1917-ben a Ma kiállítóhelyiségében Bohacsek Edével együtt nyolc szobrát mutatták be. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a direktórium munkáját támogatta, ezért másfél évi börtönbüntetésre ítélték. 1927-ben Miklós Andor patronálásával párizsi tanulmányutat tett. 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, 1931-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása Aba Novák Vilmossal közösen. Ebben az évben Dajka című szobráért a főváros Ferenc József jubileumi díját nyerte el. Alapítója a Gresham-Körnek. 1931-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tagjául választotta, és Szinyei-díjjal tüntette ki, 1936-tól a társaság titkára volt.

1933-ban a budapesti városmajori római katolikus templom Árkay Bertalan által tervezett épületébe elkészítette a Szent József-oltárt, a Pietà című kompozíciót és a 12 apostol szobrát. 1935-ben megbízást kapott Szőts Ernő síremlékének elkészítésére (Szőts volt a Magyar Rádió első elnöke). 1937-ben a magyar királyi kereskedelem és közlekedésügyi miniszter megrendelésére a párizsi világkiállítás magyar pavilonjához elkészítette Szent István című, 4 m magas hársfa szobrát, amelyet Charles Despiau szobrászművész Diplôme d'Honneur oklevéllel jutalmazott. 1937-ben felállították a Dunai szél című szobrát, amely stílusosan a Duna-korzón kapott helyet.

1939-ben Kozma Miklós művelődéspolitikus, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetője, a 10-es huszárok utolsó ezredparancsnoka megrendelésére elkészítette a 10-es huszárok emlékművét, amelyet Székesfehérvárott állítottak fel. A Kisfaludy Társaság ezért az alkotásáért Greguss-éremmel tüntette ki, és meghívta tagjainak sorába. A Huszár-emlékművet a XX. századi magyar szobrászat legnagyobb teljesítményei közt tartjuk számon.

1942 márciusában Mihályfi Ernő felkérésére ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a Márciusi Front által szervezett tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. 1945-től a művészeti élet egyik meghatározó személyisége lett. A világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amelyért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést, ezért a budapesti Zsinagóga kertjének Wallenberg Emlékparkjában a holokauszt üldözötteinek életét megmentők emléktábláján Pátzay Pál neve is szerepel.

1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1946-1949 között Keresztury Dezső miniszter kérésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Osztályát vezette. Előkészítette a rajztanárképzés reformját és a Magyar Iparművészeti Főiskola átszervezését. 1947-ben a Szent-Györgyi Albert elnök által vezetett Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1947-1950 között faragta a budapesti Szent István Bazilika számára Szűz Mária és Szent József szobrát. 1949-ben elkészítette a Kígyóölő című Wallenberg-emlékművet, amelyet politikai okokból még felavatása előtt eltávolítottak a XIII. kerületi Szent István parkból.

1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint például Varga Imre. Munkásságát különböző kitüntetésekkel is elismerték: 1950-ben és 1965-ben Kossuth-díjat kapott. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon, és egyetlen párt tagja sem volt vagy lett.

Kérlelhetetlen ellenfele volt mindenfajta modernizmusnak, s ennek írásban is hangot adott: Alkotás és szemlélet című művészeti tanulmányait gyűjteményes kötetben adták ki 1967-ben. Monumentális köztéri művei mellett jelentősek síremlékei (Bernáth Aurél, Szekfű Gyula a Farkasréti temetőben, Kuncz Aladár, Kozma Andor, Pethő Sándor a Fiumei úti Temetőkertben). 1973-ban Kapuváron állították fel Kenyérszegő című szobrát.

Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.

Sírja Kapuváron, a Szent Kereszt temető IX. parcellájának díszsírhelyén található. Egykori lakóhelyén (Budapest, II. kerület) emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Felesége 2000 márciusában létrehozta a Pátzay Pál Művészeti Alapítványt, melynek egyik célkitűzése a művész köztéri szobrainak megőrzése. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet kertjében a Világ Igazai emléktáblája őrzi Pátzay Pál nevét.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia.hu, artportal.hu, Magyar életrajzi lexikon: 1978-1991: A-Z. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.