Erzsébet alakja köré már életében kultusz szövődött, és az iránta érzett tisztelet a mai napig tart. A nemzettudat, a vallási függetlenség és a női nem érvényesülésének példaképévé vált. Számos regény és film foglalkozik életével, amely tele volt veszéllyel és küzdelemmel, s amely ugyanakkor oly magasra ívelt.

Apja, a hírhedt VIII. Henrik lefejeztette édesanyját, Boleyn Annát, amiért nem szült neki fiú utódot. A kis Erzsébet ekkor még három éves sem volt. A kegyetlen kivégzés után a gyermeket törvénytelen származásúnak nyilvánították, és kizárták a trónutódlásból.

Ezen VIII. Henrik hatodik és egyben utolsó felesége, Catherine Parr változtatott, aki kibékítette a királyt két lányával (Erzsébettel és az első feleségétől született Máriával), sőt lehetővé tette, hogy mindketten visszakerüljenek az örökösödési sorba, de kizárólag Henrik egyetlen fia, Edvárd herceg után.

Erzsébet Hatfieldben, külön udvarban nevelkedett, koraérett, komoly kislány volt. Részt vett az udvar életében, s 10 éves korától Catherine Parr szeretete vette körül. Uralkodóhoz méltó nevelést kapott, legnevesebb tanára Roger Asham, cambridge-i humanista volt. Klasszikus nyelveket, történelmet, retorikát, filozófiát, teológiát és erkölcstant tanult, olaszul és franciául is beszélt.

VIII. Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után, a 9 éves VI. Edvárd került a trónra, de még a 18. évét sem érte meg. 1553-ban Mária fejére tették a koronát, aki a Katolikus jelző mellé a Véreset is kiérdemelte. Uralma alatt Erzsébet a Wyatt-féle felkelés ürügyén egy ideig a Tower foglya is volt. 1558. november 17-én Mária elhunyt, Erzsébetet kiáltották ki Anglia királynőjének, s ezzel aranykor kezdődött.

Ám amikor átvette az irányítást, az ország helyzete még nem volt éppen rózsás. A gazdaság gyenge lábakon állt, teljes volt a vallási megosztottság, és a spanyolok tengeri hatalma egyre fenyegetőbbnek bizonyult. Rengeteg energiájába került, hogy fordítson ezen a helyzeten, ráadásul az éhínségen és a lázadásokon is úrrá kellett lennie. Nagy türelmet gyakorolt vallási kérdésekben, és okos kormányzása végül meghozta az eredményt. Az Erzsébet-kornak nevezett időszakban Anglia Európa egyik vezető hatalma lett, miközben a királynő országa békéjét évtizedeken át megőrizte.

Mindehhez különleges képességekre volt szüksége. Kiváló és tehetséges uralkodónak tartják, kellő diplomáciai érzékkel és ugyanakkor merészséggel megáldva. A leírások szerint művésze volt a társalgásnak és igazi mestere a szónak. Uralkodása alatt a kultúra is virágzásnak indult. Többek között ebben az időben alkotott William Shakespeare. A két zseniális ember kapcsolata mindenképp különleges lehetett. Ez a téma Bereményi Géza képzeletét is megmozgatta, idén nyáron mutatták be Shakespeare királynője című darabját.

Sokakat érdekel, hogy milyen ember lehetett a szűzkirálynőként is emlegetett Erzsébet magánélete. Egyesek szerint sok szeretője volt, de sokan osztják azt a nézetet is, hogy a királynő végig erkölcsös életet élt. Ami bizonyos, hogy életét Anglia felvirágoztatásának szentelte. Még hetvenévesen is szorgalmasan intézte az államügyeket, és fogadta a külországok követeit. Mindig odafigyelt, mit akar tőle a nép – és azt igyekezett meg is adni neki. Hazája és népe iránti odaadása miatt sok alattvalójának szívében mindig is ő marad az ideális uralkodó.

1603 elején Richmondban érte a halál, március 24-én. Halálos ágyán beleegyezését adta, hogy Stuart Mária fia, Jakab legyen az utóda.

„A fiatal szem élesebben lát, az idős szem mélyebbre.” (I. Erzsébet)

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia.hu, hetek.hu, cultura.hu, doktori.btk.elte.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.