968

Soul Exodus a Cinefesten


Premier előtt vetítették a Cinefesten a Soul Exodus című filmet, melyben négy amerikai és egy orosz klezmer zenész elhatározza, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is.

Ez a film az identitáskeresésről szól. A miskolci közönség szerdán találkozhatott a film rendezőjével, Bereczki Csabával és producerével, Sándor Pállal. A film 2016. december 15-étől látható országosan a hazai mozikban.

Valamikor réges-régen, a 20. század elején élt egy legendás klezmer zenész és mesélő, Nazaroff herceg. A legtöbb ember nem hisz a létezésében, de a film öt szereplője azonban biztosan igen. Ahogy abban is, hogy valódi herceg volt. Elképzelték maguknak, a képzelet pedig olykor erősebb, mint a valóság. Nazaroff bennük él.

A Brothers Nazaroff nevű, tradicionális klezmer zenét játszó alkalmi formáció tagjai – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – elismert amerikai és orosz zenészek, akik a világ különböző városaiból származnak: New Yorkból, Párizsból, Berlinből, Moszkvából és Budapestről. Elhatározzák, hogy felkutatják európai gyökereiket, hogy ráleljenek zenéjük eredetére, és hogy szüleik, nagyszüleik múltján keresztül jobban megismerjék saját magukat és saját zsidóságukat is. Az igazság foglakoztatja őket, az a titok amint a zenéjükön keresztül szüntelen keresnek, ugyanakkor nem tudnak szabadulni a gondolattól, hogy valami örökre elmúlik. Nem is fogadják el ezt, ezért szüntelen utaznak, muzsikálnak. Szabadok, és az zenéjük is az. Bereczki Csaba (Életek éneke) legújabb filmjének főhősei egyfajta fordított exodusként utaznak nyugatról keletre, mindvégig hajón utaznak, New Yorkból Párizsba, majd a Dunán Budapestre, végül Romániába és Moldovába. Az őseik is hajón érkeztek egykoron Ellis Islandre, most ők is hajón érkeznek őseik földjére.

A Soul Exodus forgatókönyvírója és rendezője Bereczki Csaba, fényképezte Nemes Tibor, producer Sándor Pál.

Forrás: mandarchiv.hu

2016.09.25