyar Tudomány Ünnepét, arra emlékezve, hogy 1825-ben azon a napon Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, amellyel lehetővé vált az MTA megalapítása. Lovász László, az MTA elnöke nagycenki ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az akadémia tagjai számára fontos, hogy ne csak a fővárosi székházban emlékezzenek meg Széchenyi Istvánról, hanem róják le tiszteletüket Nagycenken is, mert a hely szelleme mindenkinek erőt ad, aki egy kicsit is ismeri a politikus, író és közgazdász életművét. Hozzátette: a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a következő két hétben magas szintű ismeretterjesztő előadásokkal várják a tudomány iránt érdeklődőket az MTA székházában. Reményei szerint a hónap végén pedig elmondhatják, hogy a programokkal hozzájárultak az MTA iránt megnyilvánuló közbizalom további erősítéséhez.

Az MTA elnöke az MTI-nek azt is elmondta, hogy a programok témái széles érdeklődésre tarthatnak számot. Az Akadémia épülete előtt például úgynevezett tudományos street science bemutatók is lesznek, egyebek mellett csillagnézés, amelyek a fiatalabbak érdeklődését is felkelthetik. Hozzátette: tavaly szinte estéről estére megtelt az Akadémia előadóterme, amely azt mutatja, hogy nemcsak felkelteni tudták a magyar tudomány iránt az emberek figyelmét, hanem meg is tudták tartani azt. Hangsúlyozta, hogy jóval nehezebb és nagyobb szabású feladat, hogy az oktatási rendszert úgy modernizálják, olyan tananyagokat és tanítási módszereket fejlesszenek ki, amelyek felkeltik a tudomány iránti érdeklődést, akár egy életre.

Erre jelenleg is vannak programjai az MTA-nak, többek között most indult 19 kutatócsoport, amelyek egyetemeken és középiskolákban kutatják a különböző tantárgyak oktatásának módszerét, modernizálásuk lehetséges irányait, kíséretekkel alátámasztva. A tudományos vizsgálat eredményeit pár év múlva publikálják majd – fűzte hozzá Lovász László.

A sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora és Török Ádám, az MTA főtitkára egyaránt felidézték, hogy 2000-ben Solymos Rezső akadémikus kezdeményezésére ültettek el 175 kislevelű hársfát, emlékezve az MTA jogelődjének megalapítására. Azóta minden évben elültetnek egy hársfát, amellyel az alapítókra és az akadémiai tudósokra emlékeznek.

Török Ádám hangoztatta: az emlékerdő a gyarapodás szimbóluma a magyar tudományos életben, a hársfák száma pedig azt jelképezi, hogy az MTA hosszú távon fejlődik, „úgy lombosodik, mint egy fa”.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.