1075

Hamarosan itt a Mérges Buddha


Az oktatás a legjobb fegyver a kirekesztettség ellen – állítja egy fiatal osztrák rendező Sajókazán forgatott dokumentumfilmje, a Mérges Buddha, amely egy különleges magyar iskoláról szól. A film a premier előtt a Szemrevaló címet viselő filmhéten is látható lesz, közönségbeszélgetéssel egybekötve.

Sajókaza 3000 lakosú község Kelet-Magyarországon, otthona az egyre növekvő lélekszámú, de elképesztő szegénységben élő roma kisebbségnek és egy előítéletekkel teli, elöregedő magyar populációnak. A két csoport között tapintható a feszültség. Azonban néhány évvel ezelőtt két, egymástól nagyon különböző háttérből érkező buddhista reményt hozott a község életébe – az ott élők nem kis megrökönyödésére.

Orsós János roma származású Waldorf-tanár és a szociológus és a politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor megalapították a buddhista Ámbédkar Iskolát a község és a roma gettó határán. Ez a tanintézmény lehetőséget teremtett a legszegényebb roma családok gyerekei számára is, hogy eljuthassanak az érettségi vizsgáig. Orsóst és Derdákot az indiai kirekesztettek kasztja, az érinthetetlenek története inspirálta. Az ortodox hindu hagyomány szerint aki Indiában az érinthetetlen kasztba született, nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, csak a legalantasabb munkákat vállalhatta el, és nem léphetett fizikai érintkezésbe a magasabb kasztbéliekkel. 1956-ban egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, mielőtt miniszter lett Indiában. Példáját milliók követték, akik néhány éven belül vécépucolókból orvosok, mikrobiológusok vagy köztisztviselők lettek. Orsós és Derdák feltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetetlenjei, a romák esetében?

A film a két férfi elszánt küzdelmét mutatja be az egyre növekvő hatalommal bíró szélsőjobboldali párt, a Jobbik előítéletei és agressziója ellen, és a romák rezignáltsága ellen, akik nem látják egy jobb jövő lehetőségét a napi roboton és a guberáláson túl. Megismerkedhetünk az Ámbédkar Iskolába járó roma gyerekek világával is. Ezek a történetek nem kiglancolt sikersztorik, inkább személyes sorsok, amelyek érzékeltetik, milyen hosszú az út a romatelepről az egyetemig. Orsós János maga is folyamatosan megkérdőjelezi munkája hasznosságát. A film végén Indiába utazik inspirációért, és ismét megtapasztalja, hogy találták meg India érinthetetlenjei politikai és spirituális szabadságukat. Egy tömeggyűlésen felszólalva megígéri, hogy nem adja fel. Visszatér Magyarországra, és folytatja küzdelmét, bár tudja, hogy akár több száz évbe is telhet, míg pártfogoltjainak helyzete tartósan megváltozhat.

„A nyugati ember hajlamos azt hinni, hogy elegendő pénzzel és megfelelő szakértőkkel mindent meg lehet oldani. De a cigány emberek életének már évszázadok óta része a kirekesztettség. Csak pénzzel és szakértőkkel nem lehet rajtuk segíteni. Remélhetőleg az Orsós Jánoshoz hasonló tanárok kitartása segíthet azokon, akiknek alapvető tapasztalatuk a megbélyegzettség. Orsós Jánosnak és kollégájának, Derdák Tibornak nincsenek kész megoldásai. Folyamatosan kísérleteznek, bele is buknak, feltámad velük szemben is az ellenségeskedés, de ennek ellenére újra és újra próbálkoznak. Olyan forradalmárok ők, akik megfogyatkozott sereggel és szinte fegyvertelenül is folytatják a harcot. Az oktatás a fegyverük. Indiában bebizonyosodott, hogy az oktatás működik. Ott az érinthetetlenek elhagyták a kasztrendszert, hogy buddhistákká váljanak. János és Tibor szerint ezt a romák is megtehetik. Le a kalappal a konokságuk előtt.” (Stefan Ludwig)

A fiatal, Bécsben élő német rendező, Stefan Ludwig több mint három éven át forgatott a sajókazai romatelepen. Sikerét bizonyítja, hogy a Mérges Buddha a közelmúltban elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat a német Fünf Seen Filmfesztiválon. Magyar bemutatója a német nyelvterület legújabb filmjeit bemutató Szemrevaló filmhéten lesz, szeptember 28-án, a Művész moziban, a film főszereplőinek jelenlétében, közönségbeszélgetéssel egybekötve.

A filmet Magyarországon forgalmazza a Magyarhangya közösségi filmforgalmazó.

Forrás: mandarchiv.hu

2016.09.07